VÉGET ÉR A BANKMENTÉS. MI LESZ MOST A BANKÁROKKAL?

loading...

VÉGET ÉR A BANKMENTÉS. MI LESZ MOST A BANKÁROKKAL?

Email


Véget érhet a magyar bíróságokon a perek nagy részét jellemző fogyasztóvédelmi Európai Irányelvek figyelmen kívül hagyása és a kialakult bankmentési gyakorlat folytatása – írja a Hiteles Magyarok Fóruma.

 

"…a banknak minden olyan infót meg kellett volna osztania, amiről a szakértelmére és ismereteire tekintettel tudomása lehetett vagy kellett,hogy legyen és ez alapján a fogyasztónak fel kellett tudnia mérni a vállalt terhek nagyságát…"



A 2018. május 3.-án megjelent C-51/17 számú ügyhöz kapcsolódó főtanácsnoki indítványban megfogalazottak szerint esélyes, hogy fel kell kötni a bankoknak a gatyát és nem bizonyúlhat a jövőben elégségesnek, megfelelőnek az a tájékoztatás, mely szerint az "árfolyam változhat". 🙂

Lássuk mit tartalmaz a főtanácsnoki indítvány:

A C-51/17 számú ügyben előterjesztett egyik fontos kérdés:

"3) Amennyiben az előzőekben feltett kérdésekre adott válasz szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési feltétel tisztességtelensége vizsgálható, az Irányelv 4. cikk[ének] (2) bekezdésében említett világos és érthető megfogalmazás követelményét úgy kell‑e érteni, hogy a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettségnek a tényállási részben ismertetett teljesítése is kielégíti e követelményeket, vagy a szerződéskötés időpontjában a pénzügyi intézmény által ismert, illetve általa hozzáférhető és a fogyasztó kockázatát érintő adatokat is közölni kell?

Az indítványban szereplő indoklás:

71. Amint a Bíróság az Andriciuc ítéletben megállapította, „a nemzeti bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy az eladó vagy szolgáltató az érintett fogyasztók rendelkezésére bocsátotta‑e az ahhoz szükséges valamennyi releváns információt, hogy e fogyasztók felmérhessék [a releváns] feltételnek a pénzügyi kötelezettségeikre gyakorolt gazdasági következményeit”,(55) ideértve a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatását.(56)Az eladónak vagy szolgáltatónak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a kölcsönnel összefüggő kockázatokra,(57) és közölnie kell azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltétel utal, valamint az e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt. (58)"

A javasolt válasz:



"3) A kérdést előterjesztő nemzeti bíróságnak kell a szerződés hátterét jellemző valamennyi körülmény és a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján eldöntenie, hogy a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése, és az abban foglalt, a szerződési feltételek „világos és érthető” jellegére vonatkozó követelmény alapján a kölcsönt nyújtóknak közölniük kell‑e a fogyasztókkal a szerződéskötéskor rendelkezésükre álló releváns pénzügyi információkat, ideértve a releváns makrogazdasági adatokat, és el kell‑e magyarázniuk az árfolyam‑mechanizmusokra gyakorolt hatásaikat."

Bíróság = EuB

nemzeti bíróság = magyar bíróság

Tehát, innentől a magyar bíróságoknak az EuB ítélezési gyakorlatátban megfogalmazot kritériumok alapján és nem a bankmentésben jeleskedő magyar bírósági gyakorlat alapján kell megvizsgálniuk az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelőzégét.

Nézzük mit mond a Bíróság (EuB) ítélkezési gyakorlata:

 

c-126/17



"1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkét akként kell értelmezni, hogy a fogyasztó és a pénzügyi intézmény által valamely tagállamban megkötött kölcsönszerződésben foglalt feltételek akkor felelnek meg annak a követelménynek, amely szerint a szerződési feltételeket a fenti rendelkezések értelmében világosan és érthetően kell megfogalmazni, ha az e fogyasztó rendelkezésére bocsátandó, kirovó pénznemként devizában kifejezett, a lerovó pénznemhez képest meghatározott pénzösszeg világosan feltüntetésre kerül. Amennyiben ezen összeg meghatározása a folyósítás időpontjában érvényes árfolyamtól függ, az említett követelmény előírja, hogy a ténylegesen kölcsönadott összeg számítási módszerei, valamint az alkalmazandó árfolyam átlátható legyen, vagyis a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse az e szerződésből eredően őt érintő gazdasági következményeket, köztük különösen a kölcsönének teljes költségét."

C‑186/16

"2) A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazásának követelménye azt jelenti, hogy a hitelszerződések esetén a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben ez a követelmény magában foglalja, hogy annak a feltételnek, amely szerint a kölcsönt ugyanabban a külföldi pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben folyósították, nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy annak a devizának az árfolyama, amelyben a kölcsönszerződést megkötötték, emelkedhet vagy csökkenhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is. Az ehhez szükséges vizsgálatokat a nemzeti bíróságnak kell lefolytatnia.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

loading…


3) A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellege az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva értékelendő, figyelemmel mindazon körülményekre, amelyekről az eladónak vagy szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amelyek az említett szerződés későbbi teljesítésére kihathattak. A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapeljárás valamennyi körülményére, és különösen az eladónak vagy szolgáltatónak, a jelen esetben a banknak a lehetséges árfolyam‑ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel megvizsgálja, hogy fennáll‑e az említett rendelkezés értelmében vett jelentős egyenlőtlenség."

Összegezve a banknak minden olyan infót meg kellett volna osztania, amiről a szakértelmére és ismereteire tekintettel tudomása lehetett vagy kellett,hogy legyen és ez alapján a fogyasztónak fel kellett tudnia mérni a vállalt terhek nagyságát "különösen a kölcsön teljes költségét"!

Email

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás