AUTÓHITELEK – KERESKEDŐK ALÁÍRÁSI JOGA- CSIKÁSZ LEVENTE

AUTÓHITELEK - KERESKEDŐK ALÁÍRÁSI JOGA- CSIKÁSZ LEVENTE.

AUTÓHITELEK – KERESKEDŐK ALÁÍRÁSI JOGA- CSIKÁSZ LEVENTE

Az írásbeliség megszegése és a képviseleti jog jogellenes delegálása

[cn-social-icon]

A pénzintézetek tipikusan az autókölcsön ügyleteiknél kereskedő útján írják alá a szerződéseiket. Ez is támadási alap, amely miatt a kötelem nem jöhet létre, illetve másodlagosan teljesen érvénytelen.

A pénzintézeteket folyamatosan arra hivatkoznak, hogy a kereskedőnek adott meghatalmazás és az általuk tett aláírás szabályos, mert az nem cégképviseletre vonatkozó jogszabályi, hanem ügyleti meghatalmazással létesített képviselet, illetve azt jóváhagyják. Már önmagában ez sem igaz, de ennek okait nem fejtem ki.

Ellenben az 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 29. § (3) bekezdése olyan érvet ad a kezünkbe, amit a Ptk. kommentárral kiegészítve álláspontom szerint nem lehet kimagyarázni.

Ptk. 29. § (3) bekezdés: „A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.”.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

E jogszabályhely is igazolja, hogy a kereskedő oldaláról is mindig kettő darab magánszemélynek kellett volna aláírnia. A jogi személy képviselője alatt pedig kizárólag a jogszabály alapján (Gt.) cégjegyzési joggal felruházott törvényes képviselőt lehet érteni, akinek e joga a cégnyilvántartásba is be van jegyezve.

A Ptk. kommentár idevágó része a következőképpen szól: „Törvényes képviselő a fogalom szűkebb értelmében az, akinek képviseleti joga közvetlenül a jogszabály rendelkezésén alapul (ilyen képviselő a szülő vagy a gyám). A fogalom tágabb értelmében azonban törvényes képviselő az is, aki a létesítő okirat, illetőleg a hatóság (bíróság) határozata alapján látja el a jogi személy képviseletét.”. A kereskedő általi képviselet nem esik, eshet ebbe a körbe. [cn-social-icon]

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM