“devizahiteles” változások – A bankok peren kívüli megegyezés szándéka megnőtt

Nemzeti Civil Kontroll "devizahiteles" változások - A bankok peren kívüli megegyezés szándéka megnőtt

"devizahiteles" változások – A bankok peren kívüli megegyezés szándéka megnőtt

Másodfok vs. elsőfokú bíróság.

Meglepően sok másodfokú határozat érkezik az ügyvédi irodába miszerint az elsőfokú bíróság „negatív” ítéletét hatályon kívül helyezik és újabb döntéshozatalra kötelezi az elsőfokon eljáró bíróságokat.

loading...

„Érdekes” módon a bankok peren kívüli megegyezés szándéka is megnőtt.



"…a szolgáltató alpereshez képest hátrányosabb helyzetben lévő fogyasztóként az árfolyamkockázat valós tartalmáról nem kaptak világos és érthető tájékoztatást, ezért az árfolyamkockázat viselésére nem kötelezhetők…."

".. Sérelmezték, hogy az alperes az általa alkalmazott árfolyamokat a saját üzletpolitikája és érdeke szerint egyoldalúan változtathatta, amely tisztességtelen, nem átlátható, nem érthető, ez pedig a tisztességtelenség mellett megvalósítja a jóerkölcsbe ütközést is…"

Idézetek a másodfokú bírósági határozatból:

„A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.”
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

loading...

Indoklás:

Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést.
A felperesek a fellebbezésükben kérték az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kölcsönszerződés érvénytelenségének a megállapítását 
– az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség 1996. évi CXII. törvény (rHpt.) 
203. § § (6) és (7) bekezdéseibe ütköző elmulasztása miatt; 
a rPtk. 205. § (3) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség
betartásának az elmaradása miatt; 
a rPtk. 200. § (2) bekezdése alapján; 
a rPtk. 209. §-209/A. §-ai alapján; 
a rHpt. 210. § (2) bekezdése alapján; 
a rPtk. 4. §-a alapján; 
a rPtk. 227. §-a alapján; 
a rHpt. 213. § (1) a), b), c) és e) pontjai alapján –, jogkövetkezményként a szerződés érvényessé nyilvánítását annak megállapításával, hogy az alperes felé 2014. szeptember 22- én 6.067.321 forint tartozásuk állt fenn.

Álláspontjuk szerint a szolgáltató alpereshez képest hátrányosabb helyzetben lévő fogyasztóként az árfolyamkockázat valós tartalmáról nem kaptak világos és érthető tájékoztatást, ezért az árfolyamkockázat viselésére nem kötelezhetők.


A 6/2013., valamint a
2/2014. PJE határozatok, 
a 93/13 EGK irányelv (Irányelv), 
a rPtk. 205. § (3) bekezdése, a
rHpt. 203. § (6) és (7) bekezdései, 
a rPtk. 4. §-a, a Kúria Konzultációs Testületének 2019. április 10-i emlékeztetője felhívásával kifejtették, az alperesnek ténylegesen fel kellett volna hívnia a felperesek figyelmét a deviza alapú hitelezés veszélyeire. 
Az írásbeli tájékoztatás
nem helyettesíti azon kötelezettségét, hogy szóban is felhívja a figyelmet a deviza alapú hitelezés kockázataira, tudatosítania kellett volna a laikus felperesek számára azt, hogy az árfolyamváltozás hatására a törlesztő részletek összege korlátozás nélkül, akár többszörösen is emelkedhet, az árfolyamváltozás iránya és mértéke előre nem állapítható meg – azaz nincs felső határa – és annak a lehetősége valós, a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.

Hangsúlyozták, az alperes ügyintézője arról adott tájékoztatást, hogy a svájci frank alapú hitel árfolyamkockázata minimális, 

legfeljebb 20 forinttal növekedhet az árfolyam.
A felperesek ennek alapján felmérték a fizetőképességüket és a perbeli szerződésben vállalt törlesztőrészlet fizetését vállalhatónak találták.

Ettől eltérő következtetésre jutottak volna, amennyiben nem azt feltételezték volna, hogy az árfolyamkockázat nem valós, annak nincs
reális valószínűsége, illetve bizonyos mértékben korlátozott.

Véleményük szerint mivel az árfolyamkockázatot a felperesekre terhelő szerződési feltételt az alperes nem világosan és érthetően fogalmazta meg, a rendelkezés az Irányelv,
a rPtk. 209. § (1) és (2) bekezdései, 
a rPtk. 209/A. § (2) bekezdése 
szerint semmis, ez pedig a szerződés semmisségét eredményezi.
A tájékoztatási kötelezettség utólag nem pótolható, csak az az elem törölhető, amire a tájékoztatási kötelezettség vonatkozott, ez pedig a deviza árfolyamváltozásának az alkalmazása.

Fenntartották, hogy a perbeli kölcsönszerződés 
az 1/2016. PJE határozatra, 
a rHpt. 213. § (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontjaira, illetve a 
rHpt. 210. § (2) bekezdésére figyelemmel érvénytelen.

A kölcsönszerződés ugyanis nem tartalmazza jogszerűen a szerződés tárgyát, a kölcsön összegét, abból nem állapítható meg, hogy a kölcsönösszeget, a havi törlesztéseket milyen árfolyammal kell számolni, az alperes az általa alkalmazott napi több árfolyamból melyiket veszi figyelembe és nincs megjelölve, hogy abból melyik időpont árfolyama irányadó a felperesekre.

A kölcsönszerződés csak svájci frankban rögzíti a kölcsön és a havi törlesztések összegét annak ellenére, hogy a kölcsönösszeg és a felperest terhelő fizetési kötelezettség meghatározásának is forintban kellett volna történnie, mert a kölcsön nem deviza, hanem deviza alapú forint kölcsön.
A kölcsönszerződésben feltüntetett törlesztőrészletek, ügyleti kamatláb, THM., illetve a költségek mértéke tájékoztató jellegű, mert nem az aláírás napján irányadó tájékoztatás szerinti árfolyam lesz ténylegesen alkalmazandó, hanem a folyósításkor érvényes, az viszont a szerződés aláírásakor a felek előtt nem volt ismert.

A szerződésben szereplő „tájékoztató jelleggel” kifejezés nem elégíti ki a jogszabályi követelményeket a költségek összegének és az éves kamatláb mértékének a pontos meghatározására vonatkozóan.

Álláspontjuk szerint a perbeli termék hibás is, mert egyrészt jelentős egyensúlytalanságot idéz elő a felek jogviszonyában a bank javára és hosszú távon a vállalt kötelezettség teljesítése lehetetlen. A deviza alapú hitelkonstrukció, amelynek során a devizában való elszámolás következtében létrejött árfolyam-különbözet tőkésítésre kerül, megtöbbszörözve ezzel az eredetileg felvett kölcsön összegét, lehetetlen szolgáltatásra irányuló jogviszony,
amely a rPtk. 227. §-a szerint semmis. 

Sérelmezték, hogy az alperes az általa alkalmazott árfolyamokat a saját üzletpolitikája és érdeke szerint egyoldalúan változtathatta, amely tisztességtelen, nem átlátható, nem érthető, ez pedig a tisztességtelenség mellett megvalósítja a jóerkölcsbe ütközést is.

Fenntartották azon álláspontjukat, hogy a perbeli kölcsönszerződés – tényleges alperesi szándék szerint – pénzpiaci tőzsdei befektetésre irányuló szerződés, ezért a rPtk. 200. § (2) bekezdése szerint jogszabályba ütközik, továbbá azáltal, hogy minden kockázat a felpereseké, míg az alperes a jogügyleten nyerészkedik, nem csak tisztességtelen, hanem jóerkölcsbe is
ütközik, sérti a rPtk. 4. §-a szerinti jóhiszeműség és tisztesség követelményét.

Az árfolyamok kedvezőtlen változása indokolttá tette volna, hogy az alperes a fennálló
kölcsöntartozást forintra átváltsa, mivel a megemelkedett törlesztő részletek veszélyeztették a felperesek kölcsöntörlesztési képességét, ennek elmaradása is alapot ad a tisztességtelenség és jóerkölcsbe ütközés megállapítására.

Az érvénytelenség miatti jogkövetkezményi kérelmük körében kifejtették, az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó deviza alapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését.
Fővárosi Ítélőtábla a határozatát a 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.”

Végzés ide kattintva olvasható

Jogi probléma esetén keressék bizalommal Dr. Budaházi János ügyvéd (polgári és büntető jogász)
Ügyvédi iroda elérhetősége: 2030 Érd, Mályva utca 14. Tel: 06-70-632-3583



Facebook hozzászólások
loading...
Read previous post:
Civil Kontroll Devizahitel-a bíróság rést ütött a bankok pajzsán
Devizahitel-a bíróság rést ütött a bankok pajzsán

Devizahitel-a bíróság rést ütött a bankok pajzsán Dr.Szabó V. László ügyvéd A XX.XXI és XXIII.kerületi Bíróság rést ütött a pajzson!...

Lehetőség az adósnak a devizahitelből való menekülésre
Lehetőség az adósnak a devizahitelből való menekülésre

Lehetőség az adósnak a devizahitelből való menekülésre Tisztelt Devizahitelesek! Kijött a 4/2021 és a 6/2021 számú jogegységi határozat a Kúriától....

Close