DEVIZAHITEL – PERELJEK, VAGY NE PERELJEK? ITT A VÁLASZ.

[good_old_share]

A kérdés:  Csak azok érdemesek a méltányos elbírálásra, akik küzdenek is érte, vagy azok is, akiknek adott témakörben nincsen kapacitása küzdésre?

Tehát érdemes-e sőt szabad-e másokért is küzdeni?

Van olyan jogfelfogás, és ha jól tudom a középkorban ennek volt divatja is (egy Kolombusz filmben fejtegették), ami a jogképességet ahhoz kötötte, hogy tud-e harcolni az illető a maga igazáért? Azok a társadalmi rétegek, amelyek erre jellemzően nem voltak képesek, háttérbe szorultak akkor is, ha nem nevezték őket rabszolgának például.

A társadalomnak tehát van egy kulturális szintje, amint a méltányosság érvényesül intézményeiben, hétköznapjaiban. Lehet, hogy ez egy evolúciós zsákutca csupa széplélekkel kitömve, de lehet, hogy ez a normális a mi fogalmaink szerint.

A rendszerváltásban elszabadultak az önuralmat tanúsítani nem kívánó közéleti szereplők, és ilyen-olyan szolgáltatók. Tehát lehet úgy minősíteni a devizahitelek ügyét, hogy aki igaza érdekében nem fordul ügyvédhez, az nem is érdemli meg, hogy az uzsorától szabaduljon. Azonban nem is olyan egyszerű a helyzet. Van Magyarországon annyi ügyvéd, hogy milliószám vállalják fel a devizahitelek, köz-szolgáltató számlák és egyéb ügyek vitatható eseteit? Azt hiszem nincsen. A hozzáértésükről nem is beszélve. Azonban peres úton nem lehet a mindennapi hivatali hibákat korrigálni. Csak a jéghegy csúcsa kezelhető peres úton a hétköznapokban – már az ügyvédek létszámát tekintve is.

Továbbá mint a jelen helyzetben a törvényhozás leállíthatja a bíróságokat. Továbbra is csak a pereskedőkben gondolkodni a devizahiteles ügyek megoldatlanságához vezethet.

A pártpolitikai szempontokat a devizahitelek ügyében megint nem értem.

Lehet bárkinek ilyen szempontja, de az éppolyan speciális, mint az, hogy csak a pereskedőknek szolgáltassanak igazságot. Nem azt mondom, hogy a választások alatt ne kerüljön érdeklődés körébe a devizahitelesek ügye, de nem lehet valamely párt emeltyűjeként hangoztatni – a devizahitelesek részéről. FÁ.

Tisztelt Fáy Árpád Úr!

Tudomásul véve alábbi véleményét, engedje meg azt, hogy néhány gondolattal kiegészítsem.

Méltányos elbírálásra természetesen azok érdemesek szerintem is, akik menthető életkörülményeik miatt nem képesek jogaikért küzdeni, de  nem tartom méltányosságra méltónak azokat, akik a bankokhoz simulva várják azt, hogy a kűzdők elérjék a simulók számára is azt a célt, ami számukra kedvező.

Ezt a problémát úgy oldotta meg 1993. április 30-óta az Európai Unió fogyasztóvédelme, ahogy az alábbi Kúriai döntés 2011. december 11-e óta hazánkban is lehetővé teszi:

3/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről

A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről preambulumának (23)-(24) bekezdései és 7. cikke értelmében a tagállamoknak megfelelő és hatékony eszközöket kell biztosítaniuk ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását. Ilyen eszköznek minősülnek a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos közérdekű perek, melyek bírói gyakorlatában számos jogalkalmazási nehézséget jelentő kérdés merült fel. Ezek megoldása – és a hivatkozott uniós jogi kötelezettség teljesítése – érdekében szükségessé vált egységes jogértelmezés kialakítása.

Ezért a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33.§-ának (1) bekezdése alapján az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a következő

v é l e m é n y t

nyilvánítja:

1. Közérdekű keresetindítás esetén az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló kikötés érvénytelenségét akkor is meg kell állapítani, ha a kikötés – a tisztességtelenségtől eltérő, egyéb okból – semmis.

2. A 2006. március 1-je előtt, de 2004. május 1-je után megkötött fogyasztói szerződésekben alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt, illetve általános szerződési feltétel tisztességtelenségének is a semmisség a jogkövetkezménye. Ebből következik, hogy a Ptké. II. 5. §-a szerinti közérdekű keresettel határidő nélkül lehet kérni az ebben az időszakban megkötött fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítását, amely ítélet hatálya az addig megkötött fogyasztói szerződésekre is kiterjed.

3. A közérdekű kereset megindítására a Ptké. II. 5. §-ában feljogosított szervezetek nem hivatkozhatnak sem a Pp. 36.§-ának (2) bekezdése, sem a Pp. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti illetékességre.

4. Fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása iránt ugyanazon alperessel szemben a Ptké. II. 5.§-ában felsorolt szervezet nem indíthat pert, ha ugyanazon feltétel ugyanazon okból való tisztességtelenségének megállapítása iránt ezt megelőzően egy másik, erre jogosult szervezet már pert indított, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

5. Fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása tárgyában a Ptké. II. 5.§-ában meghatározott szervezetek nem köthetnek perbeli egyezséget.

6. Amennyiben a Ptké. II.5. §-a szerinti közérdekű keresettel vitatott – általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló – kikötést annak alkalmazója az eljárás során módosítja a bíróságnak a vitatott követelés érvénytelenségéről változatlanul érdemben kell határoznia.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

7. Kizárólag erre irányuló kérelem esetén kötelezheti a bíróság a kikötés alkalmazóját az érvénytelenség megállapításának közzétételére. A Ptké. II. 5/B.§-a szerinti közleményt a bíróságnak kell az ítélet rendelkező részében közérthető, az érvénytelenség okaira is kiterjedő módon megszövegeznie. A bíróság határozhat úgy, hogy a közleményt országos napilapban és az interneten is – vagy más módon – kell közzétenni, melynek teljesítési határidejéről az ítéletben rendelkezni kell. Az internet útján történő nyilvánosságra hozatalra kötelezés esetén azt is meg kell határozni, hogy melyik felületen és meddig kell a közleménynek elérhetőnek lennie. A közzététel költségeit minden esetben a kikötés alkalmazója köteles viselni.

Ebből következően tehát az Európai Unió bármely országában törvényben meghatározott személyeknek – elsősorban Igazságügyi Miniszternek – joga van a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekkel kapcsolatos banki visszaélések miatt perrel  bírósághoz fordulni egy-egy bank ellen, majd az ilyen perekben hozott jogerős ítéletekre csak hivatkozni kell annak az adósnak, akinek szerződésével baja van, a hosszadalmas procedurát elkerülve bíróság rendezni tudja problémáját.

Így nem valósul meg a jogállamiság sérelme, a hatalommegosztás folytán a bíróság feladatkörébe a közhatalom nem szólhat bele a szándék szerint.

2010-től az Igazságügyi Miniszter Dr. Navracsics Tibor lett négy évig, és négy év alatt nem talált arra lehetőséget, hogy fentiek szerinti kötelezettségét teljesítse.

Tisztességes Igazságügyi Miniszter esetén most szóba sem kerülhetne a méltányosság problémája azon adósoknál, akik nem hajlandók saját magukért küzdeni, és talán az egyik legnagyobb aljasság az volt 2014-ben, hogy Dr. Navracsicsot mulasztása miatt nemhogy elmarasztalták volna, hanem jutalmazták Európai Biztosi kinevezéssel.

A következő Igazságügyi Miniszter pedig még ezen a tisztességtelenségen is túl tett a parlamenti jelenlegi ellenzék segítségével megszavazott törvények előterjesztései során, majd a jogállamiságot semmibe vevő tevékenység Dr. Handó Tündének magyar bírók feletti uralma által vált teljessé.

Fentiekről természetesen minden most hatalomra törekvő párt tudott Dr. Schiffer András, Dr. Staudt Gábor, Dr. Damm Andrea és hasonló jogvégzettek által, de mint ahogy a felsoroltak is, de valamennyi most hangoskodó, hatalomra vágyó más szereplő is igyekezett azt a látszatot kelteni, mintha a fenti közérdekű bírósági eljárások nélkül is lehetséges lenne jogállami keretek között a problémát megoldani csupán a kuplerájhoz hasonlítható szervezet személyzetének lecserélése folytán.

Tudomásom van arról, hogy a Hír TV Peron műsorában tegnapi napon Dr. Varga Damm Andrea Jobbikos országgyűlési képviselőjelölt ügyvéd nyilatkozott. Mível ismerem szándékait a devizaadóssággal kapcsolatosan, előadását természetesen nem tekintettem meg. Javaslom azt, hogy akit érdekel, hallgassa meg azt, hogy a hatalommegosztásról megfeledkezve miként ígért fűt-fát a Jobbik hatalomra kerülése esetére.

Természetesen ezért van most minden. Tisztelettel: Léhmann György.

[good_old_share]