A devizahiteles pereket vizsgáló Konzultációs Testület októberi üléséről.

A devizahiteles pereket vizsgáló Konzultációs Testület októberi üléséről.
loading...

A devizahiteles pereket vizsgáló Konzultációs Testület októberi üléséről.


2019. november 4. Forrás: www.kuria-birosag.hu

Ülésezett a devizahiteles törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület (továbbiakban: Testület). A Kúria mellett működő, bírókból álló szakmai grémium 2019. október 30-án tartotta megbeszélését.

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője által összehívott Konzultációs Testület az alábbi napirendi pontokat tárgyalta meg:



– A Testület 2019. április 10-ei és 2019. június 19-ei állásfoglalásainak hatályosulása
– Az adós elállásának vagy felmondásának joghatása az adóssal szembeni végrehajtási eljárásban
– A tartozásátvállaló árfolyamkockázatról való tájékoztatásának kérdése
– Az Európai Unió Bíróságának C-621/17., C-34/18. és C-260/18. sz. ítéleteinek megvitatása.

A Testület üléséről készült emlékeztető a Kúria honlapján olvasható: KATTINTS.

loading...

EMLÉKEZTETŐ a DH. törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület 2019. október 30. napján tartott üléséről 1. A Testület 2019. április 10-ei és 2019. június 19-ei állásfoglalásainak hatályosulása.

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője – annak érdekében, hogy megállapítható legyen: mennyiben hatályosulnak a bírói gyakorlatban a Konzultációs Testület 2019. április 10-ei és 2019. június 19-ei ülésein elfogadott állásfoglalásai – felhívást intézett az alsóbb fokú bíróságok kollégiumvezetőihez, és a Konzultációs Testület nem kúriai bíró tagjaihoz, hogy küldjenek meg olyan határozatokat, ahol a bíróságok az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötés – tájékoztatás nem megfelelő volta miatti – tisztességtelensége folytán a szerződés érvénytelenségét állapították meg, és az érvénytelenség további jogkövetkezményeit alkalmazták.

A Konzultációs Testület több mint 50 ügyet vizsgált meg, és megállapította, hogy bár a bíróságok jelentős része ismeri a Konzultációs Testület 2019. április 10-ei és június 19-ei állásfoglalásait, az eltelt rövid időszakban azonban még nem született elegendő határozat ahhoz, hogy alkalmazásának gyakorlatából következtetéseket lehessen levonni.

2. Az adós elállásának vagy felmondásának joghatása az adóssal szembeni végrehajtási eljárásban.

A Kecskeméti Törvényszék kollégiumvezetője 2019. július 12-én megkereste a Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjét, hogy a Konzultációs Testület vitassa meg azt a kérdést: mi a jogkövetkezménye annak, ha az adós a közjegyzői okiratba foglalt, szabályszerűen felmondott kölcsönszerződés záradékolása révén elrendelt végrehajtási eljárásban védekezésül olyan közjegyzői okiratba foglalt, a végrehajtás alapjául szolgáló kölcsönszerződéstől való elállási nyilatkozatot csatol, amelynek időpontja a felmondásnál korábbi.

A kérdés különösen akkor vetődik fel élesen, amikor ugyanaz a közjegyző foglalja közokiratba és kézbesíti az adós elállását és a hitelező felmondását, és ez a közjegyző dönt a kölcsönszerződés végrehajtási záradékkal való ellátásáról.

A Konzultációs Testület álláspontja szerint a végrehajtási nemperes eljárás keretében a végrehajtandó követelés érvényes fennállása nem bírálható el, ha tehát a végrehajtást kérő vitatja az adós állítását, miszerint a követelés alaptalan vagy megszűnt, akkor nem a végrehajtás megszüntetésének, illetve a végrehajtási záradék törlésének, hanem a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per (a korábbi szabályozás szerint a régi Pp. 369. §- ának a) vagy b) pontjára alapított végrehajtás megszüntetése iránti per) megindításának van helye.

Ezt támasztja alá a Vht. 56. §-ának (1) bekezdésének b) pontja is, miszerint a végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.



A Konzultációs Testület tehát egyetértett a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. április 15-16- ai Országos Tanácskozásának 33. számú állásfoglalásában kifejtettekkel, mely szerint „[a] közjegyző a végrehajtás elrendelése során nem vizsgálhatja, hogy a felmondás a jogszabályi vagy a szerződéses rendelkezéseknek megfelelt-e, pusztán azt jogosult vizsgálni, hogy van-e olyan közokirat, amely a feltétel bekövetkezését tanúsítja.

