DEVIZAHITEL-FONTOS ISMERETANYAG 2. RÉSZ.
[good_old_share]
A szolgáltatónak a befektetési szolgáltatásokra elkülönített szervezeti egysége útján, a befektetési szolgáltatásokról szóló üzletszabályzata alkalmazásával kellett volna az ügyletet intézni, és a kockázatkezelést elvégezni.
A bank mint befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően minősíteni lett volna köteles i a leendő szerződő felet, és a szerződés hatálybalépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kellett volna kezelnie. Alkalmazni kellett volna azt a fent hivatkozott Tpt. szolgáltatási szabályt is, miszerint nem köthető befektetési szolgáltatási szerződés olyan ügyféllel, akinek kockázatviselő képessége az ügyletből eredő kockázatot nem képes viselni.
Ennek felmérésére utaló hitelintézeti adatokat nem láthattunk, és valószínűsíthető, hogy a kockázatviselő képesség felmérése esetén a devizahitelesek nagy részével tilalmas lett volna a "deviza"hitelszerződés létrehozása.
A szolgáltatás befektetési szolgáltatási jellegéből adódóan a szolgáltatás igénybe vevője igényt tarthatott volna arra, hogy a bank mint befektetési szolgáltató ajánlatot adjon arra, hogy a kockázatviselő ügyfél kössön árfolyam-fedezeti ügyletet, amelyet egy ilyen egyértelműen kiemelkedő kockázatot hordozó termék esetében még a professzionális szolgáltató saját ügyletei kockázatkezelésére is megköt.
A befektetési szolgáltatást szabályozó törvényi rendelkezések is előírták, hogy az ügyfél fizetőképességének fenntartása érdekében a bank köteles lett volna e lehetőséget felajánlani.
Szabálytalan az a szerződéskötési mód is, hogy a banki gyakorlat oda fejlődött, hogy amikor a hiteligénylő benyújtotta igényét, a kölcsön összegét forintban kérték megjelölni, majd az aláírásra elkészített tervezet áttanulmányozására nem hagytak elég időt, mert azt az adósok interjúi során megállapíthatóan ott helyben a helyszínre rendelt, és futószalagszerűen működő közjegyző felolvasásából ismerték meg.
így nem teljesülhetett az a törvényi feltétel sem, miszerint pontos tájékoztatás mellett is időt kell hagyni az ügyfél számára a konstrukció áttekintésére.
Az ügylet károsította az adófizetők fizetőképességét, eladósodtak a kockázatviselő képességüket meghaladó kötelezettség-vállalás miatt.
A kölcsönszerződésben a kölcsön összegének meghatározása hiányában az elfogadható fedezet követelményét nem lehet betartani.
A deviza árfolyam ingadozás miatt forintban olyan mértékben növekedhet az adósság, amely alapján a forintban kifejezett ingatlan fedezet értékével való összhangot nem lehet folyamatosan biztosítható, illetőleg az nem vállalható, értve ezt az egyéni kockázatra és az egyes banki teljes portfólióra vonatkoztatva is.
A szolgáltató az értékpapírosítással likviditáshoz jutott, és az ügylet kockázata kikerült a szolgáltató mérlegéből.
Azonban a csomagokban bekerültek az adós"ok" tartozásaiból képzett fertőző hitelfedezeti értékpapírok is, amelyek fedezete bizonytalan volt, hiszen olyan ingatlanokra is hitelt nyújtottak, amelynek hitelfedezeti értéke elmaradt a hitel értékétől.
Pénzügyi fogalmak:
Swap ügylet (Banki trükk)
Valamely pénzügyi instrumentum – általában deviza, értékpapír vagy kamat – cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.
A swap ügylet két fő típusa:
– Kamatláb swap: két fél abban állapodik meg, hogy kamatfizetéseiket azonos pénznemben, meghatározott eszmei tőkére meghatározott időtartamra vonatkozóan kicserélik.
A kamat swap legegyszerűbb és leggyakoribb változata az ún. kupon-swap, amelyben fix és változó kamatok cseréjére kerül sor.
A swap ügylet két olyan felet kapcsol össze, akik ott (fix, vagy a változó kamatozású hitelek piacán) veszik fel a hitelt, ahol viszonylagos előnyük van, majd egy swap megállapodás keretében kicserélik a kamatfizetéseket. A gyakorlatban a kamatok tényleges cseréjére nem kerül sor, csak a különbözeteket számolják el.
– Deviza swap: A hosszabb távra szóló deviza-swap ügylet olyan megállapodás, amely keretében egy adott devizát – összegét és kamatait – egy másik devizára – összegére és kamataira – cserélik. Ezzel a lehetőséggel import – export cégek élnek, saját árfolyam kockázatuk mérséklésére. A megbízásokat a kereskedelmi bankjuknak adják le. Egy egy idő intervallumra bejelentik, hogy mennyi és milyen fajta devizára van szükségük, majd a kereskedelmi bankhoz beérkező igények alapján a kereskedelmi bank párosítja az igényeket. Így swap-pol, azaz devizát cserél.
A deviza-swap leggyakoribb használója két különböző országban működő vállalat. Az ügylet megkötésekor az érvényes azonnali (spot) árfolyamon kicserélik a tőkét; A kamatfizetések esedékességekor kicserélik az előre rögzített kamatösszegeket; Az ügylet lejáratakor visszacserélik a kiinduló devizájukat.
Swap-differencia:
A deviza spot (azonnali) és forward (határidős) árfolyamok különbsége.
Diszkontról beszélünk ha ez negatív, prémiumról ha pozitív.
További swap ügylet típusok:
– Hitel-swap: elősegíti a hitelkockázat diverzifikációját és csökkenését. A bank az általa nyújtott hitelekből befolyt pénzáramlást elcseréli egy másik intézmény által teljesítendő fizetésekre, ahelyett hogy a saját speciális területén kívülre nyújtott hitelekkel kellene diverzifikálnia.
A hitel-swap ügyleteknél általában egy közvetítő is közreműködik
– Hitelportóflió-swap: az ügylet során a résztvevők azonos összegű hitelnyújtásaik után járó fizetéseiket cseréli el egymással.
– Értékpapír SWAP: az ügylet során a hitelintézet eladja az értékpapírt a jegybanknak egy ún. visszavásárlási megállapodással.
Swap ügyleteket azért kötöttek a hazai bankrendszer egésze, mert a mérlegen belül a devizaeszközök állománya meghaladta a devizaforrások állományát !!!
Emiatt a deviza kihelyezések egy részét forintforrásból finanszírozták.
Deviza alapú hitelek nyújtása (illetve az összeg átutalása) esetében a bank mérlegében összességében annyi változás történik eszköz oldalon, hogy a devizakövetelések emelkednek a hitel összegével (Ez a bank mérlegében az aktuális forintárfolyamon átszámítva jelenik meg), míg a likvid eszközök (számlapénz, készpénz) ugyanezzel az összeggel csökkennek.
Ezen belül két esetet érdemes megkülönböztetni annak függvényében, hogy milyen formában történik a folyósításhoz szükséges forintlikviditás biztosítása az ügyfél számára.
– Az egyik lehetőség, hogy a bank mérlegén belül a deviza likvid eszközök csökkennek azzal az összeggel, amilyen összeget az ügyfélnek folyósít.
Ezt követően az ügyfél javára a devizaösszeget forintra váltja egy harmadik szereplővel (az azonnali devizapiacon) kötött ügylet révén a hitel folyósításakor. Ez utóbbi tranzakció azonban a bank mérlegében nem jelenik meg.
– A másik lehetőség, hogy a bank mérlegében a forint likvid eszközök csökkennek az eszköz oldalon, vagyis lényegében maga a bank „köti meg” implicit módon a fenti ügyletet az ügyféllel (konverzió).
A fenti lépéseket figyelembe véve hitel nyújtásakor a bank mérlegében eszköz oldalon az első esetben összességében annyi változás történik, hogy a devizakövetelések emelkednek, míg a deviza számlapénz csökken, míg a másik esetben a devizakövetelések emelkednek, a forint számlapénz csökken.
A swap szerepének levezetéséhez azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a hitelkihelyezések egy részét a bankok forintforrásból finanszírozzák, a folyósításhoz szükséges likviditást annak révén biztosították.
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
Az első esetben forintbetétekből származó forintlikviditást devizára kell váltania banknak, amit aztán egy ellenkező irányú spot ügylettel forintra vált az ügyfél javára a fent leírtaknak megfelelően. A forintlikviditás devizalikviditásra való konvertálására lehetőséget teremt a swap spot lába.
A swap spot lába a bank mérlegén belül jelenik meg.
Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a következő történik:
a bank forinttartozása nő a forrás oldalon, az elszámolási számla eszköz oldalon a forintbetét elhelyezésből adódóan, majd a bank forintszámlája csökken a devizaszámlája nő az swap spot lábának köszönhetően az eszköz oldalon, majd a hitel nyújtást követően csökken az devizaszámla-pénz, emelkedik a devizakövetelés; így összességében devizakövetelés áll szemben forinttartozással. Az ebből adódó árfolyamkitettséget pedig aswap termin lábán keresztül fedezi le a bank.
A swap termin lába mérlegen kívüli tételként jelenik meg.
Így az swap a szükséges devizalikviditás biztosításában és az árfolyamkockázat fedezésében is szerepet játszik.
A másik esetben a forintbetét elhelyezésből adódóan a forint számlapénz nő eszköz oldalon, a forinttartozás forrás oldalon, majd a hitel nyújtását követően összességében a forintszámla csökken, a devizakövetelés emelkedik, így ebben az esetben is devizakövetelés áll szemben forinttartozással. A banknak az ebből adódó árfolyamkitettségét le kell fedeznie: ezt szintetikus határidős pozíció előállításával végzi.
Vagyis köt egy swap ügyletet, amelynek spot lábát egy azzal ellenkező irányú azonnal devizapiaci (spot) ügylettel semlegesíti. A swap mérlegen kívüli lába pedig fedezi az árfolyamkockázatot. Ilyenkor az swap ügylet az árfolyamkockázat fedezésében játszik szerepet.
Ha a hitelfelvevő ügyfél ugyanazon bankhoz tartozó partner betétszámlájára utalja át a felvett forint-összeget, akkor emiatt (forint)likviditási igény nem jelentkezik, de devizakövetelés áll szemben forinttartozással mérlegen belül, az ebből származó mérlegen belüli nyitott devizapozíciót szintén fedezni kell.
Ezt szintetikus határidős pozíció előállításával éri el a bank:
a swap termin lába biztosítja a fedezést (ami mérlegen kívül jelenik meg), míg a swap spot lábát ellentétes irányú azonnali devizapiaci ügylettel semlegesíti.
Dr. Budaházi János ügyvéd
Ügyvédi iroda elérhetősége: 2030. Érd. Mályva utca 14.
Tel: 06-70-632-3583, Vezetékes telefon/fax: 06-23-360-472, Email cím: drbudahazijanos.erd@gmail.com
H-CS 08:00-16:00-ig
Pénteken 08:00-14:00-ig. Ügyfélfogadás kizárólag telefonos egyeztetés után lehetséges.
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
