"ÁLLAMPER" KERESET I/I. RÉSZ
I-VI. FEJEZET ANONIMIZÁLT KÖZZÉTÉTELE

[good_old_share]

Kúria
mint felülvizsgálati bíróság előtt
Pfv.VI.21.003/2016 számú
felülvizsgálati eljárásban

Pesti Központi Kerületi Bíróság
1055 Budapest, Markó u. 25.

keresete
soron kívüli eljárási kérelme

M.R. I.r. és társai
felpereseknek
képviseli:
dr. Kriston István ügyvéd
2330 Dunaharaszti, Zrínyi u. 26.
tel/fax: (24) 260-774
mobil: (30) 326-7156, (20) 933-2302
email: drkristonugyved@pr.hu

Magyar Állam I.r. alperes
képviseli: Nemzeti Fejlesztési Miniszter
Budapest
Fő u. 44-50.
1 0 1 1

Magyar Bankszövetség II.r. alperes
Budapest
József nádor tér 5-6. II. emelet
1 0 5 1

ellen
megállapodás érvénytelenségének megállapítása
iránt indított polgári perben

Mellékletek:
F/1 Megállapodás az alperesek között
F/2 Igazságügyi miniszter expozéja
F/3 Igazságügyi és a nemzetgazdasági miniszterek sajtótájékoztatója
F/4 Megállapodás I.r. alperes és az MNB között
F/5 Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának álláspontja
F/6 Kúria Polgári Kollégiumvezető 2014.El.VIII.M.1/345/2 válaszlevele
F/7 Prof. Lentner Csaba közgazdász interjúja
F/8 Jogi Iránytű – A nemzetközi Valutaalappal köthető hitelmegállapodásokról
F/9IMF angol pénzügyi jogi terminológia
F/10 Magyar Állam szándéklevele – Letter of Intent
F/10/A PM – bankok devizaalapú kölcsönök forintosítását is tartalmazó megállapodása
F/11 IMF Igazgatótanácsának jóváhagyása – Accord de confirmation
F/0 Felperesek (pertársaság) listája
F/I.r. és társai ügyvédi meghatalmazások és az alá csatolt felperesi jelzálogkölcsön-szerződések

Pesti Központi Kerületi Bíróság

Tisztelt Bíróság!

Alulírottak, M.R. I.r. felperes és F/0 perlistán feltüntetett társai felperesek [Pp. 50.§ b) – egyszerű pertársaság, akiknek perbeli követelései ugyanabból a támadott F/1 megállapodásból erednek] a Magyar Állam I.r. alperes (képviseli: Nemzeti Fejlesztési Miniszter – 1011 Budapest, Fő u. 44-50.) és a Magyar Bankszövetség II.r. alperes (székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 5-6. II. emelet) ellen megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránt – a külzeten jegyzett és az F/I.r. és társai csatolt ügyvédi meghatalmazásaival igazolt jogi képviselőnk útján – előterjesztjük (a továbbiakban egyes szám első személyben is) az alábbi ténybeli és jogi alapokon álló látszólagos keresethalmazatban álló (nem eshetőleges, hanem egymással versengő) vagylagos kereseti kérelmeinket tartalmazó alábbi

keresetet.

Történeti tényállás. A felperesek a II.r. alperes bankszövetségi egyesület tagintézményeivel (és azon kívül álló pénzügyi intézményekkel is) az ide F/I.r. és társai ügyvédi meghatalmazások alá csatolt deviza alapú jelzálogkölcsön-szerződéseket kötöttek ingatlanfedezet mellett (a továbbiakban: jelzálogkölcsön-szerződés). Alperesek egymással 2014. november 9. napján a www.kormany.hu honlapon elérhető http://www.kormany.hu/…/befejezodhet-a-devizahitelek-kiveze… linken közzétett és ide csatolt „MEGÁLLAPODÁS a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Magyar Bankszövetség képviselői között a fogyasztói deviza alapú és a deviza jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő egyes kérdésekről” (F/1 – a továbbiakban: megállapodás) elnevezésű szerződést kötöttek. Alperesek, mint a felperesi jelzálogkölcsön-szerződéseken kívül álló felek, úgy mint I.r. alperesi állam (fiscus) és II.r. alperes bankszövetségi egyesület magánjogi felek megállapodtak a felperesi jelzálogkölcsön-szerződések devizanemének módosításában és a felperesi deviza ellenszolgáltatás forintosítása piaci árfolyamának mértékében, ezzel a felperesi szerződések lényeges feltételei módosításában. Országgyűléshez beterjesztett törvényjavaslat 2014. november 21. napján előterjesztett igazságügy miniszteri expozéja (F/2) az alperesek közötti megállapodást a Kormány megbízása alapján eljáró Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség megállapodásaként nevesíti, melynek céljaként a piaci vagy piac közeli átváltási árfolyamot jelöli és ellenkező árfolyam esetére a megállapodás céljaként nemzetközi bírói fórumokon a magyar államnak a bankokkal szembeni pervesztése veszélyének elkerülését (fiscus védelme) és alkotmányossági aggályok elkerülését határozta meg. Ezen a napon tartott igazságügy miniszteri sajtótájékoztató (F/3) a forintosítás alapjaként a Polgári Törvénykönyv, az Alkotmánybíróság idei márciusi (értsd. 8/2014. (III.20.) AB) határozatát, illetve a bankszövetséggel kötött megállapodást jelölte meg, és ugyanitt tartott nemzetgazdasági miniszteri sajtótájékoztató (F/3) szerint a bankszövetséggel (F/1) és az MNB-vel (F/4) kötött megállapodás biztosítja a forintosítás feltételeit. Ezt követően az Országgyűlés elfogadta és 2014. december 5. napján a Magyar Közlöny 2014. évi 168. számában kihirdetésre került a 2014. évi LXXVII. törvény (DH3) az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről. A felperesi jelzálogkölcsön-szerződések módosítása létszakaszaiban elhatárolható: (1) forintosítás feltételeit az állam magánjogi megállapodásokkal hozta létre, azt (2) törvény „csak” manifesztálta, és (3) II.r. alperes bankszövetségi egyesület tagintézményei (bankok) küldik meg 2015. március 1. – április 30. során felpereseknek a jelzálogkölcsön-szerződések módosuló rendelkezéseiről szóló értesítőt.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A keresetünk az I.r. alperesi állam és a II.r. alperes bankszövetségi egyesület között a felperesi jelzálogkölcsön-szerződések módosítására vonatkozó megállapodásának kizárólag a II.r. alperesi tagintézmények által a deviza alapú jelzálogkölcsönök forintosítása során alkalmazandó konverziós árfolyamot megállapító, ezzel reánk magánjogi kötelmet létesítő 4. pontját (piaci árfolyam rendelkezését) támadja és jogvédelmi szükségletként a megállapodás ezen árfolyam rendelkezése érvénytelenségének megállapítását igényli.

Perbeli legitimáció [2/2010. (VI.28.) PK vélemény 10. a)]. A felperesek akkor válhatnak eljárásjogi féllé, ha Őket a semmisségi per Ptk. 234.§ (1) bekezdésében szabályozott „bárki” általi megindítására vagy Ptk. 235.§ (2) bekezdés szerinti megtámadására a megállapodáshoz fűződő jogi érdekeltségük feljogosítja. A felperesek jogi érdekeltségüket az F/I.r. és társai ügyvédi meghatalmazások alá csatolt jelzálogkölcsön-szerződésekkel igazolják, azon belül a felperesek védendő jogi érdeke a jelzálogkölcsön-szerződések módosítása alanyi jogának (törvényi szabályainak) oltalmazása, melyre és alperesek megállapodására a 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 50.§ (1) értelmében az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szabályait kell alkalmazni, ennek megfelelően védendő jogi érdek a Ptk. 240.§ (1)-(2), 205.§ (1)-(2), 198.§ (1), valamint az Alaptörvény II. Cikkében foglalt önrendelkezési alapjog védelme. A jogi érdek (védendő jog) törvényes érdek, ebben ítélettel kell dönteni. Alperesek árfolyam megállapodása olyan szerződésmódosítás, amely sérti a személyek Alaptörvényben biztosított önrendelkezési jogát [Atv. II. Cikk] is. A jelzálogkölcsön-szerződést kötő felperesi szerződő fél rendelkezési jogának alapjogi védelme az emberi méltósághoz való jogból fakadó önrendelkezési jog [8/1990. (II.23.) AB határozat, 9/1992. (I.30.) AB határozat]. A felperesi személyek önrendelkezési joga magában foglalja a privát autonómiát a magánjogi jogviszonyokban, így a jelzálogkölcsön-szerződések módosításában is. Az alperesek árfolyam megállapodása a felperesi jelzálogkölcsön-szerződések fő tárgyát változtatja meg (módosítja), amelyre – a felek közötti közös megegyezést kivéve – a magyar jogrendszer nem, de még a 8/2014. (III.18.) AB határozat sem biztosít lehetőséget.

Megállapítási kereset eljárásjogi feltételei [Pp. 123.§, 2/2010. (VI.28.) PK vélemény 1. pont]. Az állandó bírói gyakorlat a megállapítási kereset feltételeit a jogmegóvási szükséglet fennállásához és a marasztalás (teljesítés) kizártságához köti. A felperesek jogmegóvási szükséglete az, hogy a kért megállapítás (a megállapodás 4. pontja érvénytelenségének megállapítása) a felperesek fent már megjelölt szerződésmódosítási alanyi jogainak [Ptk. 240.§ (1)-(2), 205.§ (1)-(2), 198.§ (1), Alaptörvény II. Cikk] alperesekkel szembeni megóvásához szükséges. A bírói gyakorlat [BDT2006.1470. – Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.468/2006/4.] jelen perbeli alapulvételével a felperesek oldalán a jogmegóvási szükséghelyzetet önmagában megvalósítja az a hivatkozás, hogy a megállapodás jogszabályba ütközik [lsd. lentebb a vagylagos kereseti kérelmeknél]. A jelzálogkölcsön-szerződés módosítása alanyi jogának megóvása éppen a megállapodás létrejöttével merült fel [BDT2010.2233.]. A felpereseknek nem áll fenn más olyan joga sem, amely a jogvédelmet önmagában megvalósíthatná. A felperesek az alperesektől teljesítést nem követelhetnek, egyrészt a jogviszonyuk természeténél fogva [más harmadik személyekkel (hitelező bankokkal) fennálló jelzálogkölcsön-szerződések] folytán, másrészt a szerződésmódosítás (piaci konverziós árfolyam megállapodás) DH3 törvénybe iktatási oka miatt az érvénytelenség jogi érdekeltséghez igazodó jogkövetkezményei levonására jogi lehetőség nincs. A jelen perbeli esetben a megállapodás felperesi jogi érdekeltséghez igazodó jogkövetkezménye nem haladja meg az érvénytelenség hivatalból alkalmazandó általános jogkövetkezményét [1/2010. (VI.28.) PK vélemény 2. pont], mely szerint az érvénytelen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el.

[good_old_share]

I.
ELSŐ VAGYLAGOS KERESET
4. pontban foglalt magánjogi megállapodás létre nem jötte

1. MEGÁLLAPODÁS LÉTRE NEM JÖTTE – állam törvényes képviselője jognyilatkozatának hiányában a 4. pontban foglalt magánjogi megállapodás létre nem jötte jogi tényének megállapítása.

(1) Jogalapok [Ptk. 28.§, 205.§ (1), 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet 119.§ 3. pont]. A jogalapokhoz tartozó tényalapokat az alábbi tényelőadásom és bizonyítékaim tartalmazzák:

Ptk.28. § (1) Az állam – mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli.
Ptk.205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet 109. § A nemzeti fejlesztési miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány 3. állami vagyon felügyeletéért felelős tagja.

(2) Tényalap. Igazságügyi miniszter expozéjában (F/2) tett nyilatkozata szerint a Kormány megbízása alapján eljáró Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség kötött megállapodást.
(2.1.) Magánjogi megállapodás tényei. A 4. pontban foglalt magánjogi megállapodást (F/1) az állam (államkincstár) és az egyesület, mint magánjogi jogalanyok a magánjog körébe tartozó felperesi jelzálogkölcsön-szerződések lényeges árfolyamfeltétele módosításáról kötötték azzal, hogy a felperesek nyilvántartott devizatartozása árfolyamkockázatának viselését teljes mértékben reánk felperesi adósokra terhelték (konverziós árfolyamát tételesen meghatározták). A jelzálogkölcsön-szerződések csak tájékoztató jellegű árfolyam kockázatfeltáró nyilatkozatot tartalmaztak, annak sem az ideje, sem a mértéke nem volt meghatározva, ezért erre nézve a megállapodás 4. pontja magánjogi szerződésmódosításnak minősül. A megállapodás 4. pontja rendelkezett a felperesi jelzálogkölcsön-szerződések devizanemének módosulása során a devizatartozás forintosítása piaci árfolyamának mértékéről, ezzel a felperesi jelzálogkölcsön-szerződések főszolgáltatását (felperesek ellenszolgáltatását) módosította.

(2.2.) Vagyonjogi kapcsolat ténye. A 4. pontban foglalt magánjogi megállapodás (F/1) vagyonjogi kapcsolatot létesített a II.r alperesi egyesület (tagintézményei) és az I.r. alperesi állam (államkincstár), valamint a felperesek jelzálogkölcsön szerződésen alapuló ellenszolgáltatása között olyannyira, hogy a megállapodás 7. pontja szerint a jelzálogkölcsön megállapodott konverziós árfolyama és az MNB-tól megszerzett deviza árfolyama közötti nyereséget a költségvetésnek (fiscusnak) a bankok befizetik, illetőleg veszteségük esetén azt leírhatják a 2015-2016. évek hitelintézeti különadóból.

(3) Tényalap – jogalkotástól elhatárolás tényei. A magánjogi és a közjogi megállapodás elhatárolása az utóbbira vonatkozó jogszabályok alapulvételével történhet, ennek megfelelően levezetem, hogy a magánjog körébe tartozó ún. közjogias magánjogi megállapodásról, azon belül a 4. pontban foglalt kifejezetten elhatárolható magánjogi megállapodásról van szó. Alaptörvény (Atv.) értelmében általánosan kötelező magatartási szabályt csak jogszabály állapíthat meg [Atv. T) cikk (1)]. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jtv.) alapján a jogszabály előkészítés során a tervezet megismerését és véleményezését kell biztosítani [Jtv. 19.§ (2)] a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény (Jetv.) rendelkezéseinek megfelelően. Utóbbi jogszabály értelmében a jogszabály előkészítése során a jogszabály előkészítésért felelős miniszter általános egyeztetést folytat, melynek eredménye a honlapján közzétett összefoglaló [Jetv. 11.§ (1)]. A társadalmi egyeztetés ún. közvetlen egyeztetés formája esetében a miniszter hosszabb távú stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki, melynek főbb attributuma az, hogy legalább a miniszterelnöki megbízatás lejártáig tartó határozott idejű megállapodás és azon tárgykörök felsorolása, melyekben jogszabályok előkészítésében együttműködnek [Jetv. 13.§ (3)-(4)]. A közvetlen egyeztetés keretében történt személyes egyeztetésről szintén közzétételre kerülő összefoglaló készül [Jetv. 15.§ (2)]. A támadott megállapodás nem feleltethető meg a jogszabály előkészítés felhívott és törvényekben jogilag szabályozott rendelkezéseinek. Kétséget kizáróan viszont megállapítható, hogy a megállapodást az I.r. alperesi állam (államkincstár) a magánjogi vagyoni jogviszonyokba belépve a pénzügyi tagintézmények érdekeit képviselő II.r. alperes bankszövetségi egyesülettel kötötte, ezért az személyi hatályát tekintve magánjogi jogalanyok között jött létre. A magánjogi megállapodás jogi tényét alátámasztja az is, hogy e jogviszony tárgya a magánjog hatálya alá tartozó felperesi jelzálogkölcsön-szerződések főszolgáltatásának módosítása (devizanem módosulása és forintosítási árfolyamának meghatározása), ezért tőle a magánjogi megállapodás jogi minősége el nem vitatható. A megállapodást nem teszi közjogi (közigazgatási) szerződéssé az, hogy a Kormány megbízásából eljáró miniszter tartalmilag a megállapodásnak megfelelő törvényjavaslat elkötelezett képviseletét vállalta az országgyűlésben, mivel ilyen nyilatkozat megtételének a jogszabály előkészítés jogilag szabályozott eljárásában nincs törvényes alapja.

(4) Okirati bizonyítási indítvány. Indítványozom, hogy a külzeten megjelölt és peranyagként szolgáltatott ügyleti iratokat a t. bíróság okirati bizonyítékként szíveskedjen figyelembe venni és elbírálni és mivel az érvényesíteni kívánt jogalap tényállását az ügyleti iratokkal bizonyítani lehet [Pp. 193.§], ezért az egyéb bizonyítást mellőzni szíveskedjen.

(5) Konklúzió. Az Alaptörvény (Atv.) államnak minősíti a Kormány és az Önálló szabályozó szervek címszó alatt a végrehajtó hatalom szerveit [Atv. 15-23. Cikkek]. Miniszter ellátja a Kormány által meghatározott feladatokat [Atv. 18. Cikk (2)]. Kormány tagja jogállásának részletes szabályait törvény [2010. évi XLIII. tv. (Tv.)] szabályozza és annak 34.§ (3) bekezdése szerint a miniszter részletes feladat és hatáskörét a Kormány rendeletben [152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet (R.)] állapítja meg, mely szerint a Nemzeti Fejlesztési Miniszter a Kormánynak az állami vagyon felügyeletéért felelős tagja [R. 109.§ 3. pont].

(5.1.) Az állam – mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogi személy, az államot a polgári jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli [Ptk. 28.§ (1)]. Az I.r. alperesi állam, mint a vagyoni viszonyok alanya, jogi személy [Ptk. 28.§ (1)]. Ez a jogi személyiségű állam a magánjog más jogalanyaival, így a II.r. alperes bankszövetségi egyesület jogi személlyel [Ptk. 61.§ (1)] és a felperesi jelzálogkölcsön-szerződések jogalanyaival [Ptk. 205.§ (1)-(2), 523.§ (1)] „… teljesen egyenrangú, előjogokat, immunitást nem élvez, ugyanolyan szabályok alapján tehető felelőssé és ugyanúgy perelhető, mint bármely más jogi személy …[im. Ptk. Magyarázata KJK Budapest, 1993 – IV. fejezet – Kecskés László]. E jogi személyiség az államot a magánjog más jogalanyaival a vagyonjogi kapcsolatokat létesítő minőségében államkincstárként (fiscus) illeti meg. A nemzetgazdasági miniszter a Kormány megbízása alapján letárgyalhatta, azonban csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter – mint a polgári jogviszonyokban a magyar állam törvényes képviselője – köthette volna meg a megállapodást (F/1). A törvényes képviselet a tárgyi esetben törvényen [Ptk. 28.§ (1)] alapul és a külön törvényben szabályozott eseteken [Tv. 37.§ (2)] kívül eső perbeli tárgyban helyettesítésnek sincs helye.

(5.2.) Az állam törvényes képviselőjének jognyilatkozata hiányában nincs az államtól joghatás kiváltását szolgáló jognyilatkozat [Ptk. 205.§ (1)-(2), 198.§ (1)], így a megállapodás nem jött létre. A nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata jóváhagyásának sincs jogi lehetősége, mivel az állam képviselete törvényen alapul és más miniszter nyilatkozatának jóváhagyásáról a tárgyi esetben csak törvénnyel, de csak a jövőre nézve lehetne rendelkezni, ezért a nemzetgazdasági miniszter jognyilatkozatának az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter általi jóváhagyása fogalmilag kizárt.

(6) Első vagylagos kereseti kérelem. Kérem a t. bíróságot, hogy a fent írt tényállás és megjelölt jogi alapok szerint alperesekkel szemben a 4. pontban foglalt semmis magánjogi megállapodás (F/1) létre nem jötte jogi tényét megállapítani szíveskedjen.

II.
MÁSODIK VAGYLAGOS KERESET
4. pontban foglalt semmis magánjogi megállapodás érvénytelensége

2. SEMMIS MEGÁLLAPODÁS – állam törvényes képviselője jognyilatkozatának mellőzésével létesített, ezért jogszabályba ütköző 4. pontban foglalt semmis magánjogi megállapodás érvénytelenségének megállapítása.

(1) Jogalapok [Ptk. 28.§ (1), 200.§ (2), 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet 119.§ 3. pont]. A jogalapokhoz tartozó tényalapokat az alábbi tényelőadásom és bizonyítékaim tartalmazzák:

Ptk.28. § (1) Az állam – mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli.
Ptk. 200.§ (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz.
152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet 109. § A nemzeti fejlesztési miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány 3. állami vagyon felügyeletéért felelős tagja.

(2) Tényalap. Ehelyütt is hivatkozom a I.1.(2)-(3) alatt felvett tényállásra, azonban jogi minősítését más vagylagos jogi alapra helyezem.

Okirati bizonyítási indítvány. Indítványozom, hogy a külzeten megjelölt és peranyagként szolgáltatott ügyleti iratokat a t. bíróság okirati bizonyítékként szíveskedjen figyelembe venni és elbírálni és mivel az érvényesíteni kívánt jogalap tényállását az ügyleti iratokkal bizonyítani lehet [Pp. 193.§], ezért az egyéb bizonyítást mellőzni szíveskedjen.

(3) Konklúzió. Álláspontom szerint a megállapodás megkötésére törvény kizárólag a Nemzeti Fejlesztési Minisztert jogosítja, ezért más miniszter tárgyi megállapodás kötése a Ptk. 28.§ (1) jogszabályba ütközik, ezért semmis [Ptk. 200.§ (2)].

(4) Második vagylagos kereseti kérelem. Kérem a t. bíróságot, hogy a fent írt tényállás és megjelölt jogi alapok szerint alperesekkel szemben a 4. pontban foglalt semmis magánjogi megállapodás (F/1) érvénytelenségét megállapítani szíveskedjen.

III.
HARMADIK VAGYLAGOS KERESET
4. pontban foglalt semmis magánjogi megállapodás érvénytelensége

3. SEMMIS MEGÁLLAPODÁS – felperesi jelzálogkölcsön-szerződések szerződésmódosítására vonatkozó jogszabályokba ütköző 4. pontban foglalt semmis magánjogi megállapodás érvénytelenségének megállapítása.

(1) Jogalapok [Ptk. 240.§ (1), 205.§ (1)-(2), 226.§ (2), 241.§, Alaptörvény II. Cikkében foglalt önrendelkezési alapjog, Ptk. 198.§ (1)]. A jogalapokhoz tartozó tényalapokat az alábbi tényelőadásom és bizonyítékaim tartalmazzák:

TOVÁBB AZ I/II RÉSZHEZ