NYÍLT LEVÉL Dr. Czukorné Farsang Judit Fővárosi Ítélőtábla tanácselnök bírájához.

[good_old_share]

Tisztelt tanácselnök asszony! Tisztelt bírónő!

Idézek a HVG online felületén 2018.10.30. megjelent és Önt érintő írásból:  https://hvg.hu/gazdasag/20181030_Foloslegesen_indulhatnak_ujra_a_felfuggesztett_devizahiteles_perek

"HVG megszerezte azt a levelet, amelyben Czukorné Farsang Judit, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke azt írta az alsóbb fokú bíróságoknak, hogy a költséges perindítások elkerülése érdekében mihamarabb le kellene lohasztani a devizahiteles fogyasztók reményeit, amelyeket az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete után táplálnak.

Az EUB ugyanis kimondta, a magyar bíróságok vizsgálhatják az árfolyamkockázat tisztességességét. A testület szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. Csakhogy arra nem adott támpontot a luxembourgi székhelyű testület, hogy pontosan milyen kritériumnak kellene megfelelnie a tisztességes tájékoztatásnak. Ezt minden egyedi ügyben az eljáró bírónak kell majd megítélnie. Ez pedig azt jelenti, hogy az EUB-döntés – sokak várakozásával ellentétben – nem lesz sorsfordító."

Tanácselnök asszony levele a devizahiteles fogyasztók Alaptörvényben biztosított bírósághoz fordulása jogát és az Európai Unió Alapjogi Chartájában oltalmazott hatékony jogorvoslat alapjogát sérti.

Nem egyedi esetről van szó, mert a Pécsi Ítélőtábla bírósági tanácskozásán egy bíró már arra oktatta bírótársait, hogyan kell meggyógyítaniuk a devizaalapú kölcsönszerződéseket és ezzel kifogni a szelet a pereskedő adósok vitorlájából. A Bírói Egyesület a minap szóvá tette, hogy méltánytalan támadások érik a bírákat, pedig méltánytalanul alacsony jövedelemért ellátják a szolgálati viszonyukból eredő kötelezettségeiket.

Kúria elnökének híres jelmondatát idézem " A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik".

Tényként elfogadom a HVG írását, amely szerint Ön a devizahiteles fogyasztók bírósághoz fordulásának korlátozására irányuló kísérletet tett.

Tárgyilagos és szakszerű leszek az Ön írása bírálatában, ide levezetem, hogy az árfolyamkockázat tisztességtelen feltételén nyugvó semmisség és lex specialis érvényessé vagy hatályossá nyilvánítása jogkövetkezmények elbírálásában először is nem lelohasztani kell a fogyasztók reményeit, hanem a C-51/17 ítélet szerint Önnek kell hivatalból vizsgálnia és felismernie a feltétel tisztességtelenségét.

Mivel a bírák feladata egyedi ügyekben vizsgálni és elbírálni az árfolyamkockázati kikötés és tájékoztatás tisztességtelenségét, így fel sem merülhetne az, hogy lohassza az alsóbb fokú bíróságokon a fogyasztók reményeit, mert ez olyan lenne mintha előre prejudikáltatná az egyedi ügyekben Ön által nem ismert tények elbírálását, ez pedig megengedhetetlen hátrányt okozó befolyásolás.

Tárgyilagos és szakszerű leszek abban is, hogy Ön szakmai tévedésben van és ismerve felkészültségét tudáshiánnyal sem lehet magyarázni ezt a megnyilvánulását, akkor pedig mi vitte erre a jegyzetre?  Ugyanis három fogalmat jegyezzen meg. A "fogyasztóvédelmi doktrína", az "EUB kötelező értelmezési doktrína" és a "kiterjesztés" fogalmakat.

A "fogyasztóvédelmi doktrína" a 93/13/EGK értelmezésére hozott uniós ítéletekből áll, ennek megfelelően Önnek a C-26/13, C-186/16, C-51/17 ítéletekből álló fogyasztóvédelmi doktrínát együtt kell alkalmazni és hangsúlyozni szeretném, hogy nem a 2/2014 PJE határozat tükrében, mint ahogyan a devizahiteles ügyekben ítélkező bírák képviselőiből álló Kúria Konzultatív Tanácskozó Testülete 2018. október 10. napján tartott üléséről felvett és sem jogforrásnak, sem iránymutatásnak nem minősülő "Emlékeztető" elnevezésű – műfaját tekintve "jogi pamflet" – tett rá kísérletet.

A fogyasztóvédelmi doktrína maga az Önre kötelező uniós bírósági értelmezés, azt sem "Emlékeztető", sem "PJE határozat" nem ronthatja le, a tagállami bíróra záróhatás érvényesül, egyet tehet hogy kötelező alkalmaznia. A fogyasztóvédelmi kötelező doktrína félretétele – az eset körülményeitől függően és nézetem szerint – az ítélkező bíró kizárását megalapozó elfogultsági ok lehet. 

Az "EUB értelmezési kötelezettség doktrína" a hatályos magyar jog része, ezt is levezetem, ebből ide annyit, hogy Ön nem hozhat olyan ítéletet, amely a kötelezően értelmezett uniós jog (bármely jogforrása) és a tagállami jog eltérő értelmezésére vezetne, ebben az esetben az értelmezési doktrína szerint a tagállami jogot Önnek félre kell tennie.

A "kiterjesztés" fogalom pedig kimaradt a magyar bírák szótárából, ami azt jelenti, hogy a tisztességtelen feltétel és tájékoztatás Önre bízott elbírálásában az elegendő tájékoztatást kiterjesztően kell értelmezni és nem a kötelező értelmezést szűkítő "Emlékeztető" szerint, vagyis ha rendelkezésre állt a bankok számára számítás, ahhoz hozzáférhettek (lsd. "BÉT 2004 elemzés"], akkor azt a kiterjesztés követelményének megfelelően vizsgálnia kell, nem teheti félre, mint ahogyan azt az "Emlékeztető" szűkítően értelmezve és általában a számítások követelményét kirekeszti, holott ez a kiterjesztő fogyasztóvédelmi vizsgálatot sérti, továbbá a doktrína a C-186/16 ítéletet is magában foglalja, amely szerint kifejezetten a bank szakismeretét kell közölnie a szerződéskötés időpontjában, ha ezt nem tette holott a termék lényeges ismérveit tudta, úgy egyoldalúan és indokolatlanul tárgyalási és információs hátrányt okozott a fogyasztónak, ezért az árfolyamkockázati kikötés és tájékoztatás feltétele tisztességtelen.

És itt nem lehet előjönni a hibás gazdasági elvi döntéssel, amit a bankok szajkóznak, hogy sem az irányát, sem a mértékét nem kell meghatározni, persze hogy nem, de az ismert tényeket és összefüggéseket nem lehet elhallgatni, azokat a bankszakmai információkat és árfolyam ismereteket közölni kellett volna.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A "fogyasztóvédelmi doktrínát" és arra vonatkozó "EUB értelmezési kötelezettség doktrínát" ide mellékelem és azt tanácsolom Önnek, hogy ilyen szakmai levelekkel tanítsa alsóbb fokú bíróságokon ítélkező bíró kollégáit és ne a fogyasztók reményei lelohasztására fordítsa drága idejét. 

Mellékletek:
1. Kúria elnöke a bíróságok kritikájáról
2. Nyílt levél a Kúriához – EUB fogyasztóvédelmi kötelező értelmezési doktrína megsértése
2.1. Kúria elnökének válaszlevele
3. EUB értelmezési kötelezettség doktrína

Tisztelettel a Demokrácia és Jogállam kérlelhetetlen híve:

Dr. Kriston István Civil jogvédő állampolgár, Európajogi (pénzügyi) szakjogász.

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

[good_old_share]