Kártérítés az OTP Banktól
Az alábbi történetet érdemes elolvasni, és elgondolkodni a leírtakon!
Kártérítési ügyvéd – Tanulságos eset a következő:
2014-ben pert indítottunk az Otp Bank ellen szerződés érvénytelensége (Hpt 213 §. alapján) valamint a szerződés létre nem jöttségére hivatkozással (Ptk 205.§)
A bíróság felhívott a DH törvények szerinti elszámolás matematikai levezetésére.
Ezt az ügyfél nem akarta -és nem is tudta – elvégezni , sőt még szakértőt sem akart erre igénybe venni.
A bíróság a pert megszüntette.
Ez ellen fellebbezést nyújtottam be mondván az lehet, hogy az érvénytelenség körében nem terjesztettük elő az elszámolást de a szerződés létrejöttsége körében dönteni kellett volna.
A Fővárosi Törvényszék a fellebbezésnek helyt adott és a Pkkb-t kötelezte az eljárás lefolytatására.
Mivel az adós úgy fizette vissza a tartozását ,hogy a lakását féláron eladta és ismerősénél húzta meg magát ezért a bíróság nem találta megalapozottnak a keresetet mondván nincs olyan védendő jogi érdek amely miatt perelni lehetne.
Amiért leírtam mindezt:
A bíróság az ítéletben kimondta, hogy ha a felperes az érvénytelenség iránti kérelméhez az elszámolást nem csatolta akkor az olyan mintha ezt a kérelmét nem tartotta volna fenn és a tárgyalást e körben nem lehet lefolytatni.
Ezért csak a létre nem jöttség megállapítása körében folyt az eljárás.
Az adós most az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazása miatt újra keresetet ad be a C-260/18 alapján és kéri a szerződés érvénytelenségének megállapítását, majd ezt követően kártérítést fog követelni az Otp Banktól az ár alatt eladott lakás miatt. Ezt nyugodtan teheti hiszen érvénytelenség tekintetében a bíróság eljárást nem folytatott le, abban döntést nem hozott vagyis nem számít "ítélt dolognak" az ha újra kéri a szerződés érvénytelenségének megállapítását.
Mi ebből a tanulság?
Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
Az, hogy aki úgy vesztett korábban pert, hogy nem kérte a szerződés érvénytelenségének megállapítását hanem csak a szerződés létre nem jöttségére hivatkozott az most gond nélkül hivatkozhat a szerződés érvénytelenségére az árfolyamrés és az árfolyamkockázatról való nem megfelelő tájékoztatás miatt.
Fontos, hogy az aki ugyan másodlagosan hivatkozott a szerződés érvénytelenségére de azért nem bírálták el mert már az elsődleges kérelmét is elutasította a bíróság (ami a szerződés létre nem jöttségére vonatkozott) az is perelhet mivel az érvénytelenség körében nem bírálta el a bíróság a keresetet vagyis nem számít ítélt dolognak. Kártérítési ügyvéd.
Neked ajánlott: ELBUKTA A PERT AZ OTP-NEM MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁS
