A SZERZŐDÉSEK TÖMEGES ÉRVÉNYTELENÍTÉSÉRE KÉSZÜL A KÚRIA?

[good_old_share]

Az biztos, hogy a "deviza"-hitelek problémáját már nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Rengeteg ember halálát okozta ez a "termék", és számtalan család ment tönkre miatta.

Sokan azért mentek külföldre dolgozni, hogy az itthon maradt családtagok a havi törlesztőrészletek fizetése mellett élni, és enni tudjanak. A hazai gazdaságra is negatív hatása van. Sok tényező szól az mellett, hogy a döntéshozók nem halogathatják már sokáig a végleges megoldást. Persze, ha így lenne akkor ahhoz a bankároknak is lesz még néhány szavuk…

A Portfólio az alábbi cikket közölte, melyet változtatás nélkül jelentetünk meg:

Devizahitelek: tömeges érvénytelenítésre készül a Kúria?

A Kúria újabb jogegységi eljárást folytat le a devizahitelekkel kapcsolatban – közölte a legfelsőbb bírói fórum pénteken az MTI-vel. Beláthatatlan következménye lenne a bankszektorra, ha emiatt tömegesen érvénytelenítenének vagy forinthitelnek minősítenének visszamenőleg lakossági devizahitel-szerződéseket.

A jogegységi eljárásban vizsgált jogkérdés:

Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?

– olvasható a Kúria közleményében.

A lap véleménye: 

Úgy tűnik, a kérdés a teljes szerződés (most már döntően forintosított hitelek) érvényességére vonatkozik, és nem annak egy-egy elemére, ahogy az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések esetében történt. Elképzelésünk sincs, mekkora azoknak a szerződéseknek az aránya, amelyeket a fenti kérdés érinthet, mindenesetre a bankszektor számára komoly pénzügyi kockázatot jelentene, ha a Kúria a fenti kérdésre nemmel válaszolna. A hitelviszony teljes érvénytelenítése helyett mindez a józan paraszti ész alapján azt is jelentheti, hogy az érintett hiteleket forinthitelnek minősítik, így az árfolyamkockázatok áthárítását tekintik érvénytelennek, aminek a lehetőségét elvileg a 2013. decemberi jogegységi határozattal már elvileg egyszer kizárták.

A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben az utóbbi időben újabb értelmezési kérdések merültek fel – írták. A Kúria polgári kollégiumának csütörtöki ülésén megfogalmazott vélemények szerint ezért indokolt, hogy jogegységi tanács döntsön a Kúria gyakorlatában felmerült értelmezési kérdésekben.

Közölték: a Kúria polgári kollégiumának vezetője – Wellmann György – pénteken indítványozta a jogegységi eljárást. Ezután a kollégium helyettes vezetője – az öttagú jogegységi tanács elnöke – kijelöli a tanács tagjait és megküldi az indítványt a legfőbb ügyésznek, akinek tizenöt nap áll majd a rendelkezésére, hogy észrevételeit megtegye. A jogegységi tanács várhatóan egy hónapon belül meghozza döntését, amelyről tájékoztatni fogják a nyilvánosságot – áll a közleményben.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A Kúria néhány napja emlékeztetett arra, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban 2013. december 16-án már hozott egy jogegységi döntést, amelyet a bíróságok azóta több ezer perben alkalmaztak. Akkor egyebek mellett kimondták, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.

A két és fél évvel ezelőtti döntés szerint a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A szerződési terhek későbbi – előre nem látható – egyoldalú eltolódása pedig az érvénytelenség körében nem értékelhető. Továbbá "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

A legfelsőbb bírói fórum napokban kiadott közleménye szerint azonban a bírói gyakorlatban – beleértve a Kúria egyik eseti döntését is – újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak.

A Magyar Nemzet április közepén írt arról, hogy a köztársasági elnökhöz és a Kúria elnökéhez fordult ügyvédek egy csoportja amiatt, mert a polgári kollégium vezetője néhány nappal korábban levelet írt a bankszövetségnek a legfelsőbb bírói fórum egy devizahitelekkel kapcsolatos egyedi döntésével kapcsolatban, holott abban az eljárásban a bankszövetség nem is volt peres fél.

FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát, ezért a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldalon a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979