IZLANDON ISMÉT RETTEGNEK A BANKOK

IZLANDON ISMÉT RETTEGNEK A BANKOK.

IZLANDON ISMÉT RETTEGNEK A BANKOK

Izlanddal kapcsolatban már számos alkalommal közöltünk cikkeket. Példaértékű az izlandi vezetők kiállása, amellyel az állampolgáraik érdekeit védik a kereskedelmi bankok és a külföldi befektetők érdekei helyett.

[cn-social-icon]

Most ismét friss hírek érkeztek:

Felülírnák a modern pénzügy szabályait Izlandon

Izland 2015 márciusában pontot tett az EU-tagság körüli, hosszú ideje tartó huzavona végére. Pedig az országot térdre kényszerítő 2008–2009-es pénzügyi-gazdasági válság óta számos eredményt sikerült elérni, ráadásul a kormány új, történelmi lépésre készül: a kereskedelmi bankok kizárólag a jegybank segítségével nyújthatnának a jövőben hitelt – írja a Magyar Nemzet.



Egy jobb pénzügyi rendszert Izlandnak” – ezen a címen jelentette meg tanulmányát az országot kormányzó Progresszív Párt politikusa, Frosti Sigurjónsson. A honatya, aki egyben a gazdasági és kereskedelmi ügyekért felelős bizottságnak is tagja, írásában úttörő javaslatot vázolt fel: az izlandi kereskedelmi bankok kizárólag a jegybank segítségével nyújthassanak a jövőben hitelt – írja a Telegraph. Így a nemzeti bank visszakapná az ország monetáris bázisának alakítására és a pénzbőség szabályozására vonatkozó tényleges monopóliumát.

A miniszterelnök megbízásából készült jelentés célja, hogy gátat szabjon a gazdasági-pénzügyi válságoknak. Izlandnak ugyanis 1875 óta húsz különböző típusú pénzügyi válsággal kellett szembenéznie – köztük a legutóbbi, 2008-assal, mely történetének legsúlyosabbja volt. Mint Sigurjónsson megfogalmazta, a legnagyobb problémák minden alkalommal egy fellendülő gazdasági ciklusban, hitellufik túlfújása miatt keletkeztek. Magyarázata szerint ilyen periódusokban megfelelő eszközök híján a központi bank képtelen volt megfékezni a hitelezés felfutását, ez pedig gerjesztette az infláció növekedését, túlzott kockázatvállalásra és spekulációra sarkallva a gazdaság szereplőit. Ennek pedig mindig költséges állami beavatkozás lett a vége.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll. 

Izlandon – mint a világ más modern piacgazdaságaiban – a jegybank felügyeli a bankjegyek és az érmék fizikai előállítását, de nem csak ez a szervezet „teremt” pénzt abban az értelemben, hogy a kereskedelmi pénzintézetek is nyújtanak hitelt a lakosságnak és a vállalkozásoknak, tehát a forrásbőséget ők is befolyásolják. A központi bank a saját monetáris politikai eszközeivel annyit tehet, hogy megpróbálja befolyásolni a pénzkínálatot. Az új javaslat legfontosabb eleme a „szuverén pénz” elnevezést viseli, melynek értelmében az ország központi bankja lenne az egyetlen pénzteremtő tényező. A források felhasználásáról viszont nem ez a szervezet döntene – hangsúlyozza Sigurjónsson javaslata. Az egyelőre még elméleti fázisban lévő tervezet szerint a kereskedelmi bankok tovább folytatnák a számlák és kifizetések kezelését, és közvetítőként szolgálnának a megtakarítók és a hitelezők között.

Legjobban a saját hibákból lehet tanulni

A politikai vezetés tehát próbálja magát megóvni egy a 2008-ashoz hasonló válság kirobbanásától, amely Izland legnagyobb pénzügyi összeomlásához vezetett. Az ország három nagybankja óriási mennyiségű pénzt, Izland éves GDP-jét is maghaladó összeget kezelt, ebbe a hedge fund (kevésbé szabályozott befektetési alap, amely inkább csak a vagyonos befektetők számára elérhető)-szerűen működő rendszerbe pedig nem tudott elég hatékonyan beavatkozni a kormány, amikor megtörtént a baj. Így a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kellett hitelért fordulni, mellyel párhuzamosan páratlanul szigorú tőkeszabályozási intézkedéseket is bevezettek.

Jöjjön az unió!

Az izlandi vezetés a történelmi mélységekből egyedi módon próbált felállni. A 2009-ben hatalomra jutott szociáldemokrata–zöldpárti koalíció vezetője, Jóhanna Sigurðardóttir, aki egyben a világ első, leszbikusságát nyíltan felvállaló miniszterelnöke is, „szokatlant húzott”: a bankok feltőkésítése helyett a tőkeforgalom korlátozását és a szociális háló szorosabbra fonását választotta. Az amerikai Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman a The New York Timesban publikált cikkében kifejezetten dicsérte ezt az „unortodox” megoldást. Mindemellett azonban elindultak a tárgyalások az Európai Unióval is, az akkori kormány álláspontja szerint ugyanis az ország történetének legnagyobb válságát a közösség védőernyője alatt olcsóbban, kisebb károk árán is meg lehetett volna úszni.

Izlandi elnök: hagyni kell a bankokat csődbe menni:



Mindenesetre a Jóhanna Sigurðardóttir által vezetett kormány intézkedései is eredményesnek bizonyultak: az ország GDP-je növekedni kezdett, a munkanélküliség pedig csökkent. Igaz, a 2013-as választások idején a háztartások eladósodottsága európai összevetésben még mindig nagyon magas volt. Ezzel egy időben megváltozott a status quo is. Ahogy a BBC korábban közölte: nem az a párt aratja le a babérokat, amelyik felsöpri a piszkot, hanem amelyik utána jön. Ahogy az emberek kezdtek fellélegezni, úgy kerültek előtérbe az uniós csatlakozáshoz szükséges feltételek is. A 2013-ban választást nyert konzervatív és liberális politikai tömörülés ezt lovagolta meg, és jelezte: felül fogják vizsgálni a szigetország európai uniós csatlakozási szándékát, illetve előtérbe helyeznék a gazdaságösztönző beruházásokat.

Mindennek van kezdete és vége

Így is lett. Izland 2015 márciusában, hosszú tárgyalási és egyeztetési folyamat után – mellőzve a korábban ígért népszavazást – úgy döntött: nem kíván az Európai Unió tagja lenni. Ahogy az ország külügyminisztere, Gunnar Bragi Sveinsson weboldalán megfogalmazta: „Izland érdekeit jobban szolgálja, ha kívül marad az Európai Unión”. A döntésnek már voltak előjelei. A két éve felfüggesztett tárgyalások jelezték, a két fél néhány igen fontos kérdéskörben (például halászati politika) nem tud dűlőre jutni.

Az Európai Unió célkitűzése az volt, hogy segítse a kisüzemi halászok tevékenységét, és munkahelyeket teremtsen. Jelenleg azonban Izlandon csak a szigetország állampolgárai indíthatnak halászati vállalkozást, s a kormány nem is kívánt ezen változtatni – ami érhető is, hiszen a lakosság közel ötöde ebből az iparágból él.

Szintén heves vita zajlott a halászathoz szorosan kapcsolódó makrélák ügyében. Az északi megállapodás kimondja: a makrélák az unió és a szigetország megosztott állományát képezik. Ám az EU szerint Izland és a Feröer-szigetek túlhalászást folytatnak, amit a két ország azzal hárít, hogy a halak a vándorlás következtében Izland kizárólagos gazdasági övezetében élnek, így joguk van a magasabb kvótákhoz.

Keleti és északi nyitás

Izland persze új utakat is keres, 2013 áprilisában első európai országként megkötötte szabad kereskedelmi egyezményét Kínával. A megállapodás főbb elemei közt az import, a beruházások és a kutatások szerepelnek, ez utóbbi nagyban segítheti a gejzírekben bővelkedő ország energetikájának fejlesztését. A középtávú tervek között pedig ott szerepel a globális felmelegedés hatására átalakuló jeges-tengeri kereskedelem lehetősége. [cn-social-icon]

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM