PÉNZMOSÁS ELLENI NEMZETKÖZI SZERVEZETEK – IGAZOLATLAN DEVIZA ALAPOK VIZSGÁLATA

Címzettek: Financial Action Task Force (FATF) – Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport

MONEYVAL

Committee of Experts on the Evaluation of Anti-Money Laundering and the Financing of Terrorism IMoLIN – Nemzetközi Pénzmosás Információs Hálózat

Basel Institute on Governance

Európai Parlament

U.S. Securities and Exchange Commission.

[good_old_share]

Tárgy: Magyarországon igazolatlan deviza alapokon nyugvó hitelezés vizsgálata iránti kérelem

Tisztelt Pénzmosás Elleni Nemzetközi Szervezetek!

MAGYARORSZÁGON 2004. ÉVTŐL IGAZOLATLAN DEVIZA ALAPOKON NYUGVÓ (DEVIZA ALAPÚ) TÖMEGES LAKOSSÁGI HITELEZÉS TÖRTÉNT.

A fogyasztókkal kötött mintegy 1.000.000 darab deviza alapú (devizában nyilvántartott, de forintban folyósított és forintban törlesztett) kölcsönszerződésekben a hitelező pénzügyi intézmények csak állították, de nem igazolták a kölcsön deviza alapját képező devizaforrást, miközben az adóst terhelő valamennyi kötelezettséget (tőke, kamat, kezelési költség) az igazolatlan eredetű devizához és árfolyamához kötötték.

Magyarország Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [PSZÁF] a Magyarország Legfelsőbb Bíróságát jelentő Kúriához intézett Budapesten, 2013. május 31. kelt 72811-4/2013 iktatószámú közigazgatási-felügyeleti nyilatkozatában kijelentette, hogy a pénzügyi intézmények tömegesen bankközi hitelfelvétellel vagy bázis swap ügyeletekkel jutottak devizához [PSZÁF 3. kérdés 3. válasz ad b) alkérdés].

A magyar 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 2011. november 15-én hatályba lépett 210.§ (5a) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak …

Megállapítható, hogy banküzemi szempontból devizában azon költségek felszámítása indokolt és lehetséges, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak [PSZÁF 3. kérdés 2. válasz].

A fentiekből következik, hogy a devizaforrás megszerzésének költsége a deviza alap tényadatához kapcsolódó kérdés, ezért a szerződő feleknek a deviza forrásszerző műveletről és annak költségéről meg kellett volna állapodniuk, mert egyrészt a deviza forrásszerző művelet banki igazolása a deviza ellenszolgáltatás (kamat, kezelési költség) követeléséhez szükséges feltétel, másrészt a deviza forrásszerző művelet a szerződés lényeges körülményét jelentő tényadat és annak megismerése törvényen alapul [magyar Ptk. 205.§ (3)], harmadrészt a deviza forrásszerző művelet az adós személyes gazdasági adata [magyar 2011. évi CXII. törvény 3.§ 1-2., 14.§], mivel az vele közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható gazdasági ismérve, ezért azt a bank peren kívül vagy perben [magyar 1952 évi III. törvény 190.§ (2)] köteles lenne kiadni az adósnak.

MAGYARORSZÁG TÖRVÉNYEI A DEVIZAFORRÁS TÉNYÉNEK IGAZOLÁSÁT AZ ADÓSOK ELŐL ELZÁRTÁK. A törvények és a szerződések, valamint a felsőbírósági iránymutatás úgy telepített devizakötelezettséget az adósokra, hogy a devizaforrás tényadatának megismerését előlük elzárták. A magyar törvényi szabályozás a Hpt. 200/A.§-ában utólag legalizálva de jure deviza alapúnak minősítette a kölcsönszerződéseket, ezzel a szerződéseknek törvényi vélelemmel utólag deviza alapokat társított anélkül, hogy ezt a pénzügyi intézményeknek igazolniuk kellett volna.

Iratkozz fel az ingyenes hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

KÚRIA A DEVIZAFORRÁS TÉNYÉNEK IGAZOLÁSÁT AZ ADÓSOK ELŐL ELZÁRTA. Magyarország bíróságainak ítélkezési gyakorlatára kötelező iránymutatást tartalmazó Kúria 6/2013. PJE határozatában pedig tényvizsgálatot elzárva előírta, hogy – idézem –

"A deviza alapú kölcsön mögött – figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra – devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben."

Kúria a devizaforrás tényére nézve a számára megengedhetetlen törvényi vélelmet állított fel anélkül, hogy a devizaforrás igazolására jogszabály törvényes vélelmet felállított volna. A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (Pp.) biztosított szabad bizonyítást [Pp. 6.§ (1)] csak törvénnyel lehet korlátozni.

Törvény a bizonyítást hivatalból csak akkor engedi meg a bíróságnak, ha törvény megengedi, ebből argumentum á contrario következik, hogy a Kúria a bizonyítás kizárását is csak akkor rendelhette volna el, ha azt törvény megengedi, ezért a bizonyítás kizárása nyilvánvaló Alaptörvény-ellenes bírói jogalkotásnak minősül.

Kúriának ezen előírását a devizaforrás ügyfélhez kötését és beazonosítását lehetővé tevő uniós jog elsőbbségébe és az uniós bíróság értelmezési kötelezettség doktrínájába ütközése miatt a magyar tagállami bíróságnak félre kell tennie. A PSZÁF 72811-4/2013. ikt. számú válaszában értelmezett és az MNB 90. 2010. számú 1-92. oldalas tanulmányban részletesen leírt devizaforrás ügyfélhez kötését, ezzel beazonosítását az alábbi uniós jog és azt implementáló magyar jogszabályok kétséget kizáróan biztosítják:

2004/39/EK Irányelv 13. cikk (6) és (10), 25. cikk (2)-(3)-(4)-(5).

1287/2006/EK rendelet 1. cikk (1), 5. cikk, 7. cikk, 8. cikk, 12. cikk, 13. cikk (1) és I.mell.1.táblázat.

3/2010 (I.21.) magyar PM rendelet 1.mell.1.III. és. 2., MiFID tranzakciós tábla 2.mell. 30. ügyfél

5/2010. magyar PSZÁF módszertani útmutató

9/2011. (VI.17.) magyar PSZÁF rendelet 1.mell. c( MiFID TREM tábla, 2.mell. kitöltési útmutató

19/2013. (IX.27.) magyar MNB rendelet 2.§ – módosított 20/2012. (X.15.) MNB rendelet

42/2013. (XII.29.) magyar MNB rendelet 2.mell. C) MiFID tábla 30. ügyfél

52/2014. (XII.9.) magyar MNB rendelet 8.mell. MiFID tranzakciós tábla 30. ügyfél

ADÓS ÜGYFELEIM ÉRDEKÉBEN ELJÁRVA KÉREM A CÍMZETT PÉNZMOSÁS ELLENI SZERVEZETEKET, hogy az Európa Tanács Strasbourgi Konvenció – Európa Tanács 1980. június 27.-i pénzmosás ellen elfogadott Egyezménye, ENSZ Bécsi Konvenció – ENSZ 1988. december 20.-i, tiltott narkotikus drogok és pszichotróp szerek kereskedelme ellen létrehozott Egyezmény, Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 1988. évi Bázeli Nyilatkozata, Európa Tanács Egyezménye – pénzmosásról, a bűncselekményekből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény, ENSZ Palermói Egyezménye – ENSZ 2000. decemberi Egyezménye a szervezett bűnözés ellen, Európa Tanács Egyezménye – a pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye, Európai Közösség Irányelve – a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve és benne foglalva a közösségi jogba emelt FATF 40 + 9 ajánlása, mint Magyarország Alaptörvényében is előírt és a magyar jogrendbe iktatott nemzetközi jog alapulvételével a magyarországi deviza alapú hitelezés adósok számára elzárt és igazoltan deviza alapjait kivizsgálni, és ennek eredményéről bírósági felhasználása végett engem értesíteni szíveskedjen, mivel a devizaforrás igazolatlansága esetén a devizaalapú kölcsönszerződés a deviza alap hiánya miatt létre sem jött vagy igazolatlan deviza alapra, mint lehetetlen szolgáltatásra irányuló semmis szerződést eredményezhet avagy a deviza alapra vonatkozó tájékoztatás hiányán nyugvó kártérítés alapjául szolgálhat.

Tisztelettel:

dr. Kriston István magyar ügyvéd, európajogi (pénzügyi) szakjogász, email: drkristonugyved@pr.hu

[good_old_share]