Erre figyelemmel a közjegyzői eljárás kereteit meghaladja annak vizsgálata, hogy a szerződés megszűnt-e, […] a közjegyző feladatát képező formális vizsgálat pusztán a megfelelő tartalmú közokirat meglétére terjedhet ki, amely így rendelkezésre áll”. 3. A tartozásátvállaló árfolyamkockázatról való tájékoztatásának kérdése.

A joggyakorlatban felmerült az a kérdés, hogy a pénzügyi intézményt a fogyasztónak minősülő tartozásátvállalóval szemben is terheli-e ugyanaz a tájékoztatási kötelezettség a deviza alapú kölcsönszerződésben rejlő árfolyam-kockázatot illetően, amit a jogelőd adós megkapott.
A Konzultációs Testület álláspontja szerint, mivel ebben az esetben a fogyasztó adós és a fogyasztó tartozásátvállaló között létrejött szerződésről van szó, a 6/2013. PJE határozat indokolásának az a megállapítása, hogy „[a] deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetén a felek között információs egyensúlyhiány áll fenn”, az adott szerződésre nem igaz. Mivel ennek a szerződésnek a pénzügyi intézmény nem alanya, sőt, adott esetben kifejezetten megtagadta a hozzájárulását, semmi alap sincs annak megkövetelésére, hogy a tartozásátvállalót tájékoztassa a devizaalapúságban rejlő kockázatokról.

Más a helyzet abban az esetben, ha az eredeti adós nem kapta meg a szükséges tájékoztatást a pénzügyi intézménytől; ebben az esetben a tartozásátvállaló is – mint az eredeti adós jogutóda – hivatkozhat a hitelezővel szemben arra, hogy a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó kikötése nem világos és nem érthető volta miatt tisztességtelen, és ezért a szerződés semmis.

4. Az Európai Unió Bíróságának C-621/17., C-34/18. és C-260/18. sz. ítéleteinek megvitatása A Konzultációs Testület megvitatta az Európai Unió Bíróságának C-621/17., C-34/18. és C260/18. sz. ítéleteinek értelmezésével kapcsolatosan felmerült kérdéseket, és a Konzultációs
Testület tagjainak többsége egyetértett a szóban forgó ítéleteknek a Kúria 2019. október 11-ei Sajtóközleményben kifejtett értelmezésével.

Devizahiteles perek: A Kúria az általa felfüggesztett ügyben az európai bíróság ítéletében megadott szempontok alapján hozza meg döntését. Dátum: 2019. október 11.

A Kúria elemzi az Európai Unió Bíróságának utóbbi hetekben közzétett határozatait – sajtóközlemény.

1. Az Európai Unió Bírósága az elmúlt hetekben három olyan ügyben (C-621/17., C-34/18. és a C-260/18. sz. ügyek) is határozatot hozott, amelyek tárgya kapcsolódik a Kúriának a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos gyakorlatához. Két ügyben magyar bíróságok, egyben egy lengyel bíróság kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróság előtt. A Kúria munkatársai előzetesen megvizsgálták, hogy a szóban forgó ítéletekből a magyar joggyakorlatra vonatkozóan milyen következtetések adódnak; e kérdéskört részletesen a Kúria Elnöke által felállított Konzultációs Testület október végi ülésén kerül majd megvitatásra.

2. A C-260/18. számú, ún. Dziubak-ügyben a bíróság a lengyel bíró által felvetett két konkrét rendezési megoldásról foglalt állást az Európai Unió Bírósága.

loading…


Hangsúlyozni kell, hogy a lengyel jogban nem szerepel az átváltási árfolyam meghatározására vonatkozó, a régi Ptk. 231. §-ának (2) bekezdésében foglalt, 1960. január 1-je óta a magyar jog részét képező diszpozitív szabályhoz hasonló rendelkezés, miszerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. A lengyel bíró ezért a lengyel jog alapján nem tudta alkalmazni a C-26/13. számú, ún. Kásler-ügyben az Európai Unió Bírósága által is jóváhagyott lehetőséget.

A magyar ügyekre tehát – a lengyel és a magyar jog eltérő tartalma miatt – nem irányadók az ítéletben az árfolyamrés és az árfolyamkockázat tisztességtelenségének orvoslása körében kifejtettek. A jelen ítélet semmiképpen sem tekinthető olyannak, mint amelyben a Bíróság a Kásler-ügyben elfogadott megoldást elvetné, és ez által a Kúria 2/2014. PJE határozatának 3. pontjában kifejtetteket, vagy az erre épülő devizahiteles törvényekben meghatározott elszámolási mechanizmust az uniós jogba ütközőnek minősítette volna.

Ez a döntés ezért a magyar fogyasztók számára új igényérvényesítési lehetőséget, jogilag megalapozott igényeket nem keletkeztet; az árfolyamrés kérdését a 2/2014. PJE határozat 3. pontja és a Dh2.tv. szerinti elszámolás végérvényesen elrendezte, és jelen ítélet sem ad alapot más következtetésre.

A jelen ügyben a Bíróság valójában azt mondta ki, hogy a nemzeti jogra tartozó kérdés, hogy a szerződés fennmaradhat-e, ha a tisztességtelen feltétel elhagyása folytán a szerződés nem teljesíthető, és nincs olyan diszpozitív vagy a felek megállapodása alapján alkalmazandó törvényi szabály, amellyel az helyettesíthető lenne.

Elutasította ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy a bíróság a szerződést ilyen esetben a szerződési jog általános elveiből, a méltányosságból és a szokásos üzleti gyakorlatból kikövetkeztethető kikötéssel egészítse ki.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Az ítélet egyértelműen tisztázza azt, hogy a fogyasztót megillető többletvédelem a fogyasztó számára csak lehetőség, így a fogyasztó – a bíróságtól származó, pontos és világos tájékoztatást követően – választása szerint 1.) kérheti, hogy a bíróság hagyja figyelmen kívül a szerződési feltétel tisztességtelenségét, és a szerződés eredeti tartalma szerint bírálja el az ügyet; 2.) kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a tisztességtelenséget, és annak további jogkövetkezményeit alkalmazza akkor is, ha az rá nézve hátrányos.



Ilyen kérelem hiányában a bíróság a tisztességtelenséget hivatalból köteles figyelembe venni, és az érvénytelenség további jogkövetkezményeinek alkalmazása körében olyan megoldást alkalmazni, amely a fogyasztóra – figyelembe véve az elbíráláskori helyzetét – nem hátrányosabb, mint a szerződés változatlan tartalommal való fenntartása.

3. A C-34/18. sz., ún. Lovasné-ügyben a magyar bíróság a banki nyilvántartások alapulvételét előíró szerződési kikötésekkel kapcsolatos kúriai gyakorlat helyességére kérdezett rá.

Az Európai Bíróság – értelmezve a 93/13/EGK Irányelv Mellékletének 1. pontjának m) és q) alpontját – a nemzeti bíróság hatáskörébe utalta annak eldöntését, hogy a támadott szerződési kikötés az ott tilalmazott szerződési kikötések körébe esik-e.

A Kúria e vizsgálatot az EBH 2018.G.1. számú ügyben a Bíróság által adott szempontokkal összhangban elvégezte, és arra a következtetésre jutott, hogy a támadott kikötés nem tartozik e körbe. Így erre az ítéletre tekintettel a Kúria ítélkezési gyakorlatának megváltoztatására nincs szükség.

4. A C-621/17. sz., ún. Kiss-ügyben a Kúria fordult a Bírósághoz egy kezelési költség és a folyósítási jutalék kikötésének tisztességtelenségével kapcsolatos ügyben.

A Bíróság e körben kimondta, hogy az egyes többlet-fizetési kötelezettség fejében a bank által teljesített szolgáltatásokat nem kell tételesen szerepeltetni a szerződésben, azok jellegének azonban olyan módon ki kell tűnnie a szerződésből, hogy vizsgálhatónak legyen: 1.) van-e a folyósítási jutalék és a kezelési költség mögött valamilyen szolgáltatás; 2.) ezek a szolgáltatások (jellegükből adódóan) észszerűen a kölcsön kezelése vagy folyósítása körébe tartozó szolgáltatások közé tartoznak-e (gazdaságilag vagy jogilag indokolható-e az igénybevételük); 3.) e szolgáltatások fejében megállapított költség vagy jutalék nem aránytalan-e a kölcsönösszeghez képest.

A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel felfüggesztett ügyben a Bíróság ítéletében megadott szempontok alapján hozza majd meg a döntését. Budapest, 2019. október 11.

loading…


Read previous post:
Kártérítési Ügyvéd-az uniós jog adóspárti!
Kártérítési Ügyvéd-az uniós jog adóspárti!

Kártérítési Ügyvéd-az uniós jog adóspárti! "...A legelkeserítőbb az, hogy nem a magyar kormány védi meg a polgárait a tisztességtelen szerződésektől...

Sorban állítják le a kilakoltatásokat
Sorban állítják le a kilakoltatásokat

Sorban állítják le a kilakoltatásokat Ugye ismerős? : ”Senkit nem hagyunk az út szélén!” Vannak, akik ezt komolyan is gondolják,...

Close