HIBRID SZERZŐDÉSEK HATÁROK NÉLKÜL – avagy átverés magas fokon

HIBRID SZERZŐDÉSEK HATÁROK NÉLKÜL!

Hibrid szerződések határok nélkül

A Juzgado Mercantil de Barcelona (Spanyolország) által 2011. december 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek (C-664/11. és C-665/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol
Az előzetes döntéshozatalra elő terjesztett kérdések

1. Befektetési tanácsadási szolgáltatásnak kell-e tekinteni a MiFID-irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt meghatározás alapján, ha a hitelintézet ügyfelének kamatswap-ügyletet kínál fel korábbi pénzügyi ügyletek kamatváltozásaiból eredő kockázat fedezésére?

2. Meg kell-e állapítani a befektető és a tanácsadó hitelintézet által megkötött kamatswap–ügylet semmisségét a hivatkozott irányelv 19. cikkének (4) bekezdésében foglalt, lakossági befektetőre vonatkozó alkalmassági teszt elmulasztása esetén?

3. Amennyiben a nyújtott szolgáltatás a fentiek értelmében nem minősül befektetési tanácsadásnak, a magával a hitelintézettel kötött szerződés semmisségének megállapításával jár-e önmagában az a körülmény, hogy egy olyan összetett pénzügyi eszközt, mint a kamatswap-ügylet, a hitelintézetnek felróható okból a MiFID-irányelv 19. cikkének (5) bekezdésében foglalt megfelelőségi teszt elvégzése nélkül szereznek meg?

4. Önmagában az a körülmény, hogy a hitelintézet az általa vagy más hitelintézet által nyújtott jelzáloghitelhez kapcsolódó összetett pénzügyi eszközt kínál, a MiFID-irányelv 19. cikkének (9) bekezdése alapján elegendő oknak bizonyul-e a hivatkozott 19. cikkben foglalt, a lakossági befektető esetében a hitelintézet által elvégzendő alkalmassági és megfelelőségi teszt lefolytatására vonatkozó kötelezettség alkalmazásának kizárására?

5. A MiFID-irányelv 19. cikkében meghatározott kötelezettségek kizárása érdekében szükséges-e,hogy a befektetők védelmét biztosító — a hivatkozott irányelvben foglaltakhoz hasonló — jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozzon az a pénzügyi termék, amelyhez a felkínált pénzügyi eszközök kapcsolódnak?

"Dr. Kriston István európajogi (pénzügyi) szakjogász a Magyar „deviza”-„hitelesek” védelme érdekében az Európai Bírósághoz fordult.
TÁRGY – Magyarország tagállamban a bankok megkerülve a tőkepiaci szabályokat kölcsön jogcímén tőzsdén kívüli deviza határidős tömeges – mintegy 1.000.000 db deviza alapú szerződési – ügyletet kötöttek a fogyasztókkal.

Lényegében a bankok kölcsönbe burkolva, kölcsön címén összetett pénzügyi eszközt tartalmazó pénzügyi terméket értékesítettek a fogyasztóknak.

A fenti számon lévő előzetes döntéshozatali eljárások érdemi ítélet nélkül le lett zárva, mivel a fenti kérdésekre  – a befektetéssel vegyes hitelviszonyokra –  a luxemburgi Curia már kialakította az ítélkezési gyakorlatát. Az ügy írásbeli szakaszában Bot főtanácsnok felhívta a kérdést előterjesztő bíróságot, hogy tekintettel a Curia a C-604/11. sz. ügyben kifejtett ítéleti rendelkezések kapcsán már – szintén egy spanyol bíróság számára – kifejtette ezen  pénzpiaci hibrid termékre vonatkozó közösségi jogi elveket, fenntartják e az inditványt. A spanyol bíróság visszavonta az inditványt, mivel a C-604/11. sz. ügy rendelkezései megválaszolják az indítványban feltett kérdéseket.

A Kúria 6/2013 sz. jogegységi döntése, nem vizsgálta a deviza-nyilvántartású hitel, mint tartós jogviszony létrehozásának, fogyasztási típusú szerződési jellegének, és valóságos tartalmának, és teljesülésének, a deviza-nyilvántartású forint-hitel, mint pénzügyi eszköz európai közösségi jogbeli, és hazai jogi beágyazottságának körülményeit.

A fogyasztási szerződés esetén alkalmazandó Európai Uniós jogot és a Luxemburgi Bíróság precedenseiben történő megállapításokat és ítéleti rendelkezéseket a nemzeti bíróságoknak kötelező jogértelmezésként, és eljárási szabályokként kell alkalmazniuk. (csatlakozási Szerződés és a Liszaboni Szerződés alapján.)

Ugyancsak alkalmazandó az EU által szabályozott hibrid szerződésre: a szintetikus devizaügylettel (befektetéssel) ellentételezett hitelviszonyra vonatkozó EU jog (az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK [1] a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve és a Bizottság a 2006/73 EK [2] irányelvben meghatározott a 2004/39/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvének végrehajtásának részletes szabályai ) , és a Luxemburgi Bíróság, ezen pénzügyi termékre vonatkozó határozatai (C-604/11. sz. ügy).

A magyar jog a Hpt-ben és korábban a Tőkepiaci Tv-ben később a befektetésekre vonatkozó tv-ben, szabályozta mind a hitel, mind a befektetések során felmerülő jogokat és kötelezettségeket.

A Magyarországon deviza-nyilvántartású hitelnek nevezett összetett pénzügyi termék értékesítése során, olyan tartós jogviszony jött létre, amelynek során e jogviszonynak mind a hitelviszonyokra (Hpt.), a hitelkeret alapján nyújtott kölcsön vonatkozásában a kölcsön jogviszonyra (Ptk.), mind a befektetésre vonatkozó jogviszonyra (Tőkepiaci tv. Befektetési tv.) jogi feltételeinek, és jogszabályainak – a jogok és kötelességek vonatkozásában – meg kell felelnie.

A C-604/11. sz. ügyben az Európai Bíróság által hozott ítélet megerősíti a 2004/39/EK irányelv 19. pontjában foglalt rendelkezésekre vonatkozó kötelezettséget – a nyújtandó szolgáltatás alkalmasságának és megfelelőségének értékelése körében –  ha valamely pénzügyi termék (alaptermék), melynek szerves részeként (hibrid),  az 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben I. mellékletének „C” szakaszában meghatározott  pénzügyi eszközökre vonatkozó, és a felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó az irányelv I. melléklet „A” szakaszában felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármelyikét végzik.

Ezért a szóban forgó pénzügyi terméknek (alaptermék) ugyanannak a jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie, mint az annak szerves részét képező befektetési szolgáltatásnak, mivel az a termék szerves részét képezi – akkor is, ha azok beágyazottak illetve rejtettek.

Június elején a spanyol Tribunal Supremo (Legfelsőbb Bíróság) megsemmisítette az előtte folyó ügy tárgyát képező hibrid deviza alapú szerződést (befektetéssel vegyes hitelszerződés), mivel az a 2004/39 EK (MIFID) irányelvbe ütközött, a tájékoztatási kötelezettség, a szolgáltatás alkalmasságának vizsgálata  és a kockázatok értékelésének elmaradása miatt.

Vajon miért olyan nagy nehézség a magyar Kúriának a jogviszony valóságos tartalma alapján megítélni a deviza-nyilvántartású szerződéseket, miközben az EU jogában szabályozott összetett pénzügyi termék, amely egy rejtett deratívával ellentételezett forinthitel? – Nemtartozunk.hu

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM