SZOCIÁLIS KOCKÁZAT-HITELKATASZTRÓFA. 47 EZER ELBUKOTT LAKÁS, MILLIÓS TÖMEG A BAR-LISTÁN.
[good_old_share]
Ez a mai Magyar valóság! Kár tagadni.
Korábban a hatalom média-szócsövei attól zengtek, hogy egyre kevesebb a bedőlt hitel, és –szerintük – kijelenthető, hogy a hitelválság már megoldódott.
Most azonban úgy tűnik, hogy a valóság tagadását már nem lehet tovább folytatni.
Már csak azért sem, mert a kilakoltatási moratóriumnak is hamarosan vége, és ezzel egy időben soha nem látott mértekben beindul a gőzhenger és hatalmas tömeg kerülhet az utcára.
Most a portfolio bemutatja, hogy mire számíthatunk:
Hitelkatasztrófa Magyarországon: 47 ezer elbukott lakás, milliós tömeg a BAR-listán.
Csodásan hangzó hírrel kezdünk: a történelmi csúcs óta a harmadára csökkent a magyar lakosság 90 napon túl nem törlesztett banki hiteltartozása.
Csakhogy a Portfolio becslése szerint a 67%-os esésből mindössze 15% köszönhető annak, hogy így vagy úgy (rossz esetben lakáseladásból) törlesztett a lakosság, eközben 40%-nyi tartozás a követeléskezelőknél él tovább.
Bár örülhetnek a bankok, hogy ma már csak 7,5% a súlyos hátralékkal bíró lakossági hitelek aránya náluk, öt év alatt 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt (ebből 32 ezer "eszközkezelős" lett), és csaknem 1,6 millió élő lakossági mulasztást tartanak nyilván még ma is a "BAR-listán".
Csodásan hangzó hírrel kezdünk: a történelmi csúcs óta a harmadára csökkent a magyar lakosság 90 napon túl nem törlesztett banki hiteltartozása.
Csakhogy a Portfolio becslése szerint a 67%-os esésből mindössze 15% köszönhető annak, hogy így vagy úgy (rossz esetben lakáseladásból) törlesztett a lakosság, eközben 40%-nyi tartozás a követeléskezelőknél él tovább.
Bár örülhetnek a bankok, hogy ma már csak 7,5% a súlyos hátralékkal bíró lakossági hitelek aránya náluk, öt év alatt 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt (ebből 32 ezer "eszközkezelős" lett), és csaknem 1,6 millió élő lakossági mulasztást tartanak nyilván még ma is a "BAR-listán".
Látszólag jelentős javulást mutatnak az MNB tegnap közzétett számai a lakosság 90 napon túl nem teljesítő banki hiteltartozására vonatkozóan, hiszen
2017 végén már csak 408 milliárd forint volt a 90 napon túl nem teljesítő banki hiteltartozás (ebből 355 milliárd egy éven túli), ami 67%-kal marad el a 2014 őszi csúcstól, és mindössze 7,5% ezeknek a hiteleknek az aránya a teljes lakossági tőketartozáson belül a bankoknál, amire 2010 eleje óta nem volt példa.
Az arány csökkenése most már annak is köszönhető, hogy egyre több hitelt vesz fel a lakosság, és az új hitelek körében szinte zéró a nem teljesítő állomány. Eddig tartott a téma kellemes oldala.
Ha ugyanis jobban a számok mögé nézünk, messze nem ilyen szívderítőek a következtetéseink. Az MNB egyes adatai alapján ugyanis megbecsültük, hogy a 2014 szeptemberi 1244 milliárd forintos csúcsról milyen tényezők hatására csökkent a 2017 december végi 408 milliárd forintra a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelállomány.
Lehet bűvészkedni a statisztikákkal, de nincs sok értelme. Az igazság úgyis a felszínre kerül!
Azzal az életszerű feltételezéssel éltünk, hogy tőkeleírások és a követeléseladások (a követelésvásárlásokkal korrigálva, vagyis nettó értelemben) csaknem mind ezekhez a hitelekhez kötődtek az elmúlt három évben. Becslésünk alapján a
2014 szeptember óta bekövetkezett 67%-os állománycsökkenésből csak 15%-ot magyaráznak a hiteltörlesztések és a devizahiteles elszámolás.
40%-nyi hitelt követeléskezelőknek adhattak el a bankok, a maradék 12%-ot pedig leírták, főleg a Nemzeti Eszközkezelőnek átadott lakásokhoz kapcsolódóan.
Ráadásul a 15%-nyi hiteltörlesztés nagy részét sem feltétlenül "zsebből" intézték a háztartások.
Az MNB szintén tegnap közzétett adatai szerint az említett kicsivel több mint 3 éves időszakban 7803 lakást értékesítettek önszántukból az adósok, részben valószínűleg hiteltörlesztésre fordítva a felszabaduló összeget.
Összességében tehát marginális lehet azok aránya, akik ismét teljesítővé váltak a bankoknál, így kikerültek a szomorú statisztikából.
Az említett adatok alapján 5 év alatt 4442 kényszerértékesítést hajtottak végre a pénzügyi intézmények, ebből a tavalyi évben 2318-at, vagyis több mint a felét.
A végrehajtási törvény tavaly tavaszi, adósokat védeni szándékozó szigorítása ellenére 2017 év fekete év volt a nem teljesítő jelzáloghitel adósok számára, hiszen felpörögtek az alábbi ábrán narancssárgával és pirossal jelölt pénzintézeti kényszerértékesítések. A Nemzeti Eszközkezelő 5 év alatt 32 146 lakás tulajdonjogát vette át, ebből 6328 lakásét a tavalyi évben.
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
És itt még nincs vége a feketelevesnek. A Központi Hitelfiformációs Rendszert kezelő BISZ Zrt. adataiból ugyanis kiderült, hogy 2017 végén még mindig 1,583 millió élő lakossági mulasztást tartottak nyilván (régi nevén) a BAR-listán, aminek döntő része szintén hitelmulasztás lehet.
Ez szintén közel 15%-os csökkenést jelent csak a 2014-es közel 1,9 milliós csúcshoz képest, vagyis a kétféle statisztika (az előző összegszerű, utóbbi darabszámra vonatkozó) nagyjából összeér. Azt sajnos pontosan nem tudjuk, hogy a csaknem 1,6 millió mulasztás hány magánszemélyhez tartozik, de feltételezhetjük, hogy közel milliós tömeg tolong a BAR-listán.
Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése is megerősítette, hogy a teljes pénzügyi rendszerben lévő 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek nagyobbik része ma már nem a bankoknál, hanem a pénzügyi vállalkozásoknál, vagyis elsősorban a követeléskezelőknél van.
A legnagyobb szociális kockázatot a mintegy 122 ezer késedelmes jelzáloghitel-szerződés jelenti a 2017 közepi adatok szerint, amelyek összege akkor (valószínűleg ma is) az 1000 milliárd forintot is meghaladta.
Fő következtetésünk tehát az, hogy "organikus" módon alig csökkent a hazai lakosság nem teljesítő hitelállománya az elmúlt három évben, vagyis a történelmi csúcs óta. A probléma nagyobbik része egyszerűen átkerült a bankoktól a követeléskezelők mérlegébe, így immár nem pénzügyi stabilitási, "pusztán" szociális kockázatot jelent.
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
