MIÉRT VÉDI ÉS SEGÍTI A BANKOKAT A MINDENKORI KORMÁNY?
A Nem tartozunk csoport Facebook bejegyzése. A „deviza-hitelezés” eltitkolt valósága
[cn-social-icon]
Olvasd és értelmezd!
Mi volt a deviza-nyilvántartású hitelek forrás? A válasz: SEMMI!
1. Ft-hitelszámlát nyit a bank az adósnak. Nincs forrás sem fedezete.
2. Devizatőke nyilvántartási számlát nyit a bank az adósnak devizában, a Ft összegnek megfelelő összegben. Nincs forrása sem fedezete.
3. Kiviszi mérlegen kívülre a devizatőke nyilvántartási számláját az adósnak. >> A vonal alatt a bank elkezdi a befektetési körforgást.
4. A partnerbank a devizatőke-nyilvántartási számlával szemben ugyanolyan összegre eurószámlát nyit.
5. A kereskedelmi bankja az adósnak kamatswap üzletet köt a partnerbankkal. Ezt a kamatswap ügyletet az adósi bank az adós NEVÉN LÉVŐ devizatőke-nyilvántartási számlájával végzi.
6. Ez az ügylet tehát mérlegen kívüli befektetési ügylet.
7. Maga az ügylet mérlegen kívüli vagyoni tőkeként ellensúlyozza üzemegyensúly formájában a mérlegen belüli fedezetlen és forrás nélküli Ft hitelszámláját az adósnak.
8. A partnerbank a swapban résztvevő számlája terhére, vagy arra tekintettel, Euróból váltott Ft-hitelt ad a kereskedelmi banknak. (fx swappal finanszírozott spot) >> forintvásárlás
9. A kereskedelmi bank ezt a ft-kölcsönt mérlegen belül bevételként könyveli.
10. Ezzel a mérlegen belüli hitel "forrással "lett ellátva az adós devizatőke nyilvántartási számlájából kiindult swapügyletre visszavezethetően.
FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.
11. Ezzel a hitelviszony, vagyis az adós hiteltőkéje számvitelileg létrejött.
12. Ezt a partneri Ft-kölcsönt a bank a bevétel pillanatában kiadásba is helyezi, és "megvásárolja" a mérlegen kívüli adósi devizatőke nyilvántartási számlán lévő devizát. >> ráfordítás lesz
13. Ezzel forrással látta el a fedezetlen és forrás nélküli devizatőke számlát IS, UGYANAZZAL AZ ESZKÖZZEL, amellyel ugyancsak mérlegen belül forrásként már bekönyvelt a Ft-hitel forrásaként!
14. Ugyanebben a pillanatban, adósi bank devizában kiegyenlíti a partnerbanktól kapott Ft-kölcsönt >>kiadásba helyezi ugyanabban a pillanatban az előbb az adóstól vásárolt (a forintért cserébe) devizát>>>, és zárja is a terminlábat a kamatswap ügyletben
Ez kétszer is forrásként használt pénz: egyszer mérlegen belül a hitel forrásaként, egyszer pedig mérlegen kívül az adós devizatőke-nyilvántartási számlájának forrásaként. Mivel körbe-körbe utaztatja a bank.
Ezzel a mérlegen belülről kikönyveli ezt a forrást szabályosan, és vonalon kívül (mérlegen kívül) a devizaszámláról is kifizeti ezt a forráspénzt, hogy a bankközi Ft forrás-kölcsönt kiegyenlítse. Majd kezdi a folyamatot előröl.
Ez olyan, mintha a szabályos focipályán játszhatna az adós, de a bank a vonalon kívül is. Láthatjuk a meccs eredményét.
A gólt hátulról, és vonalon kívülről kapott passzból lövi a bank az adós hálójába.
15. Ekkor kifizetheti már a kölcsönt az adósnak, a létrehozott hitel terhére azért, mert a befektetéssel (a fenti befektetési körforgás) ellentételezett Ft-hitel, a könyvelési, és számlapénz körforgásban forrásként, szintetikus tőkeként funkcionál.
16. Ez a szintetikus tőke (deviza) előállítása
17. A banknak nem volt semmije. És mégis rendben van minden. (szerintük… a szerk.)
18. A tömeges ILYEN hitelezés miatt állandó Ft-deviza irányú kereskedelmet állít elő a bank kényszerűen >> forinteladással , az ilyen deviza ezért megdrágul.
Mivel a mérlegen belüli folyamatok szabályozottak, és keverednek a mérlegen kívüli szabályozatlan "innovatív" banki műveletekkel, és nem választhatók le a hitelviszonyról, ezért ezek a szintetikus devizaként értelmezett banki műveletek a hitellel összekapcsolva szabályozatlan és (persze az egész világon így van) jogellenesek.
Helyesebben a világ bankrendszere először államközi és multinacionális szinten a szabályozott tőkét összekeverte a szabályozatlan tőkével (Asztalos szavaival a vonal alatti pénzt a vonal feletti jó jegybankpénzzel…) ezért az adóst, és a világot nem védi más ez ellen az adós szintjén, csak a fogyasztóvédelmi törvények.
Eszerint ezek az ügyletek befektetéssel vegyes hitelviszonyok, és a befektetésre vonatkozó szabályoknak az adóssal szemben a magyar "deviza alapú" hitelek nem felelnek meg és nem is jöttek létre.
A Nem tartozunk csoport Facebook bejegyzése. [cn-social-icon]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
