"DEVIZAHITELEK"-A LEGFŐBB ÜGYÉSZ HIVATALBÓL VIZSGÁLATOT INDÍT?

[good_old_share]

Szabó József – Hiteles Mozgalom-

Fővárosi Főügyészség Magánjogi Osztály
1881 Budapest, Pf.:13.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztálya!

2017. március 10.-én vettem kézhez a Fővárosi Főügyészség Magánjogi Osztály  PM. 5625/2016/2 ügyszámú tájékoztatását, mely szerint a tájékoztatás tartalma ellen 8 napon belül felülvizsgálatot kezdeményezhetek Önöknél.

A tájékoztató levél az 1. és 2. oldalon pontosan összegzi indítványom célját és ezzel kapcsolatban az ügyészségek feladatait, lehetőségeit. Ezt követően a tájékoztató levél szinte szó szerint idézi a Kúria devizahiteles jogegységi határozatait, majd idézi a várható árfolyamváltozással kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapítását.

A tájékoztató levél szerint az ügyészség az általam felvázolt ügyekben nem indíthat pert: „Jogainak védelmére képtelennek nem tekinthető személy érdekében az ügyész – külön törvényi felhatalmazás nélkül – nem indíthat pert.”

A tájékoztató levél szerint „a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült elvi kérdések tárgyában az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében lefolytatott jogegységi eljárásokban a legfőbb ügyész az elbírálandó elvi kérdésekkel kapcsolatos álláspontját a jogegységi indítványokra tett nyilatkozatában fejtette ki.”

Szeretném két mondatban összegezni a probléma gyökerét: a Kúria devizahiteles jogegységi határozatai, több nagyon súlyos valótlanságot tartalmaznak. Mivel a jogegységi határozatokat a perekben eljáró bíróságoknak figyelembe kell venniük, nem születhet a bíróságon igazságos döntés.

A banki károsultak „képtelenek a jogaik érdekében”, a siker reményében pert indítani, mivel a Kúria valótlan állításaival szemben szinte semmi esélyük a bíróságokon.

Az alaptörvényünk több megállapítását szeretném idézni: Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.

A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

Nem teljesedhet ki az Igazság, ha a bíróságoknak a valótlanságokat tartalmazó, Kúria által kidolgozott jogegységi határozatokat be kell tartaniuk.

Az ügyészségeknek feladata a jogellenes cselekmények megelőzése. Nem biztosított a tisztességes bírósági eljárás, ha a bíróságnak valótlan állításokat kell figyelembe vennie.

Az ügyészségi beadványommal és kiegészítéseimmel kapcsolatban egyáltalán nem beszélhetünk tisztességes ügyészségi eljárásról. Egyetlen egy állításomat sem vizsgálta meg az ügység, csupán idézte a Kúria ellentétes megállapításait. Mivel az állításom lényege az, hogy a Kúria állításai megalapozatlanok, valótlanok – így nem tekinthető a Kúria idézete esetemben cáfolatnak. Én minden állításomat nagyon részletesen alátámasztottam. Az ügyészség a döntését nem indokolta meg. Az lett volna indoklás, ha az állításaimat és az azokat alátámasztó egyetemi jegyzeteket, MNB tanulmányokat, közgazdasági összefüggéseket az ügyészség megcáfolja és megmutatja, hogy hol miben tévedtem.

A 2016. július 4.-i beadványomban így összegeztem:

Határozottan javaslom, hogy az ügyészség indítson polgári bíróságon pereket, melyekben az ügyészség vélelmezze, hogy a bankok árfolyamkockázat figyelembevétele nélkül állapították meg az adós képes fizetni a megemelkedő törlesztő részleteket is,
a forint felülértékeltségéről nem adtak tájékoztatást
a devizahitel karakterisztikáját nem ismertették
az emelkedő deviza árfolyam trendről nem adtak tájékoztatást
a CHF kölcsönök jelentősen magasabb kockázatáról nem tájékoztatták az adósokat.
Javaslom egyúttal, hogy az ügyészség kezdeményezze a Kúriánál a jogegységi határozatok felülbírálatát.

A beadványomhoz több kiegészítést is beadtam. Mivel nem tette lehetővé egyik ügyészség sem, hogy személyesen konzultáljak a beadványomban eljáró ügyésszel, szükségesnek tartottam, hogy más-más megvilágításban is megmutassam a fennálló súlyos problémákat. A legutolsó kiadványom 2017. február 3.-án írtam. A Magánjogi Osztály tájékoztató levele nem sorolja fel az ügyészségre beadott anyagaimat, így nem lehet azt sem tudni, hogy ez a legutolsó anyag megtekintésre, értelmezésre került-e? Egy rövid részlet ebből az utolsó anyagból:

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A bankok elhallgatták az ügyfeleik elől az alábbi tényeket:
a kamatparitás elméletéből adódóan a CHF árfolyama emelkedni fog a következő években;
az emelkedés folyamatos lesz egészen addig, amíg a magyar infláció nem lesz kisebb a svájci inflációnál;
a kamatparitás elmélete alapján számolják a bankok a határidős árfolyamokat, évek óta a határidős árfolyam CHF árfolyam emelkedést mutat, általában a határidős és a tényleges árfolyam megegyezik egymással;
előfordulhat hogy a napi árfolyam, eltér az előreszámítottól – jelenleg (szerződéskötés időpontja) ez a helyzet, a forint felülértékelt, 16-22 %-kal (illetve 30 %-kal) kevésbé romlott 2000-hez képest, mint kellett volna;
a Budapesti Értéktőzsde számítása szerint a CHF árfolyam 2014 végére 256 forint környékén várható, ezt követően is tovább fog emelkedni a CHF árfolyama;
az előzőekben ismertetettek alapján, pár év múlva a devizahitel törlesztő részlete forintban eléri a forintkölcsön törlesztő részletét, majd jelentősen meg fogja azt haladni – a futamidő végén lényegesen többet kell majd havonta törlesztenie, mintha most forintkölcsönt venne fel.
Emlékszünk még tisztességtelen piaci magatartásnál tanult kifejezésekre, a megtévesztő tevékenységre, a megtévesztő mulasztásra?

A 2013-as bakszövetségi tanulmány ismerteti azt is, hogy a bankok milyen tájékoztatást adtak a kölcsönt felvenni szándékozókkal.

A tájékoztatás lényege: „a válságot megelőző időszakban senki sem számított 10-20%-osnál nagyobb kilengésekre” valamint, „a devizaalapú hitelszerződések többségének megkötése idején a forint későbbi árfolyamromlásának a bekövetkezése a bankok számára sem volt előre látható”.

Megvizsgálta-e az ügyészség az eljárása során például az alábbiakat:
a kamatparitás elmélete, a határidős árfolyam és a tényleges árfolyam kapcsolata valamint mindezek hatása a várható deviza árfolyamra;
végzett-e a Budapesti Értéktőzsde 2014-ban a devizahitelezés kockázatával kapcsolatban elemzést, készített-e 10 évre előre CHF árfolyam előrejelzést, az előrejelzés mennyire egyezett az MNB által közölt tény CHF árfolyamokkal;
valóban felülértékelt volt-e a forint a devizákkal szemben 2006-2007 környékén, tartalmazott-e ilyen információkat a Bankszövetség 2006 januári tájékoztatója és a tájékoztatóban lévő MNB ábrákat valóban az MNB készítette-e;
Kovács Levente, a Bankszövetség vezető munkatársaként készített-e olyan tanulmányt, melyben a forintkölcsönök és a devizakölcsönök eltérő törlesztési karakterisztikáját ismerteti;

Amennyiben, az eltelt több mint 7 hónap alatt az ügyészség nem vizsgálta meg ezeket kérdéseket, miként írhatja le „tényként” a Magánjogi Osztály tájékoztatója:

„A jogegységi határozat indoklásában foglaltak szerint a tájékoztatási kötelezettség nem terjedhet ki az árfolyamváltozás várható irányára, előre nem látható mértékére, a kockázat reális voltára, valószínűségére, a pénzügyi intézménynek nem kellett arról nyilatkoznia, hogy a hosszabb távra kötött szerződés ideje alatt mi lehet az árfolyamváltozás felső határa, ilyen tartalmú tájékoztatási kötelezettséget egyébként nem is lehetne teljesíteni, mert az árfolyam emelkedésének, csökkentésének nincs pontosan előre látható, kiszámítható mértéke, illetve korlátja, különösen hosszú időintervallum esetén.”

Az ügyészség eddigi eljárását tisztességtelennek és alkotmányellenesnek tartom.

Kérem a beadványom és a későbbi kiegészítéseim alapos kivizsgálását. Nem csak a most ismertetett kérdéskört kell vizsgálni, hanem minden más ismertetett problémát is.

Amennyiben bűncselekményre, bűncselekményekre utaló jelet, jeleket találnak, kérem hivatalból indítsanak eljárást, mint ügyészség.

Budapest, 2017. március 16. Tisztelettel: Szabó József – Hiteles Mozgalom. [good_old_share]