A Kúria polgári kollégiuma meghozta jogegységi határozatát a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban – közölte a testület hétfőn kora délután. A Kúria szerint a devizaszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós viseli az árfolyamkockázatot. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, és nem uzsorás szerződés.
A Kúria polgári kollégiuma meghozta jogegységi határozatát a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban – közölte a testület hétfőn kora délután. Novemberben a Kúria elnöke tájékoztatást kért a törvényszékektől, ezt követően hét kérdésben megkezdték az eljárást, erről döntöttek most, több mint kétharmados többséggel. A jogegységi határozat a bíróságokra kötelező érvényű.
A döntés szerint a devizaalapú hitelszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós devizában adósodott el, és ő viseli az árfolyamkockázatot. Ez a szerződés nem ütközik jogszabályba. A döntés azt is kimondja, hogy ha egy pont érvénytelen a szerződésben, a szerződés továbbra is érvényes lehet. A terhek későbbi egyoldalú eltolódása nem lehet oka az érvénytelenné nyilvánításnak, illetve a pénzügyi intézményeknek tájékoztatniuk kellett a várható terhekről az ügyfeleiket. Emellett, ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, akkor az érvényessé nyilvánításra kell törekednie. A bírói szerződésmódosítás egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolhatja a szerződést, de nem alkalmas arra, hogy tömegesen változtasson szerződéseken. A jogegységi határozat célja az volt, hogy elősegítse az ügyek azonos szempontú elbírálását. "A bírák teljes mértékben átérzik a devizahitelesek helyzetét, de döntésüket csak a jogszabályok szerint hozhatták meg" – közölte a Kúria. A Kúria csak jogot értelmezhet, jogot nem alkothat – tette hozzá a közleményt felolvasó bíró.
A jogegységi határozat pontjai
1. A devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A Kúria ehhez hozzáteszi: a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.
3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.
4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.
5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.
6. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.
7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdeket sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotó beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.
Kisebb tüntetést volt a bíróság épülete előtt
A hvg.hu munkatársa szerint kisebb tüntetés volt a Kúria épülete előtt a döntés idején, körülbelül 20-30-an ácsorogtak az épület előtt. Az egyik demonstráló a döntés kihirdetése után elmondta, hogy nem terveznek hasonló vonulást, mint nyáron, ám később mégis arról született döntés, hogy egy budai bank elé vonulnak autókkal.
Egy Koppány csoportos zászlóval felszerelkezett tüntető munkatársunknak a döntés kapcsán úgy fogalmazott, hogy "vajúdtak a hegyek és egeret szültek", a bírók szerinte "idegenszívűek", és a döntés véleménye szerint nem zárja ki a további perek lehetőségét. A területen kisebb számú készenléti rendőr is jelen van, tudósítónk elmondása szerint nincs intenzív jelenlét.
A hírre reagálva Simon Gábor MSZP-s politikus azt mondta, hogy a Fidesz most már nem háríthatja másra a felelősséget, hiába várt a Kúriától megoldást, így a kormánynak kell lépnie az ügyben.
Mit vizsgált a Kúria?
A jogegységi indítvány hét elvi kérdést vetett fel, így többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköznek-e, tisztességtelen, uzsorás, avagy színlelt, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e. Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is: milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások hatását, illetve az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – például érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása – közül melyiket, mikor indokolt alkalmazni.
Megoldandó kérdés volt az is, hogy az egyes érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget eredményeznek-e, és az utóbbinak mik a jogkövetkezményei, illetve a pénzintézeteket milyen tájékoztatási kötelezettség terhelte szerződéskötéskor, annak elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár.
Napirenden tartják
A kormány nyár óta ígéri a devizahiteleseknek, hogy megoldást talál a problémájukra. Az elmúlt hónapokban azonban a politikai kommunikáció inkább a kérdés fenntartására, mint a megoldására törekedett. Sajtóértesülések szerint ez azért történik így, mert a kormánypárt a kampány egyik fő témájaként kezeli a devizahitelesek ügyét, ezért igyekszik folyamatosan napirenden tartani. A bankoknak többször is ultimátumot adott a kabinet és a kormánypárt, és azt üzente, ha nem rendezik a problémát maguk, a kabinet talál megoldást. Az első határidő augusztus vége volt, a pénzintézeteknek akkorra kellett kidolgozniuk a javaslatcsomagjukat. A bankszövetség megtette ezt, azonban a kormánynak nem tetszett a csomag.
Ezt követően szeptember elején Rogán Antal üzent a bankoknak a kormánypártok visegrádi kihelyezett frakcióülése után. A frakcióvezető azt mondta, ha a bankok november 1-jéig nem rendezik a devizahiteles problémát, a kormány jogszabályi úton rendezi azt. A bankok újabb javaslatot tettek le az asztalra, melyben a hvg.hu információi szerint jelentős engedményeket kaptak volna a devizaadósok, azonban a kormány ezt sem fogadta el.
Az Alkotmánybíróságot is bevonták
Navracsics Tibor igazságügyi miniszter november 19-én egyeztetett az Országos Bírósági Hivatallal, valamint az ügyvédi és a közjegyzői kamarával. A miniszter azt ígérte, decemberre meglesz a devizahiteles-probléma egyes kérdéseit rendező minisztériumi javaslat, de nincs szó arról, hogy az állam tömegesen módosítaná a devizahitelesek szerződéseit. A miniszter ezt követően találkozót kért Darák Pétertől, a Kúria elnökétől, és egyeztetett vele a problémáról. A Kúria ezt követően indította meg a jogegységi eljárást.
Ezt követően november végén a kormány az Alkotmánybíróságot is bevonta az ügybe, és értelmezést kért azzal kapcsolatban, hogy mennyiben felelnek meg a devizahitel-szerződések az alaptörvénynek. Orbán Viktor november végén azt mondta, két dologban várják az igazságszolgáltatás állásfoglalását. Egyrészt állapítsák meg, az embereknek vagy a bankoknak kell viselniük az árfolyamváltozásokból fakadó károkat és veszteségeket, másrészt pedig szögezzék le: szabad-e a bankoknak egyoldalúan egy korábban fölvett hitel kamatát módosítani, úgy, hogy az kedvezőtlenebbé váljon a hitelfelvevő számára. Le kell verni a cölöpöket – mondta a kormányfő. "Én az igazságszolgáltatást nem befolyásolhatom, de nagyon remélem, hogy az igazságszolgáltatás igazságot fog szolgáltatni az embereknek" – fogalmazott.
Forrás: hvg.hu
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
