DR. KRISTON – DEVIZA JAVASLAT A KÚRIÁHOZ.

DR. KRISTON - DEVIZA JAVASLAT A KÚRIÁHOZ.
loading...

DR. KRISTON – DEVIZA JAVASLAT A KÚRIÁHOZ.


Devizahiteles ítélkezési gyakorlat megváltoztatására EX POST FACTO "DEVIZA" JAVASLAT A KÚRIÁHOZ

 

Dr. Darák Péter Elnök
Tisztelt Kúria! Tisztelt Elnök Úr!



Alaptörvény XXV. cikke [Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez] alapján ex post facto javaslattal fordulok a Kúriához, mint közhatalmat gyakorló szervhez a  devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések árfolyamrés+árfolyamkülönbözet feltételeelbírálására az uniós fogyasztóvédelmi joggal – és erre vonatkozó uniós ítéletekkel – összeegyeztethetetlen ítélkezési iránymutatásának és gyakorlatának megváltoztatása ügyében.

C-260/18 ítélet (35), (36), (44), (45)

loading...

pontjai kötelező értelmezést adnak arra nézve, hogy az árfolyamrés semmissége nem csak a deviza árfolyam indexálási mechanizmus és árfolyamrés elhagyásához ("kieséséhez") vezet, hanem közvetetten az árfolyamkockázat megszűnéséhez is, ezért az indexálási mechanizmus elhagyása megváltoztatja a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát és más típusú szerződést hoz létre mint amit a felek kötöttek.

E tekintetben a nemzeti bíróságoknak nem a DH1, DH2, DH3 törvényekre kell tekintettel lennie, hanem a 93/13 EGK irányelv 6. cikk (1) bekezdésének kötelező értelmezésére és ennek megfelelően a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések az árfolyamrés semmisségével együtt megszűnő árfolyamkockázat folytán devizával indexált szerződésként nem maradhatnak fenn.

C-106/77 ítéletében

az EUB már igen korán a Pretore de Susa 1977. július 28-i végzésével hozzá intézett kérdésekre válaszolva a következőképpen határozott:

"A közösségi jogi rendelkezéseket – hatáskörének keretei között – alkalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani e normák teljes érvényesülését, szükség esetén – saját hatáskörénél fogva – anélkül eltekintve a nemzeti jogszabályok közösségi joggal ellentétes, akár azt követő rendelkezéseinek alkalmazásától, hogy kezdeményeznie kellene vagy meg kellene várnia, hogy a nemzeti jogszabályt előzetesen, jogalkotási vagy bármely más alkotmányos eljárás útján megsemmisítsék".

C-407/18 ítélet (66)

pontja következetesen ezen a nyomvonalon halad és "Amint azt a Bíróság egyaránt megállapította, az ilyen összhangban álló értelmezés követelménye többek között a nemzeti bíróságok azon kötelezettségével jár, hogy adott esetben módosítaniuk kell az állandó ítélkezési gyakorlatot, amennyiben az a belső jognak valamely irányelv céljaival összeegyeztethetetlen értelmezésén alapul.

Ebből következően valamely nemzeti bíróság nem tekintheti megalapozottan úgy, hogy csupán azon okból kifolyólag nem tudja a kérdéses nemzeti rendelkezést az uniós joggal összhangban értelmezni, hogy e rendelkezést korábban állandó jelleggel az uniós joggal összeegyeztethetetlen módon értelmezte (lásd többek között: 2016. április 19-i DI ítélet, C-441/14, EU:C:2016:278, 33. és 34. pont; 2018. november 6-i Max-Planck-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaften ítélet, C-684/16, EU:C:2018:874, 60. pont)".
Ex post facto javaslat a Kúria devizahiteles ítélkezési 
iránymutatása és gyakorlata megváltoztatására.

Kúria a C-260/18 ítélet után már nem tarthatja fenn tovább a 2/2014 PJE határozat árfolyamkockázatra vonatkozó 1. pontját, hanem azt hozzá igazítva az árfolyamrésről szóló 3. pontjához ki kell mondania az árfolyamkockázati feltétel ex post facto semmisségét is.

Ez következik a 93/13 EGK irányelv 6. cikk (1) bekezdésének a felhívott C-260/18 (és a C-118/18) ítéleteken nyugvó kötelező értelmezéséből. Az árfolyam indexálási mechanizmus elhagyása miatt az érvénytelenség jogkövetkezménye levonásaként módosuló más típusú – forintalapú – kölcsönszerződés elszámolásában is érvényesülnie kell az uniós jog fogyasztóvédelmi rendszerének, így nem lehet forintpiaci hasznot érvényesíteni olyan szerződés alapján, amit a magas forintpiaci kamatfeltételek miatt a fogyasztó nem kívánt megkötni, ezt a jogkövetkezmény levonásával sem lehet a fogyasztóra kényszeríteni és ezzel egyensúlytalanságot létrehozni.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A megoldás nyilvánvalóan a nemzeti jog rPtk. 301.§-ában szabályozott törvényes (jegybanki) alapkamattal történő elszámolás (és nem több). Az előzőekből következik, hogy a Kúria Konzultációs Testületének 2019.04.10. Állásfoglalása az árfolyamkockázati feltétel és tájékoztatás nem megfelelősége bizonyításáról okafogyottá válik, valamint a 2019.06.19. Állásfoglalásának elszámolási iránymutatása is kiüresedik, mivel a fogyasztóvédelem folytán a kamatfeláras forintpiaci haszonszerzés kiesik, illetőleg az árfolyam indexálási mechanizmus híján a 180 HUF/CHF árfolyammaximummal elszámolás javaslata pedig fogalmilag kizárttá válik. Javasolom tehát, hogy a Kúria az árfolyamrés+árfolyamkülönbözet érvénytelenségére és jogkövetkezménye levonására az uniós fogyasztóvédelmi joggal, valamint arra vonatkozó EUB ítéletekkel összeegyeztethetetlen ítélkezési iránymutatását és gyakorlatát a fentiek szerint változtassa meg.
Tisztelettel: Dr. Kriston István jogvédő állampolgár, ügyvéd, európajogi (pénzügyi) szakjogász.

loading…


Read previous post:
A bankok jogalap nélkül gazdagodtak?
A bankok jogalap nélkül gazdagodtak?

A bankok jogalap nélkül gazdagodtak? Végre már előkerült ez az alapvetés is! És végre van olyan bátor ügyvéd, aki ezt...

FIGYELJ - megint a nyugdíjunkra pályáznak
FIGYELJ – megint a nyugdíjunkra pályáznak

FIGYELJ - megint a nyugdíjunkra pályáznak Megint jöhet a kötelező nyugdíjpénztár - itt az MNB terve. Jobb lesz óvatosnak lenni!...

Close