Tegnap este küldte el egyik kedves levelezőm az írásom után, valamint a mellékletben is látható, OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt végrehajtást kérőnek végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelmét elutasító 2012. augusztus 28-i közjegyzői határozatot.
A határozat szerint devizaalapú kölcsönszerződés alapján svájci frank – CHF – összegben határozta meg kérelmező az igényét, majd a közjegyzőnek arra irányuló felhívása után, hogy forintösszegben határozza meg a tartozást, ennek a felhívásnak kérelmező nem tett eleget.
A végrehajtási záradék kiállítását megtagadó közjegyzői határozat indokolásának lényege a következő:
„Az esedékesség napján az adósnak tudnia kell a szerződés alapján, hogy milyen forintellenérték megfizetésére köteles. Amennyiben ez nem így lett volna, úgy a követelés – határozott összeg hiányában (Vht. 23/C § 1. bekezdés c. pontja) nem volna végrehajtható. Ezzel szemben a szerződés III.3. pontja pontosan rögzíti az esedékességkor a forint-ellenérték meghatározása szempontjából irányadó átváltási árfolyamot, amely az „esedékesség napját megelőző napon érvényes, a Bank által alkalmazott deviza eladási árfolyam.” Tekintettel arra, hogy a felmondás folytán esedékessé vált követelés forint összegének meghatározására a szerződés különös szabályokat nem tartalmaz, így abban az esetben is az esedékesség napját megelőző napon érvényes, a Bank által alkalmazott deviza eladási árfolyam az irányadó. Erről a közjegyző az 5. sorszámú végzésében tájékoztatta is a végrehajtást kérőt. Mindezzel összefüggésben a közjegyző megjegyzi, hogy a szerződés szövege szerint a kölcsön devizában nyilvántartott összegének átváltásánál a felmondás folytán beállt esedékesség napját megelőző napon a bank által alkalmazott deviza eladási árfolyam az irányadó. Ezzel szemben az iratokból megállapítható, hogy a hivatkozott jogügyletet felmondó, 2010. április hó 20. napján kelt …………………..számú jegyzőkönyv szerint 2010. április hó 12. időponttal határozták meg a svájci frankban a teljes tartozás összegét.
A végrehajtást kérő azon álláspontja, miszerint a végrehajtás során a Vht. 163/A § alapján van lehetőség a devizában nyilvántartott hitel devizában való végrehajtására, szintén téves. Fenti jogszabályhely csupán a devizában elrendelt végrehajtás foganatosítása során követendő elszámolási rendet rögzíti, azonban nem teremt alapot arra, hogy a közjegyző a forintban esedékes és ezáltal kizárólag forint összegre végrehajtható követelés végrehajtását devizaösszegre rendelje el. A végrehajtandó okirat alapján egyértelműen megállapíthatóan a követelés kifejezetten forint összegre vált esedékessé, ezen az sem változtat, hogy a végrehajtást kérő egyoldalú felmondó nyilatkozatában a tartozás összegét svájci frankban tüntette el.
Ugyancsak nem vehető figyelembe a végrehajtást kérő által kifejtett azon érvelés, miszerint a devizában nyilvántartott követelés felmondáskori árfolyama és a más időpontban érvényes árfolyamon történő forintra váltás a kötelezett számára kedvezőtlen lehet.
A végrehajtást elrendelő bíróság vagy közjegyző a végrehajtási kérelem elbírálásakor kizárólag a végrehajtandó okirat tartalmát, rendelkezéseit veheti figyelembe. Az árfolyamváltozásból eredő kockázatról a szerződés egyebekben részletes tájékoztatást ad. Ha a felek bármelyike számára a végrehajtandó okirat, vagy az annak alapján elrendelt végrehajtás sérelmes, az ellen jogorvoslattal élhet a polgári perrendtartás illetve a végrehajtási eljárásra irányadó jogszabályok alapján. A közjegyző álláspontja szerint téves a végrehajtást kérő azon hivatkozása, hogy a követelés összegének az idő múlásából eredően bekövetkező növekedése – végrehajtási záradék kibocsátása hiányában – nem ad lehetőséget az adósnak az önkéntes teljesítésre.
Jelen végzésével a közjegyző azt állapította meg, hogy a végrehajtás elrendelésének az előterjesztett kérelem alapján nincsen helye.”
Fenti végzés, valamint az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt arroganciája folytán alappal gondolom azt, hogy a devizaalapú kölcsönök folytán eddig elrendelt valamennyi végrehajtási eljárás a bankok – végrehajtást kérő – által úgy lett kérelmezve, mint ahogy a határozat szerint is mindenáron elő kívánták terjeszteni, és ez esetre megállapítható az, hogy valamennyi már lezárult, illetve még folyamatban lévő végrehajtási eljárás törvénysértő módon lett a bankok által kérelmezve, illetve a végrehajtási eljáráshoz szükséges közjegyzői záradék törvénysértő módon lett kiállítva.
Tekintettel arra, hogy soha egyetlen közjegyzői záradékolási eljárás során hozott határozatot nem küldtek meg az adósok számára azzal, hogy ez ellen jogorvoslatnak van helye, nem látom sem időbeli, sem egyéb törvényes akadályát annak, hogy a törvénytelen végrehajtást elszenvedő adósok a határozatban is említett jogorvoslattal most éljenek.
Erre tekintettel újólag felhívom a figyelmet arra, hogy a „Menekülés a bankok fogságából” című írásomnak ide vonatkozó részeire tekintettel a még folyamatban lévő végrehajtási eljárások adósai végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárást kezdeményezhetnek azzal, hogy a keresetlevél tényállásába másolják át a most idézett, záradék kiállítását megtagadó közjegyzői határozati megállapításokat is.
Ami pedig a már lezárult végrehajtási eljárások utáni kártérítési peres lehetőségeket illeti, mellékletben megküldöm az ezzel kapcsolatosan lehetséges keresetlevél mintát azzal, hogy a peres eljárás kezdetekor mindösszesen 1 millió forint vagyoni és 1 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére javaslom az igény előterjesztését további jogaink fenntartása mellett.
Használni ezt a keresetlevelet is a „Menekülés…” című iratomnak megfelelően javaslom azzal, hogy sajnos ebben a kártérítési peres eljárásban is kötelező ügyvédi képviseletet észlelek.
Kártérítési perhez keresetlevél
Siófokon 2012. szeptember 12. napján.
Léhmann György
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
