KÚRIA:MEGÁLLAPÍTHATÓ LEHET AKÁR A TELJES SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE!

KÚRIA:MEGÁLLAPÍTHATÓ LEHET AKÁR A TELJES SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE!

A Kúria hétfőn úgy döntött: a devizahitel-szerződések nem ütköznek jogszabályba, nem sértik a jó erkölcsöt, nem uzsorás jellegűek és színlelt kontraktusnak sem tekinthetők. A Kúria elnöke ugyanakkor a Duna Közbeszéd című műsorában azt mondta: a jogegységi határozat nem zárja ki, hogy akár a teljes szerződés érvénytelensége megállapítható legyen.

Adósok százezrei várták lélegzetvisszafojtva a Kúria jogegységi döntését a devizahitel-szerződések ügyében. Most csalódottak. A legfőbb bírói testület ugyanis hétfőn úgy döntött: az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban kivárja az Európai Bíróság véleményét, általánosságban viszont a devizahitel-szerződések nem ütköznek jogszabályba, nem sértik a jó erkölcsöt, nem uzsorás jellegűek és színlelt kontraktusnak sem tekinthetők.


Mint mondta, a 2010-ben megindult perek nagy része azt rótta fel a szerződéskötőknek, hogy érvénytelen szerződést kötöttek, az érvénytelenség jogintézménye pedig általában arra szolgál, hogy a szerződéskötéskor fennálló problémákat orvosolja.

2013-ban két olyan döntés is született, amely épp ellenkező előjelű lehet, mint a mostani értékelés, például a választott bírósági kikötés érvénytelenségét kimondó határozat, valamint az a jogegységi határozat, amely azzal foglalkozott, hogy ha valaki alperesként vitatja az érvénytelenségi keresetet, akkor előterjeszthet-e egyúttal a jogkövetkezmények levonására vonatkozó viszontkeresetet is – húzta alá Darák Péter.

Az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás problémájával kapcsolatban a Kúria elnöke kiemelte: 2013 januárjában a Kúria egyik tanácsa az Európai Unió bíróságához fordult. „A tisztességtelenség kérdésköre összefügg egy uniós normával, amely szerint a szolgáltatás, ellenszolgáltatás arányát érintő kérdésben tisztességtelenség nem vizsgálható. Kérdésként merült fel, hogy vajon az árfolyamrés kérdése ilyennek minősül-e?”- mondta Darák Péter.

Kiemelte: úgy látja, jelentős hozadéka lehet a jogegységi döntésnek az, hogy az időnként 20-25 érvénytelenségi ponton támadó keresetből néhány pontban legalább a Kúria kötelező jogegységi határozatára lehet hivatkozni indokolásként, így nem kell minden ügyben végigmenni azokon az okokon, amelyek az érvényesség mellett szólnak.

loading...

Egy héten belül várható az indoklás


Közölte: valószínűleg még január előtt közzétehetik a hivatalos indoklást, és ez akár egy héten belül is megszülethet.

Fontos vízválasztó volt a jogegységi határozat meghozatalánál, hogy eldöntsék, melyek azok a kérdések, amelyek általánosságban, a konkrét szerződések vizsgálata, a konkrét perek lefolytatása nélkül eldönthetők. Amelyeket annak látták, belefoglalták a jogegységi határozatba. Azonban az a kérdés, hogy egy konkrét ügyféllel szemben milyen tájékoztatást nyújtott egy bank, általánosságban nem válaszolható meg. A tájékoztatási kötelezettség tartalmát illetően a jogegységi határozat állást foglalhat – emelte ki Darák Péter.

Akár a teljes szerződés érvénytelen lehet?

Hozzátette: a jogegységi határozat nem zárja ki azt sem, hogy akár a teljes szerződés érvénytelensége megállapítható legyen, ugyanis a jogegységi határozat második pontja csak egy bizonyos szempontból nem tekinti jogszabályba ütközőnek, jó erkölcsbe ütközőnek és uzsorásszerződésnek a devizaszerződéseket. „A devizaalapú kölcsönszerződés, mint szerződéstípus önmagában amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, nem ütközik jogszabályba” – idézte a szóban forgó részt a Kúria elnöke hozzáfűzve: ez azt jelenti, más érvénytelenségi okok fennállhatnak, például arra való hivatkozással, hogy a szerződés tárgya nincs megfelelően meghatározva a szerződésben.

A hatályos polgári törvénykönyv lehetségesnek tartja jogszabállyal a szerződések módosítását kivételes esetben. Hogy ennek feltételei mikor állnak fenn, ebben a tárgyban fordult a kormány az Alkotmánybírósághoz, ennek a jogalkotói jogkörnek alkotmányos kereteit nem a Kúria, hanem az Alkotmánybíróság szabhatja meg – húzta alá Darák Péter.

Forrás: hirado.hu

Facebook hozzászólások

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM