Ez még nem a megoldás – haladékot kaptak a devizahitelesek
Bizonytalan ideig, egy ma még nem ismert megoldás megszületéséig fenntartja a parlament a bedőlt devizahitelesek kilakoltatási moratóriumát. Az erről szóló törvényt a házszabálytól eltérve, egyetlen nap alatt megtárgyalták és el is fogadták hétfőn. Kormánypárti javaslatra bekerült egy furcsa kitétel: nem érvényes a moratórium, ha az önkormányzat veszi meg a lakást, és vállalja, hogy felújítva bérbe adja egy dolgozó embernek.
Egy darabig ismét fellélegezhetnek a fizetni nem tudó devizahitelesek: egyelőre nem lakoltathatja ki őket a végrehajtó, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta a moratóriumot meghatározatlan ideig fenntartó törvénymódosítást. A parlamentben a jelenlévő 177 képviselő mindegyike támogatta a törvényjavaslatot, csak a független Fodor Gábor szavazott ellene. Ez volt a második törvény, amit az új Országgyűlés elfogadott – az első helyre ugyanis egy, az Egyesült Államokkal kötött adóügyi egyezmény kihirdetése került
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtotta be április 30-án, vagyis már a választások után, de még az új parlament megalakulása előtt. A törvény lényege, hogy határozatlan időre – „a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényben meghatározott időpontig” – elhalasztja a bedőlt devizahitelek ügyében indult végrehajtások során a lakások kiürítését, vagyis az adósok kilakoltatását. A törvény visszamenőleges hatályú, vagyis a folyamatban lévő végrehajtásoknál is alkalmazni kell.
A kormánypártok régóta ígérik egy átfogó, a devizahitelek problémáját széles körben megoldó törvény megalkotását, a legújabb ígéretek szerint ez idén nyáron születhet meg. Hivatalosan eddig az Alkotmánybíróság véleményére, illetve a Kúria döntésérre vártak. A legfőbb bírói fórum még tavaly decemberben hozott úgynevezett jogegységi döntést a devizahitel-szerződésekről, amelyben kimondta, hogy ezek önmagukban nem ütköznek jogszabályba, és a jó erkölcsbe sem. Ugyanakkor a Kúria egy kérdést függőben hagyott.
A jogegységi tanács elhalasztotta a döntést egy, az Európai Unió Bírósága előtt levő eljárás lezárásáig. Az úgynevezett Kásler-ügyben a luxemburgi testület lényegében visszadobta a labdát a magyar bíróságnak: nem mondta ki a devizahitel-szerződés érvénytelenségét, de a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés. Időközben az Alkotmánybíróság is értelmezte az alaptörvényt, és kimondta: a devizahitel önmagában nem alkotmányellenes, de bizonyos, szigorú feltételek mellett az államnak joga van beavatkozni a korábban megkötött magánjogi szerződésekbe.
Fészekrakó-klauzula
A törvénymódosítást első valódi munkanapján, a házszabálytól eltérve, egyetlen nap alatt tárgyalta meg és fogadta el az Országgyűlés. A házszabálytól eltéréshez négyötödös többség, vagyis az ellenzék támogatása is kellett. Ezt a kormánypártok megkapták, csak a független Fodor Gábor szavazott nemmel, a szintén független (DK-s) Molnár Csaba, Oláh Lajos és Vadai Ágnes pedig tartózkodott. A házszabálytól eltérés miatt a képviselőknek csak egy órájuk volt módosító indítványokat beadni, mégis többen megtették.
A fideszes Csöbör Katalin javaslata egy egészen speciális kivételt illeszt a törvénybe: nem lesz érvényes a moratórium, ha a lakást az állam, egy önkormányzat, vagy ezek tulajdonában álló cég veszi meg, és kötelezettsége vállal a felújításra, illetve arra, hogy pályázat útján bérbe adja valakinek, aki a településen vállal munkát. A képviselő szerint ennek „alkotmányosan igazolható indoka”, hogy a települések alapvető érdeke az, hogy „munkát végző, а közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek а közösségek.” Magyarra lefordítva: ha az önkormányzat – például a miskolci – meg akar szabadulni egy devizahites családtól, bizonyos feltételek megveszi a lakásukat, és ki is lakoltathatja őket.
Az MSZP-s Harangozó Tamás Attila és Lukács Zoltán azzal szerették volna kiegészíteni a törvényt, hogy a végleges rendezést ígérő törvényt az Országgyűlésnek idén szeptember 30-ig meg kell alkotnia. A Jobbik képviselői, Sneider Tamás és Z. Kárpát Dániel a forinthitelesekre is kiterjesztették volna a moratóriumot. Az LMP-s Schiffer András pedig azt javasolja, hogy ne csak a kilakoltatást függesszék fel, hanem egyáltalán ne lehessen végrehajtási záradékkal ellátni a devizahitel-szerződéseket. Az ellenzéki módosító indítványokat a törvényalkotási bizottság nem támogatta. / HVG /
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
