Sínen a devizahitelesek kártérítése?

loading...

Sínen a devizahitelesek kártérítése?

Email


Az alábbi cikk az ÉnPénzem weboldalán jelent meg. Azt változtatás nélkül közreadjuk.

 

A legutóbbi uniós bírósági döntéssel megnyílhat az út a devizahitelesek kártérítése előtt – állítja a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE). Az eddigi tapasztalatok alapján azonban mi egyelőre mindenkit óvnánk attól, hogy pezsgőt bontson. A mostani ítélet ugyanis nem teljesen előzmény nélküli. 



„A devizahiteles törvények jogtalanul varrják az adósok nyakába az árfolyamkockázat okozta veszteséget. A bankoknak ezért kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségért!” – értékelte a PITEE az Európai Unió Bíróságának (EUB) 2019. március 14-én meghozott C-118/17 számú döntését, és úgy véli, hogy most megtört a jég.

Az egyesület – mint írják – 2016 novemberében javasolta a mostani határozathoz vezető előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, de jelenleg még további három eljárást folytat az EUB előtt a magyar bíróságok jogsértő ítélkezési gyakorlata miatt.

loading...

Az EUB döntése kimondta, hogy az uniós irányelvvel „ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely olyan körülmények között, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti megsemmisítésére irányuló kérelemnek, ha az eljáró bíróság megállapítja, hogy e szerződési feltétel tisztességtelen, és hogy a szerződés az említett szerződési feltétel hiányában nem teljesíthető”.

Minden, a devizahiteleseket kecsegtető írást tulajdonképpen erre a mondatra alapoznak.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/



Értjük, sőt több vonatkozásban (például abban, hogy az Országgyűlés elsősorban azért alkotta az „adósmentő” törvényeket, hogy megakadályozza a devizahitelesek jogérvényesítését) egyet is értünk a PITEE megközelítésével.

Attól tartunk azonban, hogy a gyakorlati következmények közel sem lehetnek annyira átütőek majd, mint amire most számítanak. Az EUB határozat szövegezése is lehetőséget adhat az árnyaltabb megközelítésre.

Érdemes felidézni, hogy az EUB tavaly ősszel úgy döntött, hogy a devizahiteleseknél érdemben vizsgálható az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége – tekintet nélkül a forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre. Ugye, hogy mennyire jól hangzik?

A Kúria vizsgálati csoportja azonban végül úgy látta, hogy az uniós döntés csak az eddigi magyar gyakorlatot erősíti meg. Emellett arra jutottak, hogy az ítélet nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a fogyasztók számára a perlésre, de nem hat ki a már folyamatban lévő perekre sem.

Valami azért forrong a mélyben

loading…


Egy nappal az EUB döntésének nyilvánosságra hozatala előtt a Magyar Nemzet (ha valaki nem lenne tudatában, ez a kormányzati közlönynek is nevezett Magyar Idők újabb verziója) arról írt, hogy fontos kérdés elemzéséhez fogott hozzá a Kúria bírókból álló szakmai testülete. A grémium a devizahiteles ügyekben kezdte vizsgálni az árfolyamkockázat kérdését. Bekérték ugyanis az ország bíróságaitól azokat az ítéleteket, amelyekben az árfolyamkockázat érvénytelenségét mondták ki, és valamilyen jogkövetkezményt is alkalmaztak. 

A lapnak a Kúrián arról számoltak be, hogy a tervek szerint áprilisban ül össze legközelebb az a konzultációs testület, amely a devizahitel szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perek elemzésével foglalkozik. Tavaly csak a Kúriára megközelítőleg négyszáz devizahiteles ügy jutott el, s ezek között szép számmal akadt az árfolyamkockázat megítélését firtató eset. Az elemzés befejeztével a legfőbb ítélkező fórum mérlegeli, szükséges-e újabb iránymutatást kiadniuk a bíróságoknak. Lehet találgatni, vajon mire juthatnak majd!

Az előzetes döntéshozatali eljárásban feltett kérdések célja egyébként az is volt, hogy az Európai Bíróság mondja ki a polgári jogegységi döntés jogintézményéről: az ellentétes az Unió jogrendszerével. Erre azonban nem voltak hajlandók.

Álláspontjuk szerint a polgári jogegységi döntés jogintézménye nem ellentétes az európai joggal, ha az eljárás során biztosítva vannak a tisztességes eljárás feltételei. Azt a magyar bíróságoknak kell vizsgálniuk, hogy vajon ezek a követelmények biztosítva vannak-e. Ez az a helyzet – nyomatékosítja a PITEE –, amikor a kecskére bízzuk a káposztát.

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás