DR. KRISTON – DEVIZA JAVASLAT A KÚRIÁHOZ.

DR. KRISTON - DEVIZA JAVASLAT A KÚRIÁHOZ.

DR. KRISTON – DEVIZA JAVASLAT A KÚRIÁHOZ.


Devizahiteles ítélkezési gyakorlat megváltoztatására EX POST FACTO "DEVIZA" JAVASLAT A KÚRIÁHOZ

 

Dr. Darák Péter Elnök
Tisztelt Kúria! Tisztelt Elnök Úr!



Alaptörvény XXV. cikke [Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez] alapján ex post facto javaslattal fordulok a Kúriához, mint közhatalmat gyakorló szervhez a  devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések árfolyamrés+árfolyamkülönbözet feltételeelbírálására az uniós fogyasztóvédelmi joggal – és erre vonatkozó uniós ítéletekkel – összeegyeztethetetlen ítélkezési iránymutatásának és gyakorlatának megváltoztatása ügyében.

C-260/18 ítélet (35), (36), (44), (45)

pontjai kötelező értelmezést adnak arra nézve, hogy az árfolyamrés semmissége nem csak a deviza árfolyam indexálási mechanizmus és árfolyamrés elhagyásához ("kieséséhez") vezet, hanem közvetetten az árfolyamkockázat megszűnéséhez is, ezért az indexálási mechanizmus elhagyása megváltoztatja a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát és más típusú szerződést hoz létre mint amit a felek kötöttek.

E tekintetben a nemzeti bíróságoknak nem a DH1, DH2, DH3 törvényekre kell tekintettel lennie, hanem a 93/13 EGK irányelv 6. cikk (1) bekezdésének kötelező értelmezésére és ennek megfelelően a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések az árfolyamrés semmisségével együtt megszűnő árfolyamkockázat folytán devizával indexált szerződésként nem maradhatnak fenn.

C-106/77 ítéletében

az EUB már igen korán a Pretore de Susa 1977. július 28-i végzésével hozzá intézett kérdésekre válaszolva a következőképpen határozott:

loading...

"A közösségi jogi rendelkezéseket – hatáskörének keretei között – alkalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani e normák teljes érvényesülését, szükség esetén – saját hatáskörénél fogva – anélkül eltekintve a nemzeti jogszabályok közösségi joggal ellentétes, akár azt követő rendelkezéseinek alkalmazásától, hogy kezdeményeznie kellene vagy meg kellene várnia, hogy a nemzeti jogszabályt előzetesen, jogalkotási vagy bármely más alkotmányos eljárás útján megsemmisítsék".

C-407/18 ítélet (66)

pontja következetesen ezen a nyomvonalon halad és "Amint azt a Bíróság egyaránt megállapította, az ilyen összhangban álló értelmezés követelménye többek között a nemzeti bíróságok azon kötelezettségével jár, hogy adott esetben módosítaniuk kell az állandó ítélkezési gyakorlatot, amennyiben az a belső jognak valamely irányelv céljaival összeegyeztethetetlen értelmezésén alapul.

Ebből következően valamely nemzeti bíróság nem tekintheti megalapozottan úgy, hogy csupán azon okból kifolyólag nem tudja a kérdéses nemzeti rendelkezést az uniós joggal összhangban értelmezni, hogy e rendelkezést korábban állandó jelleggel az uniós joggal összeegyeztethetetlen módon értelmezte (lásd többek között: 2016. április 19-i DI ítélet, C-441/14, EU:C:2016:278, 33. és 34. pont; 2018. november 6-i Max-Planck-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften ítélet, C-684/16, EU:C:2018:874, 60. pont)".
Ex post facto javaslat a Kúria devizahiteles ítélkezési 
iránymutatása és gyakorlata megváltoztatására.

Kúria a C-260/18 ítélet után már nem tarthatja fenn tovább a 2/2014 PJE határozat árfolyamkockázatra vonatkozó 1. pontját, hanem azt hozzá igazítva az árfolyamrésről szóló 3. pontjához ki kell mondania az árfolyamkockázati feltétel ex post facto semmisségét is.

Ez következik a 93/13 EGK irányelv 6. cikk (1) bekezdésének a felhívott C-260/18 (és a C-118/18) ítéleteken nyugvó kötelező értelmezéséből. Az árfolyam indexálási mechanizmus elhagyása miatt az érvénytelenség jogkövetkezménye levonásaként módosuló más típusú – forintalapú – kölcsönszerződés elszámolásában is érvényesülnie kell az uniós jog fogyasztóvédelmi rendszerének, így nem lehet forintpiaci hasznot érvényesíteni olyan szerződés alapján, amit a magas forintpiaci kamatfeltételek miatt a fogyasztó nem kívánt megkötni, ezt a jogkövetkezmény levonásával sem lehet a fogyasztóra kényszeríteni és ezzel egyensúlytalanságot létrehozni.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A megoldás nyilvánvalóan a nemzeti jog rPtk. 301.§-ában szabályozott törvényes (jegybanki) alapkamattal történő elszámolás (és nem több). Az előzőekből következik, hogy a Kúria Konzultációs Testületének 2019.04.10. Állásfoglalása az árfolyamkockázati feltétel és tájékoztatás nem megfelelősége bizonyításáról okafogyottá válik, valamint a 2019.06.19. Állásfoglalásának elszámolási iránymutatása is kiüresedik, mivel a fogyasztóvédelem folytán a kamatfeláras forintpiaci haszonszerzés kiesik, illetőleg az árfolyam indexálási mechanizmus híján a 180 HUF/CHF árfolyammaximummal elszámolás javaslata pedig fogalmilag kizárttá válik. Javasolom tehát, hogy a Kúria az árfolyamrés+árfolyamkülönbözet érvénytelenségére és jogkövetkezménye levonására az uniós fogyasztóvédelmi joggal, valamint arra vonatkozó EUB ítéletekkel összeegyeztethetetlen ítélkezési iránymutatását és gyakorlatát a fentiek szerint változtassa meg.
Tisztelettel: Dr. Kriston István jogvédő állampolgár, ügyvéd, európajogi (pénzügyi) szakjogász.

loading…


Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM