NEM MONDHAT IGENT A KÚRIA A WELLMANN KÉRDÉSRE
[good_old_share]
Szerző: Hiteles Magyarok Fóruma
"Így viszont a szerződés nem szimplán érvénytelen, hanem a felek megállapodásának (átszámítási árfolyamok) hiányában létre sem jöttnek fog minősülni jogilag." Magyarázat:
Előző cikkeinkben már kifejtettük, hogy a 6/2013.-as számú jogegységi határozat vagy épp a Pfv.I.20.226/2014/8. számú ítélet alapján, miért nem lehet érvényes és deviza alapú is egyben egy olyan szerződés amelyben a kölcsön összege kizárólag forintösszegben szerepel, lássuk most mi a legnagyobb probléma – mely eddig Dr. Wellman Györgynek nem jutott az eszébe – az olyan szerződésekkel melyben a kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza, hogy a konstrukció a nem DEVIZA->FORINT átszámítást, hanem FORINT->DEVIZA átszámítást kíván.
Ez elsőre nem is tűnik nagy problémának, viszont ilyen esetben abba a problémába ütközünk, hogy míg a DEVIZA->FORINT átszámításhoz a szerződés (utóbb a Kúria 2/2014-es számú jogegységi határozata) meghatározza az alkalmazandó deviza árfolyamot, addig a FORINT->DEVIZA átszámításánál hiányzik az alkalmazandó árfolyam.
Ennek hiányában pedig nem beszélhetünk érvényes vagy akár érvényesen létrejött szerződésről.
Mint tudjuk a Kúria tisztességtelennek mondta ki a banki eladási és vételi árfolyamok alkalmazását, ez az összes deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségét okozta volna, az átszámítási árfolyamok hiánya miatt, de a 2/2014-es jogegységi határozat a szerződések érvényben tartása végett kimondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama vált a szerződés részévé.
De ez kizárólag egy esetben érvényesül, mégpedig DEVIZA->FORINT átszámítás esetén,amikor a tartozás összege a szerződésben deviza összegben rögzül(ezért írja ezt kogensen elő a 6/2013. PJE), mert ahogy a 2/2014-es számú jogegységi határozat ki is fejti:
"A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe."
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
"Az Irányelv 6. cikk (1) bekezdésének az Európai Unió Bírósága által a C-26/13. számú ítéletben kifejtett értelmezése szerint, amennyiben a szerződés a tisztességtelen szerződési feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a tisztességtelen feltételt a nemzeti jog diszpozitív rendelkezése helyettesíti. A magyar jog vonatkozó diszpozitív rendelkezését a Ptk. 231. § (2) bekezdése tartalmazza, amely szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez pedig nem a pénzügyi szolgáltatók deviza vételi, eladási vagy közép árfolyama, hanem a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama."
Amennyiben a Dr. Wellmann György által előterjesztett kérdésre a Kúria igennel válaszol, akkor arra a problémára, kellene megoldást találnia a jogegységi tanácsnak többek között, hogy a FORINT->DEVIZA átszámítás milyen árfolyamon történjen.
A kölcsön összege ugyanis ez esetben forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegének meghatározásához pedig amit a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazna, a pénzügyi intézménynek FORINT->DEVIZA átszámítást kell elvégeznie, de ez nem teljesíthető a felek ugyanis nem állapodtak meg az alkalmazandó árfolyamokban.
A szerződésben meghatározott vételi-eladási árfolyamok ugyanis tisztességtelenségük miatt nem használhatóak ezt a Kúria a 2/2014.-es jogegységi határozatában kimondta, de nem létezik diszpozitív törvényi szabályozás sem FORINT->DEVIZA átszámításra, így a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama sem használható, az nem válhat a szerződés részévé ilyen esetekben.
Ha a szerződés kizárólag forint összeget tartalmaz, nem nehéz belátni, hogy a Ptk. 231. § (2) bekezdése nem alkalmazható, mert hiányzik a törvényben előírt "más pénznemben meghatározott tartozás" melyet a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani.(forint összeget pedig nem kell átszámítani forintra)
Ennek jobb megértéséhez ajánljuk közel 2 éve írt cikkünket:
http://hitelesmagyar.com/index.php/hireinkuj/128-kincs-ami-nincs4
Így viszont a szerződés nem szimplán érvénytelen, hanem a felek megállapodásának (átszámítási árfolyamok) hiányában létre sem jöttnek fog minősülni jogilag.
A fent kifejtett érvek alapján kíváncsian várjuk a Kúria határozatát.
Hiteles Magyarok Fóruma
Érdekvédelmi Egyesület
FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát, ezért a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldalon a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
