Devizahitel-ismét bukott a bank, a kölcsönszerződés érvénytelen

Dr. Budaházi János ügyvéd, Devizahitel-ismét bukott a bank, a kölcsönszerződés érvénytelen

“A bíróság megállapította, hogy a pénzügyi intézmény nem felelt meg az előírt tájékoztatási kötelezettségének, és ezáltal sérült a felperes érdeke. Az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás hiányának, illetve nem megfelelő mibenlétének következtében a felperes nem tudta megfelelően mérlegelni a szerződés aláírásakor a kockázatokat, és nem hozhatott tudatos döntést….A 2/2004. PJE határozat alapján, ha a fogyasztó nem kapta meg a megfelelő tájékoztatást vagy az árfolyamkockázat nem volt számára érthető, akkor az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési kikötés teljesen érvénytelen.”

Budaházi Ügyvédi Iroda által képviselt XY felperes által képviselt MBH Bank Nyrt. (1056 Budapest, Váci u. 38.) I. rendű alperes és dr. Ruszoly-Boza Tünde kamarai jogtanácsos által képviselt MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. (1138 Budapest, Tomori u. 34.) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelensége iránt indított perben meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy a felperes és az I. alperes között 2007. október 27. napján létrejött, /2007. számú kölcsönszerződés érvénytelen.

A bíróság a kölcsönszerződést érvényessé nyilvánítja akként, hogy az I. rendű felperest az árfolyamváltozásból eredő veszteség 182,98 forint/svájci frank árfolyamig terheli. II. rendű alperes a fentieket tűrni köteles. A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

A bíróság egyetemlegesen kötelezi I. és II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg felperesnek 466.322.- (négyszázhatvanhatezer-háromszázhuszonkettő) perköltséget. A bíróság egyetemlegesen kötelezi I. és II. rendű alperest, hogy 559.593.- (ötszázötvenkilencezer-ötszázkilencvenhárom) forint illetéket az állam javára az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára a jelen határozat jogerőre emelkedését követő hatvanadik napig fizessenek be.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a jelen bíróságon lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Az ítélet pozitív összefoglalása:
A Pesti Központi Kerületi Bíróság döntésében kihirdette, hogy az XY felperes és az MBH Bank Nyrt. között 2007-ben létrejött kölcsönszerződés érvénytelen. Azonban az ítélet nem csupán ezt az állítást állapítja meg, hanem ismerteti, hogy az érintett kölcsönszerződés milyen módon és feltételek mellett lenne érvényes.

Ez a rugalmasság, melynek keretén belül a bíróság konkrét árfolyam-értékekig terheli a felperest, kijelöli a jogi határokat, amelyeken belül az érvénytelenség és az érvényesség közötti egyensúlyt találja meg.

A döntés továbbá megállapítja az MKK Magyar Követeléskezelő Zrt.-nek, mint a II. rendű alperesnek a jogi felelősségét is. Mind az MBH Bank, mind az MKK kötelezett az ítélet szerint a felperesnek fizetendő perköltségek megfizetésére. Ez a döntés érzékelteti a bíróság hajlandóságát a felelősségi körök pontos és igazságos kijelölésére.

Továbbá, a bíróság a költségek rendezése mellett az állami költségekkel kapcsolatban is világos elvárásokat fogalmaz meg, utalva a forintban kifejezett összegekre, amelyeket az alpereseknek az állami adó- és vámhatóság megadott számlájára kell befizetniük. Ez egyrészt biztosítja az állami költségek átláthatóságát és rendezettségét, másrészt erősíti a bíróság hitelességét és következetességét.

Az ítélet továbbá tájékoztatja az érintett feleket arról, hogy milyen jogi lépéseik vannak a döntést követően. A fellebbezési lehetőségek és időkeretek világosan, érthetően vannak megfogalmazva, lehetőséget adva a feleknek arra, hogy a jogi folyamatokban teljes mértékben érvényesítsék jogukat.

Összességében a bírósági döntés kiegyensúlyozott és átlátható, mely a felek közötti szerződéses viszony érvénytelenségét állapítja meg, miközben a jogi és pénzügyi következményeket egyértelműen és világosan tárgyalja. Az ítélet lehetőséget teremt a jogorvoslatra, biztosítva ezzel a jogi folyamatok integritását és a felek jogainak teljes körű érvényesülését.

Az I. rendű alperesi jogelőd és a felperes között létrejött /2007 számú kölcsönszerződés érvénytelenségének vizsgálata során a bíróság több jogi kérdést is figyelembe vett. A keresetlevélben hivatkozott jogszabályok, így a Ptk. 200. § (2) bekezdése, és a Hpt. 203. § (6) (7) bekezdései alapján az a kérdés merült fel, hogy a kölcsönszerződés megfelel-e a tájékoztatási kötelezettségnek, illetve az árfolyamkockázat tájékoztatási kötelezettségének.

A kölcsönszerződés tartalmazza azt a kikötést, miszerint az árfolyamváltozásból eredő esetleges költséget, veszteséget az adós viseli. Ugyanakkor a felperes előadása szerint az I. rendű alperes nem tájékoztatta az árfolyamkockázat mibenlétéről. Ez alapvető ellentmondásnak tűnik a szerződés tartalma és a felperes állítása között.

Az Európai Unió C-472/20. számú ítéletét felperes a keresetében hivatkozásba vette. Ezen ítélet lényege, hogy az európai fogyasztóvédelmi jogszabályok alapján a bankoknak megfelelően tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket az árfolyamkockázatokról. Amennyiben ez a tájékoztatás nem történt meg, akkor az érintett kölcsönszerződés érvénytelenségének lehet helye.

A jelen perben azonban a II. rendű alperes azt állítja, hogy az I. rendű alperes tájékoztatta a felperest az árfolyamkockázatról. Ennek tisztázása érdekében mindkét fél tanúk meghallgatását indítványozta.
A kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kérelemnek alapja lehet.

Azonban a II. rendű alperes álláspontja szerint az eredeti állapot helyreállítása lehetetlen. Ezzel összefüggésben a felperes másodlagos kérelmében a kölcsönszerződés hatályossá nyilvánítását kéri.
A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok és az alperesi vitatás hiányában, a Pp. 266. §-ra alapozva, a kölcsönszerződés létrejöttét, annak tartalmát, a kölcsönösszeg folyósításának napját, összegét és a folyósításkori árfolyamot, valamint az elszámolás tényét és tartalmát valónak fogadta el.

A kölcsönszerződés érvénytelenségének kérdésében a bíróságnak további bizonyítási eljárást kell lefolytatnia, hogy megállapítsa, valóban megtörtént-e az árfolyamkockázatról való tájékoztatás, és annak hiányában a kölcsönszerződés érvénytelensége megállapítható-e. Az ügyben hozott döntés a bizonyítási eljárás eredménye alapján kerül majd meghozatalra.

… hogy a törlesztőrészlet összege korlátozás nélkül megemelkedhet, hogy az árfolyamváltozás előre nem állapítható meg és hogy ez a kockázat valós és a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.
A bíróság megállapította, hogy a pénzügyi intézmény nem felelt meg az előírt tájékoztatási kötelezettségének, és ezáltal sérült a felperes érdeke. Az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás hiányának, illetve nem megfelelő mibenlétének következtében a felperes nem tudta megfelelően mérlegelni a szerződés aláírásakor a kockázatokat, és nem hozhatott tudatos döntést.
Ezen kívül a bíróság hivatkozott az Európai Unió Bíróságának korábbi határozataira, amelyek megerősítik azt az elvet, hogy a szerződéseknek világosnak és érthetőnek kell lenniük a fogyasztó szempontjából. Nem elegendő csupán a nyelvtani érthetőség; a fogyasztónak meg kell tudnia érteni a szerződés valós tartalmát és következményeit, különösen az olyan jelentős kockázatok tekintetében, mint az árfolyamkockázat.

Végül a bíróság rámutatott, hogy a bizonyítási teher azon félre hárul, aki érdekelt abban, hogy a bíróság az adott tényeket valósnak fogadja el. Mivel a II. rendű alperes állította, hogy a felperes megkapta a szükséges tájékoztatást, neki kellett volna bizonyítania ezt az állítását. A bíróság megállapította, hogy a II. rendű alperes nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy az árfolyamkockázatot érintő tájékoztatást a felperes megkapta volna.
Ezért a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli kölcsönszerződés az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen és érvénytelen.

Összefoglalás:
A bíróság vizsgálta az árfolyamkockázat alkalmazását biztosító szerződéses feltételek tisztességtelenségét.
A Ptk. hangsúlyozza a felek együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét mind a szerződéskötéskor, mind a szerződés teljesítése során. Egyrészt elvárja tőlük, hogy figyelemmel legyenek egymás jogos érdekeire, másrészt kötelezi őket arra, hogy minden lényeges körülményről tájékoztassák egymást.

A Hpt. részletesen tárgyalja a devizahitelek kockázatait, kiemelve a pénzügyi intézmények tájékoztatási kötelezettségét. A pénzügyi intézményeknek világosan fel kell tárniuk a devizahitel szerződésben rejlő kockázatokat és azt aláírással kell igazolniuk.

A 2/2014. PJE határozat kimondta, hogy egy devizahitellel kapcsolatos árfolyamkockázatot érintő rendelkezés csak akkor vizsgálható tisztességtelenség szempontjából, ha annak tartalma nem volt világos a fogyasztó számára. Ha a pénzügyi intézmény nem biztosította megfelelően a tájékoztatást, és a fogyasztó nem ismerte fel az árfolyamkockázatot, akkor a szerződés érvénytelen lehet.

A 2/2004. PJE határozat alapján, ha a fogyasztó nem kapta meg a megfelelő tájékoztatást vagy az árfolyamkockázat nem volt számára érthető, akkor az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési kikötés teljesen érvénytelen.
Az Európai Unió Bírósága több határozatban is megerősítette, hogy a szerződéseknek nemcsak nyelvtanilag, hanem gazdasági és szerződésjogi szempontból is világosnak és érthetőnek kell lenniük a fogyasztó számára.

A Pp. előírja, hogy a perben a bizonyítási teher annak a félnek hárul, aki a tények valós voltát szeretné bizonyítani.
A bíróság megállapította, hogy az érintett pénzügyi intézmény nem tett eleget a Hpt. által előírt tájékoztatási kötelezettségnek. Ennek eredményeképpen a fogyasztó számára nem volt világos, hogy az árfolyamkockázat kizárólag őt terheli.
V é g z é s
A felperesnek az MBH Bank Nyrt. és társa alperesek ellen szerződés érvénytelensége iránt indított perében a bíróság tanúsítja, hogy a 2023. május 22. napján kelt, 22-I. számú ítélet jogerős és végrehajtható.

Dr. Budaházi János ügyvédi iroda
Jogi probléma esetén keresek bizalommal
Dr. Jeney Patrik 06-30-536-1515, Dr. Budaházi János 06-70-632-3583, Együttműködésben: Dr. Láng Péter ügyvéd

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM