Kincs, ami nincs….
avagy a Kúria nagy igyekezetében javíthatatlanul érvénytelenné tette a deviza alapú szerződések 90 %-át.
Ma már mindenki előtt ismeretes, hogy a Kúria 2/2014 számú Polgári jogegységi határozatának 3. pontja szerint a deviza alapú szerződésekben a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi és az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen. Ezért a szerződések árfolyam meghatározására használt feltételek nem váltak a szerződés részévé.
Ez a döntés önmagában a szerződés érvénytelenségét okozná, mert az árfolyamok pontos meghatározásának hiánya miatt, sem a kölcsön tőkeösszegét, sem a törlesztő részletek összegét nem lehetne kiszámítani.
Ezért a Kúria azzal az indoklással, miszerint is:
„Nem szükséges viszont a feleknek megállapodni olyan kérdésekben, melyet jogszabály rendez.”
megállapította, hogy mind a vétel, mind az eladási árfolyam Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel.
Miről is szól ez a kincset érő „diszpozitív törvényi rendelkezés”?
A jogszabály szövege a következő:
Ptk. 231. § (2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
Első ránézésre azt mondhatnánk, hogy a Kúria döntésével minden rendben van, de jobban megvizsgálva a törvényi rendelkezést és értelmezve a szerződési konstrukciót, egy olyan problémába botlunk, ami a nagy igyekezetben elkerülte a Kúria figyelmét.
Lássuk akkor, hogy mi is ez az eddig rejtve maradt probléma, ami felett elsiklott a Kúria.
Próbáljuk meg a Ptk. 231. § (2) alapján kiszámítani a törlesztőrészlet és a kezdeti CHF tőke összegét.
Törlesztőrészlet esetén:
A szerződésből ismerjük a törlesztő részlet nagyságát legyen pl: 100 CHF, ekkor a diszpozitív törvényi rendelkezésbe behelyettesítve, azt kapjuk, hogy:
Más pénznemben meghatározott tartozás = 100 CHF
A fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam = Kúria szerint az MNB árfolyam (pl:150HUF/chf)
Átszámítás = 100CHF x MNB árfolyam (150HUF/chf) = 15000HUF
Most nézzük a diszpozitív törvényi rendelkezés alapján a kezdeti CHF tőkeösszeg meghatározását, mi történik, ha az ismert (folyósítandó) HUF összegből akarjuk kiszámítani a leendő (bank által nyilvántartani kívánt) CHF tőkeösszeget.
Ptk. 231. § (2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
Ismert a folyósítandó forint összeg: 1 500 000 HUF:
Más pénznemben meghatározott tartozás = ?????? Nem értelmezhető, mert nincs más pénznem 1 500 000 HUF van.
A fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam = ?????? HUF-nak nincs érvényes árfolyama, mert 1HUF=1HUF
Átszámítás = Nem tudsz HUF összeget HUF-ra átszámítani…..
Be kell látnunk, hogy a Kúria iránymutatása ellenére a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezés nem alkalmas a kölcsön kezdeti CHF tőkeösszegének a meghatározásra.
Más diszpozitív jogszabály nem lévén, a deviza alapú szerződések nagy részében az alkalmazandó devizaárfolyam hiányában nem határozható meg a kölcsön devizaösszege, ezért ezek a szerződések teljesíthetetlenek és javíthatatlanul, végérvényesen érvénytelenek! – blog.hitelesmagyar
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
