Jogegységi eljárás indul Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője indítványára; a Kúriának eszerint válaszolnia kell arra, hogy egyáltalán érvényesnek tekinthetők-e a devizahiteles-szerződések, és amennyiben nem azok, milyen jogkövetkezményekre lehet számítani. Döntés a Kúria december 16-ára összehívott ülésén várható.
Wellmann indítványa a bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseket tárgyalja, többek között azt, hogy a devizahiteles-szerződések érvényesek-e, vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve színleltek-e, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e.
Mi lesz, ha érvénytelenek a szerződések?
Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, hogy amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések valamelyik fenti okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás – közül melyiket és mikor indokolt alkalmazni. Kérdés az is, hogy egy ilyen érvénytelenségi ok az egész szerződést teljesen, vagy csak részlegesen érvényteleníti-e, ahogy azt is felveti az indítvány, hogy a bankoknak miről kellett volna tájékoztatniuk pontosan az ügyfeleket, és milyen következménnyel járjon, hogy ezt elmulasztották.
Mikor és miért emelhet kamatot a bank?
Az indítvány felveti azt a kérdést is, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításai – például a kamatmódosítás – csak akkor lett volna átlátható, ha az adós maga is ki tudja számolni, hogy a bank mikor és mekkora mértékben növelheti a kamatot, a költséget és a díjakat. Vagy elég, ha csak a lehetséges okok listáját átlátja az adós – és majd a bíróság megvizsgálja, hogy tényleg indokoltak voltak-e az emelések?
December 16-án minden eldőlhet
Wellmann szerint a devizahitelek mint társadalmi probléma súlyossága miatt „kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdekre’ hivatkozva kéri a Kúria mielőbbi állásfoglalását. A legfelsőbb ítélőszék ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a Kúria elnöke december 16-ára összehívja a kollégium ülését.
A jogegységi eljárás felszámolná a különböző bíróságokon született, egymásnak ellentmondó ítéleteket, és egységes eljárásrendhez adhat mintát. A Kúria egyébként az elmúlt hetekben beszerezte és elemezte az eddigi jogerős ítéleteket a várva várt jogegységi eljárás megindításához.
Orbán: a jogegységi eljárás már „tegnap is késő lett volna”
Mivel a bankok az adósokkal ellentétben minden szakmai ismerettel rendelkeztek, az igazságszolgáltatás szerint „vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük – mint a józan erkölcsi érzék diktálná – az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban, hozzátéve: a kormány mielőbbi gyors állásfoglalást vár a Kúriától, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot. A miniszterelnök kijelentette: bízik a gyors és igazságos állásfoglalásban, amelyhez a kormány és a bankszektor is igazodhat, mert már „tegnap is késő lett volna”. Emellett mellbevágónak nevezte, hogy a bankok kartelleztek a végtörlesztés meghirdetését követően, ezzel akadályozva az embereket abban, hogy megragadják a kormány által nyújtott segítő kezet.
Forrás: MNO
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
