DÖBBENET-FIDESZ-KDNP. Szász Károly kúriának írt levele után most Cséfalvay Zoltán félti az „adósoktól” és az alapvető igazságoktól a bankokat.
"…Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi! De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor a nemzet aljas vagy műveletlen." (Gróf Széchenyi István)
Cséfalvay: romhalmazt okozna az eredeti árfolyamon történő forintosítás
A nem teljesen egyértelmű kormányzati kommunikáció miatt eddig sokan reménykedhettek abban, hogy a kormány a devizahitelek felvételkori árfolyamon való forintosítását sem vetné el, de az ő vágyálmaikat törhette most össze Cséfalvay Zoltán. A nemzetgazdasági tárca államtitkára ugyanis egyértelműsítette, hogy a hitelek felvételkori árfolyamon való átváltása gazdaságilag kivitelezhetetlen, ugyanis ez a megoldás romba döntené az országot.
Végre világos kijelentést tett Cséfalvay
Z. Kárpát Dániel azonnali kérdésére, melyben a Jobbikos képviselő azt firtatta hétfőn, hogy mi kellene még a devizahitelesek helyzetének rendezéséhez, Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszolt. Cséfalvay elmondta, hogy várhatóan december 16-án ül össze a Kúria illetékes testülete (ezt a Kúria elnöke korábban már jelezte), amelynek jogegységi határozatát várja a kormányzat. Ennek megszületése után már tisztán láthat a kabinet az ügy jogi vonatkozásaiban és megalkothatja a szükséges jogszabályokat.
Az államtitkár világos kijelentést is tett, ugyanis véleménye szerint a hitelek felvételkori árfolyamon való beváltása gazdaságilag kivitelezhetetlen, amely szerinte romba döntené az országot. Ez merőben új fordulat a kormányzati kommunikációban, ugyanis az átváltás módjával kapcsolatban korábban nem voltak konkrét információk, így sokan reménykedhettek abban, hogy devizahitelüket a felvételkori árfolyamon forintosíthatják.
A Kúriára várva
Amint ma beszámoltunk róla, jogegységi eljárást indít a Kúria a devizahitelek ügyében. Az ezzel kapcsolatos indítványt ma tették közzé az intézmény honlapján. Az ügyben illetékes kollégium ülése december 16-án lesz – közölte múlt héten a Kúria elnöke. A Kúria szerint társadalmi szintű probléma a devizaalapú kölcsönszerződés az alábbiak miatt:
1. több százezres számuk miatt
2. a bennük megtestesülő tartozás nagyságrendje miatt
3. a nem teljesítő adósok egyre növekvő aránya miatt
4. a szerződések érvénességét vitató perek számának emelkedése miatt
A Kúria ezért gyorsan és lehetőség szerint egységes szempontok szerint kezelné az ügyfeleket, ezért állást kíván foglalni e perek elvi kérdéseiről. A Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője, Dr. Wellmann György ezért indítványozza, hogy a Kúria hozzon jogegységi határozatot "a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések és fogyasztói lízingszerződések érvénességével kapcsolat a bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdésekben, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak (kiemelés tőlünk):
1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?
2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?
3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?
5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?
6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?
7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?"
Forrás: Portfolio.hu
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
