A KÖVETELÉS ENGEDMÉNYEZÉSE. MINTA AZ OLDALON!

loading...

A KÖVETELÉS ENGEDMÉNYEZÉSE. MINTA AZ OLDALON!

Tisztelt Hitelesek !


Mivel az OTP Bank az OTP Faktoring követeléskezelőre engedményezi a követelést és sokan kaptak a földhivataltól erről bejegyzést, az alábbi minta szerint jogorvoslati lehetőséggel kell és lehet élni.

üdvözlettel: Dr. Tóth Emese bankszakjogász




………………………………………….
Kecskemét Járási Földhivatal
Kecskemét
Fecske u. 25.
6000

Kormányhivatal mint másodfokú hatóság! Hiv. sz.:

Tisztelt Másodfokú Földhivatal!

A kecskeméti belterületi…….. hrsz-ú (természetben Kecskemét, Szakadó u. 1. fszt.1 alatt fekvő) ingatlan tulajdoni lapjának III. részében 22 és 23. sorsz. alatti bejegyzése ellen alulírott kérelmező tulajdonos fellebbezést,ennek elutasítása esetén rendkívüli jogorvoslat iránti kérelmetterjeszt elő, és kéri az I. f. fenti számú határozat megváltoztatását, a 22. sorsz. jelzálogjog az OTP Faktoring Zrt. javára és a 23. sorsz. alatt elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének elrendelése helyett a változás bejegyzésére irányuló kérelem elutasítását, és a bejegyzések törlését.

Indokok
Az I. f. határozattal a változás bejegyzési kérelmet el kellett volna utasítani, mert nem volt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat benyújtva. Az engedményezési okiratok nem felelnek meg a változás bejegyzésének alapjául szolgáló irat követelményeinek, ezért a bejegyzésről szóló határozat beleütközik az 1997. évi CXLI. törvény alábbi rendelkezéseibe:

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

39. § 
(3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,




a) a benyújtott okirat tartalmát, így különösen az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani vagy pótolni,
b) a szerződő vagy jogosult, illetőleg kötelezett felek személyét kellene megváltoztatni a jogutódlás kivételével,
c) a település megjelölése, az ingatlan fekvése és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni,
d) a szerződő, jogosult, illetőleg kötelezett felek bármelyikének a nyilvánvalóan azonosítható aláírását kellene utólag pótolni,
e) az okirat ellenjegyezéséről, az aláírás közjegyzői hitelesítéséről, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni,
f) a bejegyzési engedélyt kellene pótolni, kivéve, ha a bejegyzett jogosult a tulajdonjog-bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nyilatkozott arról, hogy a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt későbbi időpontban, de legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtását követő 6 hónapon belül megadja,
g) okirat keltezésének helyét vagy az időpontját kellene feltüntetni”.
Az I. f. ingatlan-nyilvántartási hatóság olyan okirat alapján jegyezte be a változást, egy közös nyilatkozat alapján, amely nem volt alkalmas arra, hogy a bejegyzés alapjául szolgáljon, és a hiba nem volt hiánypótlással korrigálható. Ezért a bejegyzési kérelmet el kellett utasítani. Elutasítás helyett a bejegyző határozat meghozatala törvénysértő.

Igaz, hogy az idegen jogi elemektől hemzsegő, teljes jogi rendszerünket felbolydító új Ptk. ezt a jogi nonszenszet is bevezette, hogy a rajtunk élősködők minél mélyebbre tudják karmainkat belénk mélyeszteni hogy jogot engedményezzenek, de a jelen esetben a jelzálogjog megkötésekor hatályos Ptk (a régi Ptk-nak neveztt 1959. évi IV. törvény) alkalmazandó, amely a pénzkövetelés engedményezését tette lehetővé, de nem egyes uzsorás piacokon uralkodó vegyes jogrendszerekben és sajnos az új Ptk-ba is átvett azon törvényt, hogy engedményezés tárgya lehet jog és jogcím is.

Rendkívüli jogorvoslatot kérek, mert az új Ptk. nem alkalmazható visszamenőleges hatállyal, tehát a 2007-ben kötött jelzálogszerződésben nem eredményezhet alanycserét.
a banki nyomására gyakran „összetévesztik” egyes hatóságok, hogy mi a törvényes, a követelés és a jog kategóriáját egyelőre nem tudták még annyira összezavarni a magyar jogban a bankok és a mögöttük álló uzsorások, ahogy szerették volna, így egyértelműen meg lehet különböztetni a követelés és a jog törvényi fogalmát. A jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvánvalóan nem követelés, hanem jog.

loading…


Ezért a felek személyében történt változást nem lehet engedményezési nyilatkozattal érvényesen létrehozni, csak háromoldalú, a fellebbező fél által is aláírt, és közjegyzői okiratba foglalt irat alapján lehetett volna bejegyezni. A jelzálogjog alapítása közjegyzői okiratban történt, amely a III./18. sorsz. –on bejegyzett jelzálogjog bejegyzés alapiratai között megtalálható.

Az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése pedig egyéb okból törvényi tilalom alá esik.
Jelen levelemet megküldöm a Miniszterelnök úrnak, mégpedig azért, mert Dr. Tóth Emese bankszakjogásztól tudomásomra jutott, hogy ilyen hasonló törvénysértés több hitelesnél előfordult, tehát ez közérdekű probléma.


Budapest, 2014. december 3.


Tisztelettel:
fellebbező és rendkívüli jogorvoslatot kérelmező fél,
képv:

Dr P…..ügyvéd
Dr. P…..Ügyvédi Iroda

 

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás