„DEVIZAHITEL”- EGY ÜGYVÉD LEVELE-A JOGOS FELHÁBORODÁS.

[good_old_share]

DEVIZAHITELEK – csapdába csalt tömegek!

Rengeteg minden hangzott már el a devizahitelekkel kapcsolatosan, megszólaltak jogászok, politikusok, bankárok. Az igazságot senki nem akarja elénk tárni.

Éveken keresztül nem vállaltam el egyetlen devizás ügyet sem, mert meg voltam győződve arról, hogy oly mértékben van átpolitizálva a „téma”, hogy a csapdába csalt tömegek sorsát nem a jog, az igazságszolgáltatás fogja eldönteni, hanem azok „összefogása”, szándéka, akik az egészet útjára indították. Leginkább az aktuálpolitika, amelynek bizony szerves része és támogatója a bankszektor.

Aztán megkeresett egy ember, akinek már folyamatban volt az ügye, őt perelte a bank, elvállaltam. Több tárgyalás telt el úgy, hogy a bank képviselői nem jelentek meg, a bíró és én pedig jogászi szemmel próbáltuk átlátni, értelmezni, megoldani az elénk „került” ügyet. Nem vagyunk bankszakemberek, még akkor sem, ha tanítottak nekünk is pénzügy jogot például.

Már ennél a pontnál felvetődik a kérdés: ha két tanult ember nem képes azonnal átlátni, értelmezni egy szerződést, ha alapvető kérdésekben másként értékelnek dolgokat (pedig ugyanazt a jogot tanultuk), akkor hogyan várható el az „utca emberétől”, hogy az érintett kölcsönszerződéseket helyén értelmezzék, abból következtetéseket vonjanak le, hosszú távú terveket szőjenek vele, vagy nélküle a rendelkezésükre álló, egyébként pusztán a papírok aláírására elegendő időben? (5 perc alatt). Hogyan várható el, hogy egy szakmunkás, egy tanító, egy gyógyszerész, egy takarító, egy sportoló azonnal lássa át ezeket a szerződéseket és várható lehetséges következményeit, ha hosszú évek óta nem talált rá „megoldást” a politika, a jog, a bankvilág?

S ha mindez így igaz, mert így igaz, miért nem állapította meg még egyetlen bíróság sem, hogy minden egyes bank visszaélt pénzügyi, helyzeti-, jogi-, gazdaság-ismereti előnyével?

Ha ezt már mindenki tudja az országban, hogyan lehetséges az, hogy a kormányzat, mely bőszen hirdeti, hogy a magyar emberkért tevékenykedik, nem tesz érdemi lépést a devizakárosultakért, sőt….

NCK: Mit is mondott a Kúria?

"Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen."

Az utóbbi időben nagyon sokan megkerestek, hogy segítsek az ilyen ügyekben. [good_old_share]

Kivétel nélkül természetesen mindenki teljes egészében, tisztességesen állt a kérdéshez, ami azt jelenti, hogy mindenki tudja, hogy vett fel hitelt. Tudja, hogy ha hitelt vett fel, azt kamatostól kell visszafizetnie. Senki nem akar kibújni ez alól.

De, az, hogy felvett valaki 8 millió forintot, amiből visszafizetett már 7-et, s még 24 milliót követelnek tőle, az bizony jogos „felháborodás”.

Szinte minden ügyben, ahol már eljutott végrehajtási eljárásig a történet, és netán már az ingatlan-fedezet árverezésére is sor került elmondható, hogy a korábban felértékelt ingatlant a hitelkihelyezéshez képest lényegesen alacsonyabbra értékelnek, amelyet hiába kifogásol az adós, majd a megállapított értéket szépen csökkentik, csökkentik.

Amennyiben nem a bank veszi meg, lehetséges, hogy a valódi forgalmi érték feléért, harmadáért „megy el” az ingatlan. A bank pedig szótlanul tűri, pedig bizony neki az lenne az érdeke, hogy minél nagyobb értéken vegye meg valaki, hiszen akkor nagyobb kintlévősége térül meg…. Az adós lakhatás nélkül marad, a tartozása egy része ugyanúgy fennmarad, a bank követelődzik tovább.

S hogyan engedhető az meg, hogy a bank értékesítse mindenféle behajtócégnek az adóssal szemben fennálló követelését 20-25 %-os értéken? Ha ennyiért megéri neki „eladni” engedményezni a követelését, miért nem az adóst engedi ki 20-25 % befizetés mellett a hitelkötelemből?

Rászántam az időt, és olvasgattam a bankok éves jelentéseit, hírmondóit. Nem találtam olyat, aki deficittel zárta volna bármelyik évet (lehet nem kerestem eléggé), de a fényűző bankfiókok egymás után emelkedtek ki országszerte a „földből”.

Mindenki előtt ismeretes, hogy volt egy időszak, mikor számos ügyvédkollega szép sikereket ért el az ilyen jellegű perekben. Mikor ezek kezdtek bizonyos rétegnek nagy kényelmetlenséget okozni, megszülettek a 2014-es törvények, és új értelmet kaptak bizonyos jogszabályok.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Amit évekig „jéghideg” –ként értelmezett bármely bíróság, jelenleg már „forrónak” értelmezi, szöges ellentétben korábbi, akár egyugyanazon bíró saját értelmezésével.

Nos, jogos kérdésként vetődik fel, hogy politikai célzat áll-e a kialakított helyzet mögött? Modernkori, pénzügyi ellehetetlenítés, „népírtás”.

Fentiek miatt sok ember megkeresését utasítottam vissza ismét, mert nem akarok én is további költségeket jelenteni nekik úgy, hogy a végeredmény kialakulásában legkevésbé sem a szaktudásom fog szerepet játszani.

Vannak viszont páran, akik a fenti tájékoztatás, és ismeretek tudatában is arra kértek, hogy folytassuk, ne hagyjuk annyiban.

Amennyiben eljön az az idő, hogy reményt látok arra, hogy szakmai alapon dőljenek el a devizaügyek, azt a nyilvánossággal is megosztom majd, hogy minél többen értesülhessenek róla.

Ezzel együtt is arra biztatok mindenkit, hogy keressen fel legalább egy alkalommal egy jogi szakembert, mert lehetséges, hogy olyan szarvashibát vétett a bank, amelynek a szabályait még nem írták át! – Dr Ulics Erika. [good_old_share]