Falus Zsolt tollából

– Szóval, ha egyre többen ráébrednek, hogy szerződéseik semmissége annak uzsora volta miatt következik be, akkor be kell látni, hogy nem azok kiváltása és forintosítása az elfogadható méltányos megoldás, hanem az eltörlés és a kártalanítás! 1932-ben járunk, kérem azokat akik megérteni szeretnék szándékainkat azok „olvassák el” az uzsora szerződések „összes” következményeit…

1932. évi VI. törvénycikk

az uzsoráról

Az uzsorás szerződés meghatározása

1. § Uzsorás szerződés az oly szerződés, amelyben valaki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének, tapasztalatlanságának, függő helyzetének vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával
kölcsön nyújtása s általában bármily szolgáltatás előlegezése fejében, vagy
annak fejében, hogy a másik felet terhelő bármilyen kötelezettség teljesítésére halasztást enged, vagy a másik fél ellen fennálló valamely követelését módosítja vagy megszünteti, olyan vagyoni előnyt köt ki vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, amely a saját szolgáltatásának értékét feltűnően aránytalan mértékben meghaladja (uzsorás vagyoni előny).
Annak megállapításában, hogy a szolgáltatás értékét az ellenszolgáltatásként kikötött vagy szerzett vagyoni előny feltűnően aránytalan mértékben meghaladja-e, figyelembe kell venni az eset összes körülményeit s ha az ügylet természete különös kockázatvállalást is foglal magában, ennek nagyságát is.
Az uzsora magánjogi következményei

2. § Az uzsorás szerződés semmis. A szerződő felek mindenike köteles a másiknak természetben kiadni, vagy ha ez nem lehetséges, értékben visszatéríteni azt, amit az ily szerződés alapján kapott.
A sérelmet okozó fél visszatérítési kötelezettségét nem érinti, hogy a kapott vagyoni előnyt utóbb elvesztette. Ha a sérelmet szenvedő fél a szerződés alapján többet szolgáltatott, mint amennyit kapott, a sérelmet okozó fél a többlet után, annak szolgáltatásától kezdve, a törvényes kamatláb szerint számított kamatot is köteles neki megfizetni.
A sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, amit az uzsorás szerződés alapján vagy azzal kapcsolatban harmadik személy kapott és a másik félnek okozott kárért is teljes KÁRTÉRÍTÉSSEL tartozik.
A sérelmet szenvedett fél felszabadul a visszatérítés kötelezettsége alól, amennyiben a kapott vagyoni előnyt hibáján kívül elvesztette és figyelembe véve a sérelmet szenvedett fél vagyoni helyzetét, a méltányossággal nem ellenkezik.
Amennyiben az eset körülményei szerint a méltányosság megkívánja, a bíróság a sérelmet szenvedő félnek kérelmére a visszatérítési kötelezettség teljesítése tekintetében halasztást adhat és megengedheti, hogy tartozását részletekben törlessze. Ily esetben a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határidejét is megfelelően meg lehet hosszabbítani.
Különös méltánylást érdemlő olyan esetben, amikor a sérelmet szenvedett felet a kiadás vagy a visszatérítés kötelezettségének teljesítése anyagi romlásba sodorná, ez a fél kívánhatja, hogy e kötelezettsége alól EGÉSZBEN VAGY RÉSZBEN mentesíttessék. Ily mentesítés esetében a sérelmet szenvedő fél tulajdonszerzését nem érinti, hogy valamely dolog átruházása nem történt érvényes jogalapon.


Ha a sérelmet szenvedő fél helyzete az uzsorás szerződés következtében úgy megváltozott, hogy reá annak a követelésnek a változatlan fenntartása is méltánytalanul terhes lenne, amelynek tekintetében a halasztásadás, módosítás vagy megszüntetés történt uzsorás szerződéssel, a bíróság az ily kötelezettség tekintetében is alkalmazhatja a jelen § 5. bekezdését.
3. § Az előbbi § rendelkezése abban az esetben is áll, ha az uzsorás szerződésre alapított követelést átruházták.
Ha a sérelmet okozó fél a sérelmet szenvedő fél által váltót vagy egyéb oly kötelező okiratot adatott magának vagy másnak, amelynek jóhiszemű birtokosával szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs, a sérelmet szenvedő fél követelheti, hogy a sérelmet okozó fél a váltót vagy az okiratot adja vissza és ha az nincs birtokában, helyezze bírói letétbe a névértéknek megfelelő összeget és annak az esetleges kárnak összegét, amely a sérelmet szenvedő felet abból érheti, hogy a váltót vagy a kötelező okiratot oly személy érvényesíti ellene, akivel szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak nincs helye.
A m. kir. igazságügyminiszter rendelettel eljárási szabályokat állapíthat meg a végből, hogy a sérelmet szenvedő fél a sérelmet okozó féllel szemben a kártérítés megfizetésére irányuló igényét gyorsan érvényesíthesse.
4. § Az uzsorás szerződésre alapított követelés biztosítására szolgáló zálogjog, kezesség vagy más biztosíték érvénytelen. Amennyiben azonban a sérelmet szenvedő felet a 2. § alapján visszatérítési kötelezettség terheli, ennek erejéig a biztosíték hatályban marad.

EL KELL TÖRÖLNI, KÁRTÉRÍTÉST KELL KÖVETELNI (Az évszázad banki csalása a deviza alapú hitel.Varga István, az MNB Felügyelő Bizottsági tagja: (Hanganyag-kattints a lejátszóra)

– Az egész társadalmunkat évek óta megbénító, sorvasztó „névleges” devizakockázaton alapuló banki követelés miatt a lakossági nyilvántartott tőketartozások TELJES egészének az elengedése, eltörlése az egyetlen elfogadható megoldás!
Az ingó és ingatlan vagyon elértéktelenedése, hazai kis és közép vállalkozások lehetetlenülése összefüggésben van az alkalmazott deviza konstrukcióval. 
A magyar lakosság egy államilag megtűrt helyzetben volt kénytelen elszenvedni a hitelezők és azok megbízottjainak a folyamatos zaklatását, háborgatását így a megalázást. 
Az államot és annak hatóságait a lakosság jelenlegi helyzetéért a bankokkal együtt egyetemleges felelősség terheli és hangsúlyozandó, hogy a folyamatoknak haszonélvezőjévé is vált! 

„A m. kir. igazságügyminiszter rendelettel eljárási szabályokat állapíthat meg a végből, hogy a sérelmet szenvedő fél a sérelmet okozó féllel szemben a kártérítés megfizetésére irányuló igényét gyorsan érvényesíthesse.”