A devizahiteles pereket vizsgáló Konzultációs Testület októberi üléséről.

A devizahiteles pereket vizsgáló Konzultációs Testület októberi üléséről.

A devizahiteles pereket vizsgáló Konzultációs Testület októberi üléséről.


2019. november 4. Forrás: www.kuria-birosag.hu

Ülésezett a devizahiteles törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület (továbbiakban: Testület). A Kúria mellett működő, bírókból álló szakmai grémium 2019. október 30-án tartotta megbeszélését.

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője által összehívott Konzultációs Testület az alábbi napirendi pontokat tárgyalta meg:



– A Testület 2019. április 10-ei és 2019. június 19-ei állásfoglalásainak hatályosulása
– Az adós elállásának vagy felmondásának joghatása az adóssal szembeni végrehajtási eljárásban
– A tartozásátvállaló árfolyamkockázatról való tájékoztatásának kérdése
– Az Európai Unió Bíróságának C-621/17., C-34/18. és C-260/18. sz. ítéleteinek megvitatása.

A Testület üléséről készült emlékeztető a Kúria honlapján olvasható: KATTINTS.

EMLÉKEZTETŐ a DH. törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület 2019. október 30. napján tartott üléséről 1. A Testület 2019. április 10-ei és 2019. június 19-ei állásfoglalásainak hatályosulása.

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője – annak érdekében, hogy megállapítható legyen: mennyiben hatályosulnak a bírói gyakorlatban a Konzultációs Testület 2019. április 10-ei és 2019. június 19-ei ülésein elfogadott állásfoglalásai – felhívást intézett az alsóbb fokú bíróságok kollégiumvezetőihez, és a Konzultációs Testület nem kúriai bíró tagjaihoz, hogy küldjenek meg olyan határozatokat, ahol a bíróságok az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés – tájékoztatás nem megfelelő volta miatti – tisztességtelensége folytán a szerződés érvénytelenségét állapították meg, és az érvénytelenség további jogkövetkezményeit alkalmazták.

A Konzultációs Testület több mint 50 ügyet vizsgált meg, és megállapította, hogy bár a bíróságok jelentős része ismeri a Konzultációs Testület 2019. április 10-ei és június 19-ei állásfoglalásait, az eltelt rövid időszakban azonban még nem született elegendő határozat ahhoz, hogy alkalmazásának gyakorlatából következtetéseket lehessen levonni.

2. Az adós elállásának vagy felmondásának joghatása az adóssal szembeni végrehajtási eljárásban.

loading...

A Kecskeméti Törvényszék kollégiumvezetője 2019. július 12-én megkereste a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjét, hogy a Konzultációs Testület vitassa meg azt a kérdést: mi a jogkövetkezménye annak, ha az adós a közjegyzői okiratba foglalt, szabályszerűen felmondott kölcsönszerződés záradékolása révén elrendelt végrehajtási eljárásban védekezésül olyan közjegyzői okiratba foglalt, a végrehajtás alapjául szolgáló kölcsönszerződéstől való elállási nyilatkozatot csatol, amelynek időpontja a felmondásnál korábbi.

A kérdés különösen akkor vetődik fel élesen, amikor ugyanaz a közjegyző foglalja közokiratba és kézbesíti az adós elállását és a hitelező felmondását, és ez a közjegyző dönt a kölcsönszerződés végrehajtási záradékkal való ellátásáról.

A Konzultációs Testület álláspontja szerint a végrehajtási nemperes eljárás keretében a végrehajtandó követelés érvényes fennállása nem bírálható el, ha tehát a végrehajtást kérő vitatja az adós állítását, miszerint a követelés alaptalan vagy megszűnt, akkor nem a végrehajtás megszüntetésének, illetve a végrehajtási záradék törlésének, hanem a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per (a korábbi szabályozás szerint a régi Pp. 369. §- ának a) vagy b) pontjára alapított végrehajtás megszüntetése iránti per) megindításának van helye.

Ezt támasztja alá a Vht. 56. §-ának (1) bekezdésének b) pontja is, miszerint a végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.



A Konzultációs Testület tehát egyetértett a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. április 15-16- ai Országos Tanácskozásának 33. számú állásfoglalásában kifejtettekkel, mely szerint „[a] közjegyző a végrehajtás elrendelése során nem vizsgálhatja, hogy a felmondás a jogszabályi vagy a szerződéses rendelkezéseknek megfelelt-e, pusztán azt jogosult vizsgálni, hogy van-e olyan közokirat, amely a feltétel bekövetkezését tanúsítja.

