VÉGET ÉR A BANKMENTÉS. MI LESZ MOST A BANKÁROKKAL?

VÉGET ÉR A BANKMENTÉS. MI LESZ MOST A BANKÁROKKAL?

VÉGET ÉR A BANKMENTÉS. MI LESZ MOST A BANKÁROKKAL?

[good_old_share]


loading...

Véget érhet a magyar bíróságokon a perek nagy részét jellemző fogyasztóvédelmi Európai Irányelvek figyelmen kívül hagyása és a kialakult bankmentési gyakorlat folytatása – írja a Hiteles Magyarok Fóruma.

 

"…a banknak minden olyan infót meg kellett volna osztania, amiről a szakértelmére és ismereteire tekintettel tudomása lehetett vagy kellett,hogy legyen és ez alapján a fogyasztónak fel kellett tudnia mérni a vállalt terhek nagyságát…"



A 2018. május 3.-án megjelent C-51/17 számú ügyhöz kapcsolódó főtanácsnoki indítványban megfogalazottak szerint esélyes, hogy fel kell kötni a bankoknak a gatyát és nem bizonyúlhat a jövőben elégségesnek, megfelelőnek az a tájékoztatás, mely szerint az "árfolyam változhat". 🙂

Lássuk mit tartalmaz a főtanácsnoki indítvány:

A C-51/17 számú ügyben előterjesztett egyik fontos kérdés:

"3) Amennyiben az előzőekben feltett kérdésekre adott válasz szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési feltétel tisztességtelensége vizsgálható, az Irányelv 4. cikk[ének] (2) bekezdésében említett világos és érthető megfogalmazás követelményét úgy kell‑e érteni, hogy a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettségnek a tényállási részben ismertetett teljesítése is kielégíti e követelményeket, vagy a szerződéskötés időpontjában a pénzügyi intézmény által ismert, illetve általa hozzáférhető és a fogyasztó kockázatát érintő adatokat is közölni kell?

Az indítványban szereplő indoklás:

loading...

71. Amint a Bíróság az Andriciuc ítéletben megállapította, „a nemzeti bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy az eladó vagy szolgáltató az érintett fogyasztók rendelkezésére bocsátotta‑e az ahhoz szükséges valamennyi releváns információt, hogy e fogyasztók felmérhessék [a releváns] feltételnek a pénzügyi kötelezettségeikre gyakorolt gazdasági következményeit”,(55) ideértve a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatását.(56)Az eladónak vagy szolgáltatónak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a kölcsönnel összefüggő kockázatokra,(57) és közölnie kell azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltétel utal, valamint az e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt. (58)"

A javasolt válasz:



"3) A kérdést előterjesztő nemzeti bíróságnak kell a szerződés hátterét jellemző valamennyi körülmény és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján eldöntenie, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése, és az abban foglalt, a szerződési feltételek „világos és érthető” jellegére vonatkozó követelmény alapján a kölcsönt nyújtóknak közölniük kell‑e a fogyasztókkal a szerződéskötéskor rendelkezésükre álló releváns pénzügyi információkat, ideértve a releváns makrogazdasági adatokat, és el kell‑e magyarázniuk az árfolyam‑mechanizmusokra gyakorolt hatásaikat."

Bíróság = EuB

nemzeti bíróság = magyar bíróság

Tehát, innentől a magyar bíróságoknak az EuB ítélezési gyakorlatátban megfogalmazot kritériumok alapján és nem a bankmentésben jeleskedő magyar bírósági gyakorlat alapján kell megvizsgálniuk az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelőzégét.

Nézzük mit mond a Bíróság (EuB) ítélkezési gyakorlata:

 

c-126/17



"1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkét akként kell értelmezni, hogy a fogyasztó és a pénzügyi intézmény által valamely tagállamban megkötött kölcsönszerződésben foglalt feltételek akkor felelnek meg annak a követelménynek, amely szerint a szerződési feltételeket a fenti rendelkezések értelmében világosan és érthetően kell megfogalmazni, ha az e fogyasztó rendelkezésére bocsátandó, kirovó pénznemként devizában kifejezett, a lerovó pénznemhez képest meghatározott pénzösszeg világosan feltüntetésre kerül. Amennyiben ezen összeg meghatározása a folyósítás időpontjában érvényes árfolyamtól függ, az említett követelmény előírja, hogy a ténylegesen kölcsönadott összeg számítási módszerei, valamint az alkalmazandó árfolyam átlátható legyen, vagyis a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse az e szerződésből eredően őt érintő gazdasági következményeket, köztük különösen a kölcsönének teljes költségét."

C‑186/16

"2) A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazásának követelménye azt jelenti, hogy a hitelszerződések esetén a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben ez a követelmény magában foglalja, hogy annak a feltételnek, amely szerint a kölcsönt ugyanabban a külföldi pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben folyósították, nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy annak a devizának az árfolyama, amelyben a kölcsönszerződést megkötötték, emelkedhet vagy csökkenhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is. Az ehhez szükséges vizsgálatokat a nemzeti bíróságnak kell lefolytatnia.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

loading…


3) A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellege az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva értékelendő, figyelemmel mindazon körülményekre, amelyekről az eladónak vagy szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amelyek az említett szerződés későbbi teljesítésére kihathattak. A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapeljárás valamennyi körülményére, és különösen az eladónak vagy szolgáltatónak, a jelen esetben a banknak a lehetséges árfolyam‑ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel megvizsgálja, hogy fennáll‑e az említett rendelkezés értelmében vett jelentős egyenlőtlenség."

Összegezve a banknak minden olyan infót meg kellett volna osztania, amiről a szakértelmére és ismereteire tekintettel tudomása lehetett vagy kellett,hogy legyen és ez alapján a fogyasztónak fel kellett tudnia mérni a vállalt terhek nagyságát "különösen a kölcsön teljes költségét"!

[good_old_share]

loading…


Facebook hozzászólások
loading...
Read previous post:
MOST SZEMBENÉZHETNEK A HITELESEK A KORMÁNNYAL.
MOST SZEMBENÉZHETNEK A HITELESEK A KORMÁNNYAL.

MOST SZEMBENÉZHETNEK A HITELESEK A KORMÁNNYAL. [good_old_share] "..A hitelkárosultak képviselői közül a lehető legtöbbeket kívánjuk bejuttatni a parlamentbe, akár az...

VARGA DAMM ANDREA DEVIZÁS ÜGYVÉD, VAGY CSAK MARKETING VOLT AZ EGÉSZ?
VARGA DAMM ANDREA DEVIZÁS ÜGYVÉD, VAGY CSAK MARKETING VOLT AZ EGÉSZ?

VARGA DAMM ANDREA DEVIZÁS ÜGYVÉD, VAGY CSAK MARKETING VOLT AZ EGÉSZ? [good_old_share] Videók alább!   Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda....

Close