ÁRFOLYAMKOCKÁZAT – JELENTŐS DÖNTÉSRE KÉSZÜLÜNK.
[good_old_share]
Jelenleg 7 Magyar "deviza"-hiteles ügy van a luxembourgi ítélkező fórum napirendjén.
20.-án a vitatott árfolyamkockázattal kapcsolatos ítéletet hirdetik ki az uniós bírák.
Majdnem tucatnyi olyan ügy szerepel az Európai Bíróság napirendjén, amelyek a korábbi magyarországi devizahitelezés bizonyos pontjai miatt indultak meg – számolt be a Magyar Idők.
Az eljárásokban például a tájékoztatás, a hitelképességi vizsgálat és a Kúria egyik jogegységi döntése mellett felmerül az is, hogy az adósnak vagy a banknak kell-e viselnie az árfolyamok megváltozásából fakadó terheket. Az utóbbi kérdés kapcsán éppen holnap hirdethet ítéletet a luxembourgi székhelyű bíróság.
Nem csitul idehaza a pereskedési láz a devizahitelek ügyében, olyannyira nem, hogy a magyar hitelfelvevők ügyeivel nemcsak a honi ítélkezésnek, de az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának is rendszeresen foglalkoznia kell.
Mint lapunk az uniós bíróságtól megtudta, jelenleg hét olyan ügy van a luxembourgi ítélkező fórum napirendjén, amelyben a hajdani magyar devizahitelezés bizonyos elemei adtak alapot a jogvitára. Ezeket az eseteket a magyar bíróságok terjesztették az uniós testület elé. A hazai bírák tulajdonképpen az uniós passzusok értelmezése kapcsán várnak segítséget Luxembourgtól.
Mint megtudtuk, az uniós bíróság várhatóan holnap hirdet ítéletet az egyik szóban forgó magyar ügyben. A luxembourgi testületet ebben az esetben a Fővárosi Ítélőtábla kereste meg. A táblabíróság jelenleg azt vizsgálja, hogy az árfolyamkockázat viselését kizárólag a fogyasztóra hárító szerződési pontok tisztességtelen feltételnek minősülnek-e az uniós rendelkezések alapján.
A kérdés nagy horderejű, ha ugyanis a válasz igen, akkor az ilyen kikötés a fogyasztóra kötelezettséget nem róhat. A fővárosi tábla ezzel összefüggésben több kérdést is feltett a luxembourgi testületnek, így például a tájékoztatással kapcsolatban is iránymutatást vár.
Itt a kérdés az: a pénzügyi intézmények a devizahitel-szerződések megkötésekor eleget tettek-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének azzal, hogy a fogyasztóknak csupán általános jellegű tájékoztatást adtak a devizában való eladósodás kockázatairól, anélkül, hogy kitértek volna bizonyos tényezőkre.
Például arra, hogy a tapasztalatok szerint a svájci frank árfolyama pénzügyi válságok idején jelentősen felértékelődik, vagy arra, hogy a világ pénzpiacain 2007-től bizonytalan helyzet alakult ki, éppen olyan, amely egy pénzügyi válság kirobbanásához vezethet.
A további magyar vonatkozású ügyekben – több más mellett – szóba kerül a Kúria devizahitel-ügyben hozott, 2016-os jogegységi határozata, a fogyasztót terhelő díj, jutalék és költség megítélése, a hitelképességi vizsgálatok témája és a bankok olyan egyoldalú nyilatkozatai is, amelyek a hiteladós tartozásának mindenkori összegét állapítják meg.
Ezeken túl szerepel a napirenden három különlegesnek mondható eset is. Utóbbiakról azt lehet tudni, hogy a magyarországi devizahitel-adósok egy csoportja, egy érdekvédelmi szervezet kötelezettségszegési eljárás megindítását kezdeményezték az Európai Bizottságnál Magyarországgal szemben.
A kezdeményezők úgy érveltek: a magyar jogalkotók azzal, hogy a devizahitel-szerződések egyes elemeit megváltoztatták, másokat – például az árfolyamkockázatnak a fogyasztóra való áthárítását – viszont érintetlenül hagyták, az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat megsértve önkényesen avatkoztak be az ügyfél és a bank kapcsolatába.
Mivel a bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy a szóban forgó panaszok alapján kötelezettségszegési eljárást indítson, a panaszosok hozzáférést kértek azokhoz a dokumentumokhoz, amelyeket a bizottság az ügy vizsgálatakor felhasznált.
A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
A bizottság a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket is elutasította, az érintettek az ez utóbbi elutasító határozatok megsemmisítését kérték az uniós bíróságtól.
Érdekes adalék, hogy devizahitelezés miatt nem csak Magyarországról érkezett ügy Luxembourgba: jelenleg egy lengyel eset is az uniós bírák asztalán fekszik.
A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
