BANKMENTÉS? (kapcsolódó cikkek a lap alján)
Varga Mihály 2013. márciusi nemzetgazdasági miniszteri kinevezésekor bejelentette, hogy a devizahitelek terén nem várható lényeges változás, legfeljebb a meglévő rendszerek – mint például az árfolyamgát – finomításával tervezhetünk. Orbán Viktor miniszterelnök 2013.júliusában kijelentette, hogy ebben az évben kivezetik a hiteltermékek közül a devizahiteleket. Minek köszönhető négy hónap alatt ez a hatalmas fordulat?
JOGI HELYZET
A devizaalapú kölcsönök jogilag elnagyolt, pontatlan szerződések. A Szociális Kerekasztal keretében már 2011. júniusában sajtótájékoztatón hívtam fel a kölcsönfelvevők figyelmét, hogy egyes devizaalapú kölcsönök semmisek.
2013. év elején megküldtem a Kormány Fogyasztóvédelmi Bizottsága részére azt az Európai Unió szakterülete által ellenőrzött anyagot, ami a jogértések sorozatát tárta fel. A Kormány Fogyasztóvédelmi Bizottság válaszra sem méltatta az Európai Unió javaslatára beterjesztett anyagot.
A jogi rendezés vonatkozásában a kölcsönfelvevők magukra maradtak. Mind többen pereltek.
2013. júniusában dr. Lázár Dénes semmisségi keresetében már a Kúria is állást foglalt. Ez alapján akár a szerződések nagy többsége semmis lehetetne.
Az elmúlt időszakban már számos bíróság állapított meg a semmisséget, amit a sajtó egyoldalú tájékoztatása miatt a lakosság nem ismer, de a pénzintézetek igen. A pénzintézetek azt is tudják, hogy számos olyan kereset van, amely szintén alapjaiban rengetheti meg a devizaalapú kölcsönök helyzetét. Néhány a folyamatban lévő ügyekből:
· Több jelzálogbank devizaalapon nyújtott kölcsönt, miközben a törvény szerint nem folytathat devizakereskedést, sőt befektetési jegyeinek legalább 85%-át hazai piacon kell eladni. Hogyan jött létre a deviza alapú kölcsön, ami mögött a bankok szerint deviza van?
· Vannak pénzintézetek, akik az árfolyam emelkedésével a tőketartozás növelték. Egy 25 éves fiatalember SUZUKI vásárlásának törlesztése még 65 éves korában sem jár le, pedig az autó már régen oldtimer lett.
· Van olyan pénzintézet, amelyik a gépkocsi kölcsönszerződésekből kifelejtette a TMH értékét.
· Egy pénzintézet átvette a Svájci Nemzeti Bank szerepét és maga állapítja meg a svájci frank kamatát.
· Van olyan bank, amelyik a szerződésben, az általános szerződési feltételben és a honlapján a kamatot három eltérő módon értelmezi.
· Az árfolyamrést a pénzintézetek többsége a THM számításnál nem vette figyelembe.
· A hitelpiaci törvény írja elő, hogy a kölcsönfelvevőt tájékoztatni kell a devizahitel sajátosságairól. Egy pénzintézet sem mondta el, hogy 20 éves távlatban az svájci frank árfolyama évi 8%-ot emelkedik. Egy pénzintézet sem mondta el, hogy a 20 éves trend alapján a svájci frank árfolyama mintegy 50 HUF/CHF értékkel alatta van a trendnek, azaz az árfolyam röviddel a szerződéskötés után akár 30%-kal is emelkedhet. Végül egyik pénzintézet sem mondta el, hogy a szerződésben előírt részlet pontos fizetése esetén is a tőketartozás emelkedni fog, és a kölcsönfelvevő akár három-ötszörösét
fizetheti vissza a felvételkori szerződött értéknek.
Ezek az indokok nem csak a magyar, hanem az európai uniós jogrend alapján is tisztességtelenek és semmisséget eredményeznek.
Miután a Kormány korábban a végtörlesztés kivételével csak látszatintézkedéseket hozott, a devizaalapú kölcsönök kérdésének rendezését az igazságszolgáltatásra bízta.
A bíróságok számos esetben látványosan bankpártiak, de a fent felsorolt durva hibák mellett nem lehet jogi úton a pénzintézeteket megmenteni.
Egy megoldás lehet, a deviza alapú kölcsönök deviza részének szerződéskötés időpontjában történő megszüntetése, amit a Kormány erkölcsi veszteség nélkül megtehet. Nem csoda, hogy a Kormány célul tűzte ki a deviza jelleg törlését.
A jelenlegi akció nem az első eset. A Kormány átvállalta az önkormányzatok egy részének devizaalapú kölcsönét is. A fizetésképtelen önkormányzat esetén ugyanis hiába kerül a jelzálog – pl. egy óvoda épülete – a bank birtokába, ha azt nem tudja értékesíteni és a jelzálog révén a tartozást behajtani. Az önkormányzati kölcsöntartozás átvállalása egy feltétel nélküli közpénzre történő banki mentő csomag volt.
JEGYBANKI ALAPKAMAT CSÖKKENÉSE
A devizaalapú kölcsönök felvételének idején a forint kölcsönök kamata 10% feletti, míg a svájci frank alapú kölcsönöké 5% nagyságrendű volt, ami a devizaalapú kölcsönök felvételét indokolttá tette .
A devizaalapú kölcsönnel két tényező változását fogadta el a kölcsönfelvevő: az árfolyam és a kamat. Amennyiben a felvételkori árfolyamhoz képest a törlesztő részlet fizetésének időpontjában változott az árfolyam, a kölcsönfelvevőnek az emelkedés mértékét kellett megfizetni. Ezt mindenki így értelmezte és a fizetések is eszerint történtek.
A devizaalapú kölcsönök esetében az ügyfél által fizetendő ügyleti kamat két részből áll: a deviza referenciakamata (Pl. a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata, vagy a LIBOR) és a bank kamatfelára. Ha a referenciakamat változik, ugyanabban az arányban kell az ügyleti
kamaton belül a referenciakamatot is módosítani.
A pénzintézetek ezt a szerződésből fakadó törvényszerűséget figyelmen kívül hagyták és a devizakölcsönök kamatát teljesen szubjektív alapon emelték. Miközben a svájci frank kamata 2008-ban nulla körüli értékre csökkent, az ügyleti kamatok nem csökkentek. Így fordulhatott elő, hogy a bank kamatfelára már akár tízszerese is lehetett a szerződéskötéskori értéknek. Ez a kamatemelés sem jogilag, sem gazdaságilag nem volt indokolt, törvényes.
A deviza beszerzési költségére hivatkozva a bankok ma is 9-10% nagyságrendű kamatot alkalmaznak a deviza alapú kölcsönöknél. Az árfolyamgát bevezetésével csökkent a fizetett törlesztő részlet, amit egyesek szintén a kamatemeléssel próbáltak kompenzálni.
A jegybank új elnökének kinevezésével az alapkamat lényegesen csökkent, ma már 4%. A BUBOR a napokban 4% alá csökkent, ami mutatja, hogy a kamat tovább fog csökkenni.
Forint alapon a kölcsönzés ma már 4% BUBOR + 2% kamatfelárral, azaz 6%-kal megoldható.
Joggal vetődik fel a kérdés, miért vásárol a pénzintézet devizát, amikor forinttal akár 30%-kal alacsonyabb kamatszinten tud finanszírozni? Vagy a másik kérdés, forintból finanszíroz, de az ügyfeleken + 40% haszonra tesz szert?
Ez az állapot – akár hogyan is elemezzük – arra utalhat, hogy vagy a deviza alapú kölcsönök mögött nincsen deviza, vagy a pénzintézet szándékosan kárt okoz az ügyfeleinek?
A deviza alapú kölcsön az alacsony jegybanki alapkamattal okafogyottá vált! A problémára csak egy megoldás van, a kölcsönök devizarészének eltörlése, azaz a szerződések forintosítása.
MEGOLDÁS
A bank érdekében fenti két ok miatt a devizaalapú kölcsönszerződések deviza részének törléség meg kell oldani. Ez persze a megoldástól függően a devizahiteleseknek is jó lehet. De világosan kell látni, a változást a banki helyzet erőltette ki, amit felvállal a Kormány.
A szerződések forintosítása két módon valósítható meg: jogi vagy üzleti alapon.
Horvátországban jogi alapon oldották meg. A bíróság kimondta, hogy a devizakölcsön törvénytelen és azt a nemzeti devizában kell elszámolni. Erre Magyarországon is meg lenne a lehetőség, hiszen a semmisségi elemek tömkelege áll rendelkezésre. Bármikor ki lehetne mondani a részleges semmisségét, amivel a deviza a szerződésből eltűnne.
A Kormány az üzleti megoldást választotta és megpróbál megegyezni a bankokkal a forintosítás feltételeiről? Ez várhatóan azt jelenti, hogy a pénzintézetek a törvénytelenül beszedett törlesztő részleteket megtarthatják? Az ügyfelektől árfolyamváltozás címén beszedett pénzt jóváírják a kölcsönfelvevőknek, de – az előzetes sajtótájékoztatás alapján – a megegyezés címén az árfolyamváltozás címén jóváírandó összeg legalább részleges megfizetését kérik. (1/3 bank, 1/3 kölcsönfelvevő, 1/3 Kormány, azaz a teljes magyar lakosság) Mennyit lesz végül? Milyen megosztásban? Ezt csak latolgathatjuk.
Az összefoglalásból egyértelműen látható, csak akkor kerül sor a deviza alapú kölcsönök rendezésére, amikor már a bankok is nagy bajban vannak. Egyértelmű, hogy ezt a helyzetet bankok maguknak teremtették. Kérdés, ha ezt a bankok maguknak okozták, akkor mi köze ehhez az ország lakosságának, miért nem ezen az alapon rendezzük?
A kölcsönfelvevő egy rossz szerződés miatt elveszíthet a házát, ráadásul ugyanazon rossz szerződés miatt fizessen a teljes magyar lakosság és mentse meg azt, aki kitalálta saját csődjét. Számomra érthetetlen a kettős mérce.
2013. július30.
Makkos Albert
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
Semmisség esetén egy összegben kell visszafizetni a “deviza-hitelek” fennmaradó részeit?
Feltétlenül nézd meg-Dr. Damm Andrea a semmis szerződésekről+iratminták!
FIGYELEM! A devizahitelesek spekuláció miatt perelhetnék a bankokat+HANGFELVÉTEL!
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