Erre figyelemmel a közjegyzői eljárás kereteit meghaladja annak vizsgálata, hogy a szerződés megszűnt-e, […] a közjegyző feladatát képező formális vizsgálat pusztán a megfelelő tartalmú közokirat meglétére terjedhet ki, amely így rendelkezésre áll”. 3. A tartozásátvállaló árfolyamkockázatról való tájékoztatásának kérdése.

A joggyakorlatban felmerült az a kérdés, hogy a pénzügyi intézményt a fogyasztónak minősülő tartozásátvállalóval szemben is terheli-e ugyanaz a tájékoztatási kötelezettség a deviza alapú kölcsönszerződésben rejlő árfolyam-kockázatot illetően, amit a jogelőd adós megkapott.
A Konzultációs Testület álláspontja szerint, mivel ebben az esetben a fogyasztó adós és a fogyasztó tartozásátvállaló között létrejött szerződésről van szó, a 6/2013. PJE határozat indokolásának az a megállapítása, hogy „[a] deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén a felek között információs egyensúlyhiány áll fenn”, az adott szerződésre nem igaz. Mivel ennek a szerződésnek a pénzügyi intézmény nem alanya, sőt, adott esetben kifejezetten megtagadta a hozzájárulását, semmi alap sincs annak megkövetelésére, hogy a tartozásátvállalót tájékoztassa a devizaalapúságban rejlő kockázatokról.

Más a helyzet abban az esetben, ha az eredeti adós nem kapta meg a szükséges tájékoztatást a pénzügyi intézménytől; ebben az esetben a tartozásátvállaló is – mint az eredeti adós jogutóda – hivatkozhat a hitelezővel szemben arra, hogy a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó kikötése nem világos és nem érthető volta miatt tisztességtelen, és ezért a szerződés semmis.

4. Az Európai Unió Bíróságának C-621/17., C-34/18. és C-260/18. sz. ítéleteinek megvitatása A Konzultációs Testület megvitatta az Európai Unió Bíróságának C-621/17., C-34/18. és C260/18. sz. ítéleteinek értelmezésével kapcsolatosan felmerült kérdéseket, és a Konzultációs
Testület tagjainak többsége egyetértett a szóban forgó ítéleteknek a Kúria 2019. október 11-ei Sajtóközleményben kifejtett értelmezésével.

Devizahiteles perek: A Kúria az általa felfüggesztett ügyben az európai bíróság ítéletében megadott szempontok alapján hozza meg döntését. Dátum: 2019. október 11.

A Kúria elemzi az Európai Unió Bíróságának utóbbi hetekben közzétett határozatait – sajtóközlemény.

1. Az Európai Unió Bírósága az elmúlt hetekben három olyan ügyben (C-621/17., C-34/18. és a C-260/18. sz. ügyek) is határozatot hozott, amelyek tárgya kapcsolódik a Kúriának a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos gyakorlatához. Két ügyben magyar bíróságok, egyben egy lengyel bíróság kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróság előtt. A Kúria munkatársai előzetesen megvizsgálták, hogy a szóban forgó ítéletekből a magyar joggyakorlatra vonatkozóan milyen következtetések adódnak; e kérdéskört részletesen a Kúria Elnöke által felállított Konzultációs Testület október végi ülésén kerül majd megvitatásra.

2. A C-260/18. számú, ún. Dziubak-ügyben a bíróság a lengyel bíró által felvetett két konkrét rendezési megoldásról foglalt állást az Európai Unió Bírósága.

loading…


Hangsúlyozni kell, hogy a lengyel jogban nem szerepel az átváltási árfolyam meghatározására vonatkozó, a régi Ptk. 231. §-ának (2) bekezdésében foglalt, 1960. január 1-je óta a magyar jog részét képező diszpozitív szabályhoz hasonló rendelkezés, miszerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. A lengyel bíró ezért a lengyel jog alapján nem tudta alkalmazni a C-26/13. számú, ún. Kásler-ügyben az Európai Unió Bírósága által is jóváhagyott lehetőséget.

A magyar ügyekre tehát – a lengyel és a magyar jog eltérő tartalma miatt – nem irányadók az ítéletben az árfolyamrés és az árfolyamkockázat tisztességtelenségének orvoslása körében kifejtettek. A jelen ítélet semmiképpen sem tekinthető olyannak, mint amelyben a Bíróság a Kásler-ügyben elfogadott megoldást elvetné, és ez által a Kúria 2/2014. PJE határozatának 3. pontjában kifejtetteket, vagy az erre épülő devizahiteles törvényekben meghatározott elszámolási mechanizmust az uniós jogba ütközőnek minősítette volna.

Ez a döntés ezért a magyar fogyasztók számára új igényérvényesítési lehetőséget, jogilag megalapozott igényeket nem keletkeztet; az árfolyamrés kérdését a 2/2014. PJE határozat 3. pontja és a Dh2.tv. szerinti elszámolás végérvényesen elrendezte, és jelen ítélet sem ad alapot más következtetésre.

A jelen ügyben a Bíróság valójában azt mondta ki, hogy a nemzeti jogra tartozó kérdés, hogy a szerződés fennmaradhat-e, ha a tisztességtelen feltétel elhagyása folytán a szerződés nem teljesíthető, és nincs olyan diszpozitív vagy a felek megállapodása alapján alkalmazandó törvényi szabály, amellyel az helyettesíthető lenne.

Elutasította ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy a bíróság a szerződést ilyen esetben a szerződési jog általános elveiből, a méltányosságból és a szokásos üzleti gyakorlatból kikövetkeztethető kikötéssel egészítse ki.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Az ítélet egyértelműen tisztázza azt, hogy a fogyasztót megillető többletvédelem a fogyasztó számára csak lehetőség, így a fogyasztó – a bíróságtól származó, pontos és világos tájékoztatást követően – választása szerint 1.) kérheti, hogy a bíróság hagyja figyelmen kívül a szerződési feltétel tisztességtelenségét, és a szerződés eredeti tartalma szerint bírálja el az ügyet; 2.) kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a tisztességtelenséget, és annak további jogkövetkezményeit alkalmazza akkor is, ha az rá nézve hátrányos.



Ilyen kérelem hiányában a bíróság a tisztességtelenséget hivatalból köteles figyelembe venni, és az érvénytelenség további jogkövetkezményeinek alkalmazása körében olyan megoldást alkalmazni, amely a fogyasztóra – figyelembe véve az elbíráláskori helyzetét – nem hátrányosabb, mint a szerződés változatlan tartalommal való fenntartása.

3. A C-34/18. sz., ún. Lovasné-ügyben a magyar bíróság a banki nyilvántartások alapulvételét előíró szerződési kikötésekkel kapcsolatos kúriai gyakorlat helyességére kérdezett rá.

Az Európai Bíróság – értelmezve a 93/13/EGK Irányelv Mellékletének 1. pontjának m) és q) alpontját – a nemzeti bíróság hatáskörébe utalta annak eldöntését, hogy a támadott szerződési kikötés az ott tilalmazott szerződési kikötések körébe esik-e.

A Kúria e vizsgálatot az EBH 2018.G.1. számú ügyben a Bíróság által adott szempontokkal összhangban elvégezte, és arra a következtetésre jutott, hogy a támadott kikötés nem tartozik e körbe. Így erre az ítéletre tekintettel a Kúria ítélkezési gyakorlatának megváltoztatására nincs szükség.

4. A C-621/17. sz., ún. Kiss-ügyben a Kúria fordult a Bírósághoz egy kezelési költség és a folyósítási jutalék kikötésének tisztességtelenségével kapcsolatos ügyben.

A Bíróság e körben kimondta, hogy az egyes többlet-fizetési kötelezettség fejében a bank által teljesített szolgáltatásokat nem kell tételesen szerepeltetni a szerződésben, azok jellegének azonban olyan módon ki kell tűnnie a szerződésből, hogy vizsgálhatónak legyen: 1.) van-e a folyósítási jutalék és a kezelési költség mögött valamilyen szolgáltatás; 2.) ezek a szolgáltatások (jellegükből adódóan) észszerűen a kölcsön kezelése vagy folyósítása körébe tartozó szolgáltatások közé tartoznak-e (gazdaságilag vagy jogilag indokolható-e az igénybevételük); 3.) e szolgáltatások fejében megállapított költség vagy jutalék nem aránytalan-e a kölcsönösszeghez képest.

A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel felfüggesztett ügyben a Bíróság ítéletében megadott szempontok alapján hozza majd meg a döntését. Budapest, 2019. október 11.

loading…


Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM