Nyílt levél Rogán Antalnak a „devizahitel alapúnak” mondott hitelezés problémakörében

[good_old_share]

Tisztelt Rogán Antal úr!

Tisztelt Miniszterelnöki Kabinetfőnök úr!

Levelünket a „devizahitel alapúnak” mondott hitelezés problémakörében címezzük Önhöz tekintettel arra, hogy évek óta Ön az, aki ebben az ügyben legtöbbet megnyilvánult, mondhatni zászlóhordozója volt ennek a terhelt ügynek.

Kérjük Önt, hogy ha valóban az igazság oldalán áll, akkor emelje fel újra azt a zászlót, vesse be minden befolyását és érje el, hogy a kifosztott devizahitel károsultak visszakapják a tisztességtelenül átterhelt – utólag törvényesített – árfolyamkockázattal, a szintetikus kölcsön-tőkeuzsorával elcsalt tulajdonukat!

Érjék el, hogy az árfolyamkockázatot a csalásban résztvevő bankok fizessék meg, ha kell a Kúria felhatalmazása alapján15 szintén vélelmezzék40, hogy a pénzintézetek az árfolyamréshez és az egyoldalú kamatemeléshez hasonlóan nem tájékoztattak teljes körűen, tisztességtelenek voltak

 a bankok e tekintetben is (és így a szerződések érvénytelenek/létre nem jöttek)!

Az embereknek vissza kell adniuk erőszakkal elvett önbecsülésüket, önszervező képességüket!

Visszatekintés:

Mint a fellelhető korábbi hírekben olvasható, Ön már 2010-ben a devizahiteles károsultak érdekképviselőjeként lépett fel Kósa Lajossal. Tekintettel arra, hogy már akkoriban is százezret meghaladó volt a devizahitelüket törleszteni képtelen adósok száma, szükség volt a beavatkozásra, bár a Magyar Bankszövetség akkor még foggal-körömmel küzdött a már élő polgárjogi szerződések utólagos, visszamenő és egyoldalú módosítása ellen, ami akkori álláspontjuk szerint alkotmánysértő. A kezdeti adósmentésből részleges eredmények születtek, úgymint az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma és a kötelező középárfolyam alkalmazása. De ekkor még nem beszélhettünk a devizahitelezés igazi rákfenéjéről, az állítólagos deviza árfolyamkockázatának kérdéséről, a már megtörtént egyoldalú kamatemelésről, a folyamatosan alkalmazott árfolyamrésről.

2011. március 29-én Ön az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnökeként, a TV2 kedd reggeli műsorában indexálást vetített elő az árfolyamkockázat ellen, amelyért az állam vállalna kezességet.

2011. szeptember 19-én az Ön előterjesztésével, a kormány támogatásával, elfogadta a parlament a rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztést lehetővé tévő törvényt. Beszédében úgy fogalmazott, hogy:

„azokat az embereket, akik annak idején a devizahitel felvételének a lehetőségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag megtévesztették és becsapták; megtévesztették és becsapták abban az értelemben, hogy messze nem voltak tisztában a devizahitelek felvételének minden kockázatával. De még ha azzal tisztában is lettek volna, minden valószínűség szerint senki nem hívta fel a figyelmüket arra, hogy azok a szerződéses konstrukciók, amelyeket aláírhattak akkoriban – és nem volt más választásuk mást aláírni –, gyakorlatilag minden egyes kockázatot kivétel nélkül az ügyfélre hárítanak.

Valószínűleg arra sem hívta fel senki külön egyébként a hitelfelvevők figyelmét, hogy mindezeken túlmenően nem elegendő az, hogy a devizahiteleknek magukban óriási árfolyamkockázatuk van, nem elegendő az, hogy minden kockázatot a hitelt nyújtók, tehát a bankok és a pénzintézetek a hitelfelvevők, azaz a magyar családok számára hárítanak át, ezenkívül ráadásul az akkoriban aláírt szerződésekkel ezt egyoldalú szerződésmódosítás keretében is megtehették a magyar bankok.

Tisztelt képviselőtársaim, ez bizonyos értelemben Európában is egyedülálló. Ily módon, ekkora kockázatot egyoldalú szerződésmódosítással, minden kockázati elem áthárításával, azt gondolom, nincs olyan európai uniós tagállam, ahol ezt a hitelezési gyakorlatot folytatni lehetett volna.”

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A törvénnyel megmentették azon tehetősebb adósokat, akik többnyire nem voltak rászorulva a segítségre, ha figyelembe vesszük azokat a peremfeltételeket (nem felmondott szerződés, teljes tőke megfizetése, gyűjtőszámla hitel végtörlesztése stb.), amely ezt az egyszeri lehetőséget körülölelték. A becsapott adósok kis része volt ugyanis képes a szükséges mennyiségű pénz előteremtésére, miközben az egymással rendszeresen villásreggeliző pénzintézetek bizonyítottan karteleztek és ellehetetlenítették a hitelek forintosítását. Az eljárás alá vont vállalkozásokat hiába kötelezték 9,5 milliárdos bírság megfizetésére – mert egymás között egységes, komplex, folyamatos jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, melynek keretében üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással –, a végtörlesztésben ellehetetlenített károsultakon ez nem segített. Sajnálatosan e korlátozásnak konzekvenciái nem kerültek kezelésre, sőt álláspontunk szerint jogállamban a banki kartellt megállapító versenyhivatali döntést követően az államnak meg kellett volna indítania a kártérítést magába foglaló korrekciót, szükség szerinti törvénymódosítást az igénybevétel lehetőségének kibővítésére.

Miközben 2013. március 01-én Ausztriában az osztrák legfelsőbb bíróság már kimondta, hogy kártérítéssel tartoznak a hiteleseiknek azok az osztrák kereskedelmi bankok, amelyek nem tájékoztatták megfelelően ügyfeleiket a devizakölcsönök árfolyamkockázatairól, a Magyar Kormány 2012. óta az ehhez szükséges lépéseket nem tette meg. Folyamatosan csak a Bankszövetséggel tárgyalt,,, miközben az akkori álláspontok alapján az adósok jelentős része már a fizetőképességének határára ért. A magánszemélyek hiteleit annyiban hagyta a kormány, a tehetősek után az önkormányzatokat is kimentették.

Tisztelt Rogán Antal úr!

Ön nyilatkozta 2013. június 18.-án:

„A Fidesz-frakció elnöksége megdöbbenéssel értesült arról a levélről, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke írt a Kúriának, óvatosságra figyelmeztetve a bíróságokat a devizahitelekkel kapcsolatban”

Hangsúlyozta:

„a PSZÁF vezetőjének nem a bankok érdekét kell képviselnie a Kúriánál, hanem a devizahitelesekét. Kijelentette: a Fidesz-frakció nem ért egyet a PSZÁF-elnök levelében foglaltakkal, erről Szász Károlyt is tájékoztatja majd.”

De mint bizonyára emlékszünk, nem csak Szász Károly, hanem Polt Péter legfőbb ügyész is eljárt a bankok érdekében, aki ahelyett, hogy hivatalból vizsgálni kezdte volna a bűncselekmény gyanús pénzügyi folyamatokat, félrevezette a Kúriát.

2013. július 05-én személyes véleményként leszögezte, hogy

„egyetért a devizahitelesek és az őket képviselő jogászok azon álláspontjával, hogy a devizahitel egy hibás termék. A devizahitelesek 90 százaléka nem volt tisztában azzal, hogy a devizahitel milyen kockázatot rejt magában, viszont a bankok mindegyike tisztában volt azzal, hogy hibás és kockázatos terméket akar rásózni a hitelfelvevőkre – fejtette ki. Ezért a felelősség itt az én szakmai meggyőződésem szerint is egyértelműen a bankoké – jegyezte meg a frakcióvezető. Elmondta továbbá, a parlament nem szólhat bele konkrét hitelszerződésekbe, de az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy minél több embert szabadítson ki a hitelcsapdából. A végtörlesztést, az árfolyamgátat, a Nemzeti Eszközkezelő felállítását, és a devizahitelek tiltását hozta fel példaként Rogán Antal.”

2014. május 10-én Ön úgy nyilatkozott, hogy

„amint kijelöli a Kúria a jogi rendezés kereteit, akkor már egy bírósági döntés alapján mi meg tudjuk mondani, hogy ott hová terjed el a Parlamentnek a mozgástere”.

2014. június 16-án a Kúria 2/2014-es jogegységi határozatát követően akként nyilatkozott, hogy

„Olyan jogszabályt kell hozni, amely kezeli azt a három devizahiteles problémát (árfolyamváltozások, egyoldalú kamatemelések, árfolyamrés), amelyet a Kúria döntése érintett.

Rogán Antal szerint a Kúria egyértelműen kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módszerekkel vették el a pénzt az emberektől, és felhatalmazta a kormányt és az Országgyűlést, hogy a tisztességtelenül megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson. Adósok százezrei indíthatnának pereket – folytatta –, a pénz visszaszerzése azonban most már nem az ügyvédek dolga, hanem az Országgyűlésé.

Közölte azt is: mivel egyértelműen kiderült az elmúlt évek során, hogy a devizahitel hibás termék, ugyanebben a törvényben rendelkezni kell a devizahitelek végleges kivezetéséről is. Hangsúlyozta: csak olyan megoldást tartanak elképzelhetőnek, amely azoknak a devizahiteleseknek is végleges megoldást jelent, akik éltek valamilyen segítséggel és jelenleg is fizetik a hitelüket, vagyis annak a 180 ezer embernek is, akik beléptek az árfolyamgátba. Hozzátette: amint írásban kézhez kapják a Kúria döntését, tárgyalóasztalhoz ülnek az érintettekkel, de még a héten megkezdődnek az egyeztetések a devizaperekben érintett jogászokkal, majd az adósokat képviselő szervezetekkel is, de a kormány a bankszövetséggel is egyeztetni fog. ”

2014. június 30-án Ön akként nyilatkozott, hogy a devizahiteleket a piacinál alacsonyabb árfolyamon válthatják át forintra.

"Mi egy dolgot kértünk a kormánytól, hogy ne azon pironkodjunk, hogy a piaci árfolyamon forintosítsuk a hiteleket, mert azt gondolom, hogy ez méltánytalan lenne az emberekkel szemben, hiszen ők nem tudták, hogy mekkora árfolyamkockázatot vállaltak, ennek megfelelően az árfolyamkockázat egy részét mindenféleképpen a banknak kell állnia.

"A bank és az ügyfél közötti tisztességtelenség ügyében az államnak egy keresnivalója van, az, hogy az ügyfél oldalára áll a bankkal szemben. Nem hiszem, hogy a kormánynak kellene kártalanítani, a bank becsapta, átverte az ügyfelet."

2014. július 01-n a Hír Tv-ben Ön úgy foglalt állást, hogy:

TOVÁBB >> 

[good_old_share]