ÉLJENEK A BANKOK, ÉLJEN A BANKSZÖVETSÉG!
[good_old_share]
A "devizás" probléma kapcsán már tapasztalhattuk, hogy amint az átvert károsultak találnak egy hibát a bankok által készített szerződésekben, amely akár a szerződés érvénytelenségéhez is vezetne, azt szinte azonnal orvosolják a politikusok, vagy a legfőbb jogi fórum vezetői.
Ezzel a magatartásukkal védik a bankokat, és lezárják a jogérvényesítés lehetőségét a "deviza" károsultak előtt.
Erről szól az ÉnPénzem alábbi cikke is.
Tavaly év végén számos egykori devizahitelesben fellángolt a remény, hogy a Kúria döntése alapján leállnak az ellenük indított végrehajtások.
A 2015 decemberében hozott ítéletről kiadott közlemény azonban már nem elérhető (lásd ITT), a döntésért pedig gyakorlatilag elnézést kértek a Bankszövetségtől.
A devizahitelesek és „érdekvédőik” körében jókora felháborodást keltett az a levél, amelyet Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a Bankszövetségnek írt. Ebből az derül ki, hogy a tavaly decemberben a Kúrián hozott ítéletet a Kúria „nem tartja irányadónak”, a jövőben ilyen döntés nem várható. Mielőtt valaki kiszivárogtatásra gondolna, erről szó sincs. Az egyik most folyó bírósági eljárásban a bank jogásza csatolta a levelet a peranyaghoz.
„Ez sima hivatali visszaélés, és a bírói függetlenség tudatos, célzatos, igen durva megsértése” – állította Marczingós László ügyvéd. A Hitelszövetség szerint a köztársasági elnöknek tisztázni kell az ominózus levél elfogadhatóságát egy jogállamban. A devizahitelesek körében már el is indult egy mozgalom, amelyben mától a hónap végéig a Kúria előtti találkozóra hívnak. Az egyik felszólításuk: „Ne hagyjuk, hogy a Bankszövetség irányítsa a Kúriát, a bíróságokat!”. Célul tűzték ki azt is, hogy adják ki nekik az „eltitkolt devizahiteles ítéletet”.
Kedves olvasó! Kattints ide és iratkozz fel a hírlevelekre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
A Hitelesmozgalom tavaly decemberben közösségi oldalán közzétette a Kúriával folytatott levelezését. A kúriai devizahiteles ítéletével kapcsolatban Wellmann György azt a választ adta nekik, hogy az ítéletekről anonimizált formában 3 hónap elteltével lehet oldalanként 300 forintért kérni fénymásolatot. Az ítéletet ilyen módon a befizetés igazolását követően van lehetőség megismerni.
Érdekes egybeesés a dátumoknál
A tavaly decemberi ítéletről kiadott sajtóközlemény egyébként a Kúria honlapján ugyan már valóban nem elérhető, de – ahogy az egyik érintett fogalmazott – a net szerencsére nem felejt. Archivált formában tehát fellehető a tájékoztatás (ami akkor még hivatalos volt). A dolog lényege röviden az, hogy amennyiben a szerződő felek nem devizában határozták meg a kölcsön tárgyát képező összeget, és a szerződés alapján a kölcsön devizában meghatározott összegét nem is lehetett kiszámítani, akkor indokolt a végrehajtás megszüntetése.
A banki gyakorlat alapján pedig ez azt jelenthette volna, hogy szinte egyetlen volt devizahitelest sem lehet a nemfizetésért ilyen módon szankcionálni. A szerződésekben ugyanis majdnem kizárólag a forintösszeget tüntették fel a bankok. Ahogy akkoriban és azóta is (megjegyezzük, logikusan) indokolták, azért mert az adós meghatározott forintösszeget szeretett volna kölcsön kapni. Ellenkező esetben – vagyis ha a szerződés a devizaösszeget tartalmazza –, akkor mire a folyósításra sor kerül (sokszor hetek teltek el a szerződéskötést követően), a hitel összege lehetett volna több, de akár kevesebb is a kértnél.
A Bankszövetség akaratát jól tükrözi egy korábbi cikk is: BANKSZÖVETSÉG: SZŰNJÖN MEG A BANKOK PERELHETŐSÉGE!
Az ítélet és a kollégiumvezető levele között több mint négy hónap telt el. Addig kifejezetten csönd volt. Véleményünk szerint nem véletlen, hogy most vált forróvá ez a téma.
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása, amiben pontról pontra végigveszik, mit is kell tenniük a pénzintézeteknek nem fizető adósaikkal. A magáncsőd egykori devizahitelesekre vonatkozó határidejét viszont csak nemrégiben sikerült kitolni – március elsejéről 2016. szeptember 30-ára. Az erről szóló törvénymódosítást április 11-én hirdették ki a Magyar Közlönyben (ugyanazon a napon, amikor a Wellmann-levél született). Az új dátumot – mint arról szintén rendelkeztek – a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
Neked mi a véleményed az ilyen típusú jogállamról? Az oldal alján megírhatod.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
