Soltész Sándor közgazdász – Deviza alapú autós kölcsönök
Kedves Barátaim!
Régóta készülök, hogy leírjam, most jutottam el idáig.
Az alább olvasható levezetésből "…Láthatjátok tehát, hogy miért van az, hogy minél többet fizet valaki, annál többel tartozik. (a sárkány három feje)…"
Két típusfajtát egyértelműen meg tudunk különböztetni a deviza alapú kölcsönök esetében, a lakáskölcsönöket és az autós kölcsönöket.
Mindkét típusra jellemző, hogy a szerződésben (üzletszabályzatban) nincs elszámolás módszertani leírás a két pénznemet tartalmazó kölcsönjogviszonyra, de nem véletlenül, így egyben lehetőség nyílik, hogy kölcsön helyett határidős devizapiaci ügyletet számoljanak el: az első típusnál Forex-trade devizapárost, a másik esetben CFD (index) ügyletet.
(Mindkettő szerencsejáték, megfelel annak az értelmezésnek is, amit Miczán József képvisel: kimenetelre történő fogadás).
A lakáskölcsönökre vonatkozóan nagyon részletes és minden próbát kiálló precíz számítások állnak régóta rendelkezésre, melyek azon túl, hogy bemutatják a Helyes elszámolást, bizonyítják, hogy a pénzintézetek nem kölcsönjogviszonyt számolnak el, továbbá arra a kérdésre is egyértelmű választ adnak, mit: bizonyítódik, hogy Forex-trade devizapárost.
Az autós hitelekre vonatkozóan is használható a „Helyes kölcsönszámítás deviza alapon” elszámolási metodika, azonban itt (CFD index) a másik két bizonyítási táblázat nem került még az előbbinek megfelelő precizitással kidolgozásra, ugyanis itt az árfolyamkülönbözet külön index képlettel van meghatározva és vagy devizafix-, vagy forintfix esetén az vagy a folyamatos törlesztéskor vagy a szerződés lejáratakor kerül elszámolásra.
Most egy ügylet elszámolása közben rádöbbentem, hogy amit eddig csak általános (elméleti) szinten határoztam meg, – tudniillik, hogy helyes elszámolás eseté nincs árfolyamkülönbözet-, hogy konkrétan hogyan is magyarázható meg! Ezt osztom meg Veletek!
Az ide vonatkozó elemzést idézem be, ha ráismer valaki a saját szerződésére akkor azonnal képbe kerül, de tanulságos a lakáshiteleseknek is:
„Az Üzletszabályzat 2. oldalán található fogalom:
I/18: Mértékadó árfolyam:
A mértékadó devizanem vételi árfolyama az egyedi kölcsönszerződés létrejötte napján.
Az árfolyamváltozás fogalmilag megtévesztő módon- az Üzletszabályzat I/19 b, c pontjában (2.oldal) 19. Kamatváltozás részben – a Kamatváltozás II, Kamatváltozás III megnevezési alrészben zárójelben feltüntetve található. Idézem:
b, Kamatváltozás II. (árfolyamváltozás): A mértékadó árfolyam és a fizetés esedékessége napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet:
-Kamatváltozás II. = fizetési kötelezettség x ((fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam / mértékadó árfolyam) -1).
A képletben nem került meghatározásra sem a kamatváltozás devizaneme, sem a fizetési kötelezettség devizaneme: CHF, HUF, EUR, JPY, USD RUB… stb,, de a deviza eladási árfolyam mértékegysége sem :CHF/HUF, ,CHF/EUR, HUF/CHF, EUR/HUF, HUF/EUR, CHF/CHF
Mivel a mértékegységek is hiányoznak így összevonhatatlan, meghatározatlan tartalmú mértékegységek kerülnek hibásan, tiltottan összevonásra.
Nem került meghatározásra továbbá a fizetési kötelezettség időimértéke sem: részletfizetés esedékessége kori, tényleges fizetéskori, esedékességkori, a teljes időszakra vonatkozó kötelezettség esedékessége kori… stb.
De még az sem került meghatározásra, hogy kinek a fizetési kötelezettsége, hitelezőnek, adósnak, ugyanis a folyósításig a Hitelezőnek van fizetési kötelezettsége és nem az adósnak!
A megadott képlet tehát egy általános tankönyv béli elméleti képlet, mely a csak egy részében bemutatott konkrétumok hiányában is tartalom nélküli, így a jelen ügylethez tartozó konkrét árfolyamkülönbözet elszámolására nem alkalmas.
Nem véletlenül se a szerződésben se az Üzletszabályzatban nem került meghatározásra a két devizanemes elszámolásra vonatkozó konkrét metodika, ugyanis a hitelező el akar számolni egy szabályozott konkrét pénzügyi szolgáltatás helyett (kölcsönügylet) egy szabályozatlan pénzpiaci (határidős) ügyletet. Ilyen elszámoláshoz nem történt meg a felek akarati konszenzusa, ilyen feltétel jogilag nem jött létre.
Példaként a bizonyítást a konkrét szerződésből vett adatok alapján vezetem le.
1, -Fizetési kötelezettség szerződéskötéskor = 16 748 267 HUF, ami 150,81 HUF/CHF árfolyamon= 96147,47 CHF
-mértékadó árfolyam: 150,81 HUF/CHF (MNB)
-Aktuális árfolyam szerződéskötéskor: 150,81 HUF/CHF
-A képlet alapján 96147,47* ((150,81/150,81) -1) = 0
A kamatkülönbözet (árfolyamkülönbözet) tehát Nulla CHF
2, Kötelezettség a szerződés lejártakor (feltételezve, hogy a kötelezettségek a szerződésben előírt kötelezettség/jogosultság) szerint teljesültek). A szerződés teljesedésekor már nem voltak további fizetési kötelezettségek, tehát) ez az összeg 0 (nulla)
-Mértékadó árfolyam: 150,81 HUF/CHF (MNB, feltételezve, hogy nem volt módosítás)
-Aktuális árfolyam a lejáratkor:243,37 HUF/CHF
A képlet alapján: 0 * ((243,37/150,81) -1) = 0
A kamatkülönbözet (árfolyamkülönbözet) tehát Nulla CHF
A képlet alapján az is bizonyítottá válik, hogy helyes elszámolás esetén az árfolyamkülönbözet 0 nulla összegű.
Megjegyezzük továbbá, hogy az elszámolás során figyelembe veendők az ide vonatkozó Ptk beli előírások is:231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
Látható az is, hogy esetünkben a megadott képlet a kölcsönjogviszonyba -ahol meghatározó tényező a kamat-, akarja beintegrálni „Kamatváltozás” címszava alatt egy más jogviszony tényezőjét, az „Árfolyamváltozás” címszava alatt, miközben magát az aktuális árfolyammal történő kötelező jogi előírást egyáltalán nem veszi figyelembe, vagyis a legfontosabbat egyáltalán nem tartalmazza.
Felmerül a kérdés, akkor, hogy is van-ez, nincs árfolyamváltozásból eredően árfolyamkülönbözet? Igen, kölcsönjogviszony esetén bizony nincs! Itt ugyanis a két dátum között (szerződéskötés-szerződés teljesedése) közben történő árfolyamváltozás hatását ki kell terjeszteni mind az esedékes, (törlesztőrészlet), mind a nem esedékes (tőke) összegekre, ezt azonban a jogszabályi előírások ellenére a pénzintézet nem teszi meg. Sőt, az MNB módszertani rendelete kifejezetten előírja mind a tőke, mind a törlesztőrészletek átszámítását, a tőkére külön is megadja az erre vonatkozó (1. számú) képletet.
A további kérdés: akkor, hogy is történik az elszámolás? Nos a devizafixesek esetén a pénzintézet ezzel a virtuális összeggel eleve többet követel, így az általa számított árfolyamkülönbözet, mivel azt az adós valóságosan ki is fizette, igazából az adóst illeti meg. A forintfixesek esetében a virtuális összeg megmarad virtuálisnak, a lejáratkori követelés is virtuális, jogsértő, semmis.
Láthatjátok tehát, hogy miért van az, hogy minél többet fizet valaki, annál többel tartozik. (a sárkány három feje).
Olvassátok át többször és bátran használjátok fel mind az esetleges megegyezés, mind a per során.
Bátran hívjatok, ha kérdés van.
Miczán Józsefnek külön: az informatikai szakértő bizonyára konkrétan is fogja tudni bizonyítani a kimenetelre történő fogadást (nagyon jó lenne), de ez nem a szerződés semmisségét, hanem az elszámolás jogszerűtlenségét bizonyítja, továbbá közvetve a felek akarat béli konszenzushiányát, melynek jogkövetkezménye nem a szerződés semmissége, hanem annak „jogilag létre sem jött” -sége.
2023.02.07. Soltész Sándor közgazdász.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
