IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐK ÉS A DEVIZAHITELES PEREK.
[good_old_share]
Dr Ulics Erika – Az élet számos olyan ügyet produkál, amely meghaladja a jogászi képesítés határait, így eldöntésükhöz szakértő bevonására van szükség.
Szakértő kirendelésére sor kerülhet peren kívül, közjegyzői nemperes eljárásban, és természetesen a bíróság előtti ügyekben egyaránt, legyen szó büntető, vagy akár polgári perről.
Egyik jogásztól sem várható el, hogy ugyanolyan mértékben legyen otthon a vegyészet, az építészet, az egészségügy, a mezőgazdaság, a gépek, a járművek, a közlekedésbiztonság, az állattenyésztés, a pszichológia, pénzügyek, stb. területeken, mint a jogban.
Amikor szakkérdésben kell tehát dönteni, szakértő bevonására kerül sor. Amennyiben a szakértő aggálytalan véleményt ad, a bíróság a szakértői döntésre alapozva hoz döntést. Ha a szakértői vélemény ellentmondásos, felhívást követően is hiányos, lehetőség van másik szakértő kirendelésére.
Mint ismeretes, a legnagyobb figyelmet hosszú idő óta a devizahiteles perek élvezik. Éveken keresztül születtek az addig ismert jogi fogalmak szerinti döntések. Úgy tűnt egy ideig, hogy van „igazság”, és bizony függetlennek látszott az igazságszolgáltatás. Mostanra a korábbi döntések tökéletes ellentétét is képes meghozni egy bíró egy és ugyanazon tényállás, ugyanazon év, hónap, napján, ugyanazon bankkal kötött szerződés esetén is. Nem fordulhat(na) elő, hogy külső körülmények ennyire képesek legyenek megváltoztatni valaki gondolkodását, jogi meggyőződését bírói pulpituson. Ha mégis, nagy baj van.
A devizahiteles perek nagy számához képest, elenyésző ezek közül annak a száma, amelyben kirendeltek szakértőt. S így van ez annak ellenére, hogy bár a jogászoknak tanítanak valamilyen szinten pénzügyjogot, de nem olyan mélységig, ami szakemberré tehetné őket. Ha ez így lenne, nem volna szükség bankárokra, tőzsdeszakemberekre, s nem lenne szakjogászi képzésen megszerezhető a bankjogász képesítés.
De ha a jogász nem teljesen van otthon a pénzügyjogban, elvárható-e bármely ügyféltől, hogy akár a szerződés aláírásának pillanatában, akár később, vagy épp már a pereskedés idején közgazdasági-banki-pénzügyi-tőzsdei-jogi szempontból képes legyen áttekinteni a jogügyletet, a jogvitát?
Ha annyi lenne egy kölcsönszerződés, hogy egy bizonyos összeg igénylésének ismertében tájékoztatják az ügyfelet a kamat és költségek mértékéről, s a futamidő tükrében meghatározzák a havi törlesztőrészletet, és így kiszámolhatóvá válik az a teljes összeg, amit valójában meg fog fizetni valaki a kölcsönösszeg tükrében, s mindez normális emberi nyelven, nyilván nincs szükség különösebb szakértelemre, sokkal inkább józan paraszti észre, némi matematikai készségre. Ezek a hitelkonstrukciók azonban meghaladják ezt. Akik megalkották, kiagyalták, jól tudták ezt.
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
Fentiek ellenére mégis szakértők nélkül folyik a perek túlnyomó többsége. Kérdés az, hogy ha annyira egyértelműek ezek az ügyek, akkor hogyan lehetséges az, hogy az ügyvédek jelenleg szöges ellentétben foglalnak állást a bírókkal szemben, különös tekintettel arra, hogy korábban egymás mellett ültek az egyetemen, s hallgatták ugyanazt a képzést? Ha nem lehetséges egy tárgyaláson eldönteni a szinte teljesen egykaptafára készült szerződések jogszerűségét jogi szakemberek számára sem, akkor elvárható-e a se nem banki, se nem jogi szakemberek tömegétől, hogy értsék, mi is történik körülöttük?
Elvárható-e, hogy elfogadják a bíróságok azon banki érvelést, hogy ők tájékoztatták az aláíráskor az ügyfelet?
Elfogadható-e ez a fentiek alapján, és annak ismeretében, ami egyébiránt köztudomású tény, hogy egy-egy ilyen szerződés aláírásakor arra volt lehetősége az embereknek, hogy a bank által egyoldalúan előkészített szerződés minden oldalát a lap alján szépen egymás után aláírják? Álláspontom szerint nem.
Nos, egyetlen kérdés maradt: léteznek-e a szó minden értelmében független szakértők, akik szakmai alapon segítenének eldönteni az évszázad csalásából adódó devizapereket? – Dr Ulics Erika.
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM