DEVIZAHITELESEK NE FÉLJETEK! BRÜSSZELT KELL KÁRTÉRÍTÉSRE KÉNYSZERÍTENI.

[good_old_share]

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaságtól

DEVIZAHITELESEK – NAGY BAJ VAN, DE NE FÉLJETEK
VIGYÁZÓ SZEMEITEKET LUXEMBOURGRA VESSÉTEK

– kérem megosztani –

Devizahitelesek ne féljetek (!)

KÚRIA ADÓSOKAT JOGFOSZTÓ DEVIZAHITELES DOKTRÍNÁJA NAPONTA SZEDI ÁLDOZATAIT. Ki kell vinni a devizaügyet Luxembourgba, de nem úgy ahogyan azokat előzetes döntéshozatalra (már kilenc ügyet) egyes magyar bírák vittek ki, akik egyébként a jogfosztó doktrína alkalmazói.

Naponta szedik el a devizaadósok lakásait, ingatlanait. Zakatol a bírósági végrehajtás és mindössze 100 adósból 1 adós ügye vagyis az adósok 1% azaz egy százalékának ügye van bíróságokon, azok jogait az egyedi kölcsönszerződések alaki és tartalmi hibáinak feltárásával, és alapvetően végrehajtás megszüntetési perekben érvényesítjük, míg 99 adós vagyis az adósok 99% azaz kilencvenkilenc százalékának lakását, ingatlanát peres ellenállás nélkül lefoglalják és végrehajtják (árverezik).

Jogszabályváltozás folytán 2018. január 1-jétől  törvényszéken semmisségi pert és járásbíróságon végrehajtás megszüntetési pert, tehát egyszerre két pert kell indítani ahhoz, hogy az adósok jogvédelme hatékony lehessen és mindkét perbíróság a végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti (ennyit a végrehajtás elleni pervédelem vészmadarairól …).

EURÓPAI UNIÓ (BRÜSSZEL) ÉS MAGYARORSZÁG (BUDAPEST) EGY ÉS UGYANAZON FINÁNCOLIGARCHIA ÖSSZEMŰKÖDÉSE folytán az unió magyar piacán nagyszabású ingatlanrablási műveletet eredményezett, aminek nincs vége, mert javában zajlik, a végrehajtások a "tyúkudvar felől" észrevétlenül csapnak le az Európai Unió Bíróságában és a Magyarország Kormányában bizakodó adósokra.

EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁN (LUXEMBOURG) NEM VÉLETLENÜL VAN KINT 9 (KILENC) MAGYAR ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ÜGY A MAGYAR BÍRÁK ÁLTAL FELTETT "KAMU" KÉRDÉSEKRE.

Az egyes magyar bírák elöntötték magyar ügyekkel az unió bíróságát, így annak eljárása nyilvánvalóan át fogja ívelni a magyar 2018. évi tavaszi országgyűlési választásokat, megint teletömve kétséges reménnyel az adósokat és így volt ez a 2014. évi választásokon is, akkor a tisztességtelen árfolyamrés és egyoldalú szerződésmódosítás (kamatmódosítás), a vissza kell adni az adósoknak amit a bankok elvettek "agitációs propagandája" nyűgözte le a devizaadós választókat, aminek a tisztességtelen kikötés majd két évig tartó elszámolása (banki informatikusok matematikai bravúrja) után visszacsörgetett elenyésző bánatpénz lett a kimenetele.

Kúria meg sunnyogva hallgat, mert mi lesz, mi lehet például a nagy C-51/17 számú uniós ügy kimenetele? Hát a román döntésben ez már látható.

Mi lesz a következménye? A Kúria 2/2014 PJE határozatát kicsit fel kell majd turbózni, ki lesz szélesítve a tájékoztatási kötelezettség tartalma és a döntés marad a magyar bírák kezében (a bankok kezében) A devizakikötés érvénytelensége tehát szélesebben lesz semmisséggel érvényesíthető, de mi lesz a jogkövetkezmény levonása?

Hát a Kúria elemző csoportjai ezt is már kidolgozták, kiesik a devizakikötés és forintkölcsön elszámolás lesz kamatfeláras piaci kamattal, azzal amit forint forrás híján nem is tudtak volna kölcsönözni a magyar bankok. A devizatörténet tehát visszakanyarodik oda ahová elindult: deviza nyilvántartású forinthitelezés, azután elvesszük belőle a devizanyilvántartást és forintkölcsön kamatfeláras piaci kamatozással lesz a tartozás, az a forintkölcsön amit bankok által eltanácsolt drágasága miatt senki sem akart felvenni (…) Ezt a bekezdést még egyszer jól tessenek elolvasni, mert itt van a magyar bírósági piacvédelem bankvédő szennyese kitárva.

EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁN A BRÜSSZELI-KLUBOT KELL PERELNI. Ez több szempontot kielégíthet. Az egyik, hogy Brüsszel (Európai Unió Parlamentje és Tanácsa, ezen két alperes) az uniós jelzáloghitelezési irányelv mulasztása folytán tevékenyen közreműködött a magyar ingatlanokra terhelt devizaalapú (devizanyilvántartású) hitelezés deviza árfolyamkockázatainak megteremtésében, magyarul Brüsszel az ingatlanrablási művelet tevékeny részese.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A másik, hogy a Budapesti-Klubot nem kell perelni, mivel az uniós perben hozható kártérítéseket Brüsszel kell, hogy kifizesse. Szedhetik el Magyarországon a lakásokat, Brüsszelben meg kártérítésként ki kell ezt fizettetni. Sajnos mivel a magyar piaci bíróságokon lejt a pálya a pénzintézetek javára és a javukra kialakított bírósági doktrína védi az ingatlanrablást, ezért Brüsszelt kell fizetésre kényszeríteni.

Ez a pénzügyi egyenleg az uniós közvetlen kártérítési perekben érvényesíthető. Csak és kizárólag így lehet kettévágni a Brüsszel-Budapest pénzügyi kötelet, a magyar devizaadósok pénzügyi rabszíját.

A harmadik szempont, hogy Luxembourgban a nemzetközi közvélemény elé lehet tárni az ún. közvetlen kártérítési perben a magyar ingatlanrablási művelet szennyesét, azt amit az előzetes döntéshozatali eljárásban nem lehet, mivel abban a kilenc magyar ügyben az eljárásban résztvevők korlátozott köre és periratok nyilvánosságra hozatalának tilalma folytán korlátozott a nyilvánosság (ezek bársonyos eljárások).

Uniós perviteli tájékoztató igényelhető: email: drkristonugyved@gmail.com

Jelentkezési határidő:
2017. november 30. Devizahitelesek ne féljetek!

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság, Dr. Kriston István törvényes képviselő.

[good_old_share]