A BANKOK EGYOLDALÚ ÁRFOLYAMISMERETE JOGHATÁSÁRÓL CSÖND VAN!

A BANKOK EGYOLDALÚ ÁRFOLYAMISMERETE JOGHATÁSÁRÓL CSÖND VAN!
loading...

A BANKOK EGYOLDALÚ ÁRFOLYAMISMERETE JOGHATÁSÁRÓL CSÖND VAN!

"..Aki úgy köt tartási szerződést, hogy csak ő mint eltartó tudja, hogy az eltartott a súlyos betegsége miatt pár hónapon belül meghal és ezt nem tudja az eltartott és jelentős értékű ingatlan vagyontárgyát átruházza az eltartóra, úgy ez az állandó bírói gyakorlat szerint jó erkölcsbe ütköző szerződés…"


 

A bankok szerződéskötéskori egyoldalú kizárólagos árfolyamismeretének jogi leképezése a jó erkölcsbe ütközés lenne, ha ezt nem hallgatná el a Kúria.

– kérem megosztani –
KÚRIA DEVIZAHITELES "ÁMOKFUTÁSA"
SEMMIT SE AKARNAK, JÓL TAKARNAK



Jogszakértők illúziókat kergetnek a Kúria 2016.04.10. és 2019.06.19. állásfoglalásai kapcsán ezt szeretném itt bírálni. Először is ne feledjük, hogy a Kúria csak és kizárólag a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségének mindössze egyetlen esetkörével a tisztességtelen árfolyamkockázati feltétel és tájékoztatás folytán semmis szerződés érvénytelenségének egyetlen esetével foglalkozott. Kétségtelen az egyetlen nyitva álló ajtórés nyitogatására az EUB ítéletei késztették a Kúriát. Jogszakértők azonban kiterjesztően értelmezik ezeket az állásfoglalásokat, mintha a Kúria engedett volna. Nos nézzük a "reális" valóságot.

loading...

KÚRIA 2019.04.10. ÁLLÁSFOGLALÁSA CSAK
EGYETLEN ÉRVÉNYTELENSÉGI OKRÓL SZÓL

Ez pedig az árfolyamkockázati tájékoztatás nem megfelelősége szempontrendszerével látszólag szélesebbre nyitotta a tisztességtelen feltétel megállapíthatóságát, valójában "elhazudta" az ennél jóval szélesebb uniós fogyasztóvédelmi EUB ítéleteket. Néhány dolog amit "elhazudott". Így például az árfolyamkockázat konkrét mechanizmusa vizsgálatáról "hallgat", a nemzeti valuta súlyos leértékelődése esetéről "hallgat", az árfolyamváltozás korlátlan lehetőségéről tájékoztatást a jelentős árfolyamváltozásról tájékoztatásra "lehazudja" (akinél a korlátlan egyenlő a jelentőssel vagy nem elhanyagolható mértékűvel, nos ilyet csak számtan vizsgán megbukott bírák írnak bíráknak …) és sorolhatnám.

Kérem vagy ilyen a bírói kar tudásszintje, hogy ilyen "lebutított" monitorozást még el tudnak végezni vagy a szempontrendszer az uniós fogyasztóvédelem magas szintjének próbál gátat vetni, gyaníthatóan az utóbbiról van szó, tehát nem kéne hallelujázni. Különben pedig a bírói gyakorlatban továbbra is ha papír van a tájékoztatásról, úgy mindegy mi a a tartalma, az borítékoltan megfelelő, itt tart a bírói gyakorlat szemben a vájt fülű jogszakértők hallelujázásával.

Nincs tehát ok semminemű hazai optimizmusra, a Kúria és a bankok semmit sem akarnak, de jól takarnak.

KÚRIA 2019.06.19. ÁLLÁSFOGLALÁSA CSAK AZ
EGYETLEN ÉRVÉNYTELENSÉGI OK ELSZÁMOLÁSA

Érvénytelenség egyetlen esetköréről (árfolyamkockázati feltétel tisztességtelensége miatt a devizanem kiesése) jogkövetkezménye levonásáról és elszámolásáról van szó:



Kúria 2019.06.20. csak és kizárólag az érvénytelenségnek azzal az esetkörével foglalkozott, ahol az árfolyamkockázati feltétel miatt a devizanem kiesik és forintkölcsön elszámolásának van helye. Idézem "jelen állásfoglalás kizárólag arra az esetre vonatkozik, amikor az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések – tájékoztatás hiánya vagy nem megfelelő volta miatti – tisztességtelenségének megállapítása folytán a devizaalapú kölcsönszerződés teljes egészében érvénytelen lesz".

KÚRIA I. ELSZÁMOLÁSI JAVASLAT:
Ez a forintalapú piaci kamatozású kamatfeláras elszámolás – ismerjük, eddig is tudtuk, prüszkölve alkalmaztuk. Szó sincs kifolyósított forintösszeg és annak jegybanki alapkamatozású – mert ez lenne a diszpozitív kamatszabály – elszámolásának alkalmazásáról. Ehhez képest elszámoltatnak mintha forintot akartunk volna eleve felvenni, azt amit nem is adtak a bankok, mert nem volt forintforrásuk sem, devizát is csak szintetikusan állítottak elő, vagy csak nyilvántartották.

KÚRIA II. ELSZÁMOLÁSI JAVASLAT:
Ez is forintkölcsön elszámolásra szól, amelyben – idézem – "Elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a devizaalapú szerződés alacsonyabb kamatmértéke által nyújtott előnyök meddig ellensúlyozták – az adott szerződési tartalom mellett – az árfolyamváltozásból eredő hátrányokat", ezért véleményem szerint itt egy kifejezetten új pl. 180 HUF/CHF árfolyamon történő forintosítási elszámolás bírói előírásáról van szó, amely árfolyamviselés bírói maximálása köti a forintosítás törvényi elszámolással szemben is az érvénytelenség miatt a lerovó forintkölcsön elszámolását.

A megoldás tehát az, hogy el kell végezni újból a forintosítást, de nem a törvényi elszámolás szerinti 256,47 HUF/CHF, hanem 180 HUF/CHF árfolyamon és itt jön a lényeg, hogy ezt az elszámolást a kölcsön szabályai szerint kell elvégezni vagyis itt a lehetőség a számviteli szakembereknek arra, hogy a bankok forintosítási módszerével (felvett ún. eredeti lefutásával) szemben a kölcsön helyes számítási szabályai szerint, de a kölcsön devizakamatának érintetlenül hagyása mellett a kölcsön 180 HUF/CHF törlesztési árfolyamának rögzítésével képzett törlesztések alapján újraszámolják a kölcsön lefutását. Ez tehát más algoritmust igényel, mint a kölcsönnek – az érvénytelenség többi esetkörében alkalmazható – devizaalapú helyes elszámolásának módszere.

SZINOPSZIS SZÁMVITELI SZAKEMBEREKNEK

a) eset

forint törlesztőrészleteket 180 HUF/CHF rögzített árfolyamon viszed fel.

loading…


b) eset

devizaalapú helyes kölcsönszámítás és 180 HUF/CHF forintosítása.

KÚRIA ÁLLÁSFOGLALÁSA MÁS ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOKRA ÉS ELSZÁMOLÁSUKRA NEM TERJED KI.

Senki ne hallelujázzon, mert az uniós fogyasztóvédelem magas szintjét a Kúria becsukta egy kaptárba, ahol mézet kínálnak, de mérget adnak a rászorulóknak. Talán így lehet jellemezni azt a helyzetet, ahogyan a felsőbíráskodás beterelte az árfolyamkockázat érvénytelensége szűk keskeny ösvényére az "egymásra" szorult bírákat, adósokat és feszülhetünk továbbra is egymásnak.

Kúria jelen állásfoglalása a többi esetleges érvénytelenségi okokra nem terjed ki, így pl. Hpt. 213.§ (1), rPtk. 200.§ (2) esetköreiben, ahol a szerződés érvénytelensége folytán a devizanem nem esik ki és ezért ezek a szerződések maradnak a devizatörvények hatálya alatt, úgy ezen érvénytelenségi okok jogkövetkezménye levonásának elszámolása során az ún. helyes devizaalapú elszámolás módszerét lehet alkalmazni.

A NAGY KÉRDÉSRŐL, A BANKOK EGYOLDALÚ
ÁRFOLYAMISMERETE JOGHATÁSÁRÓL "CSÖND" VAN

Aki úgy köt tartási szerződést, hogy csak ő mint eltartó tudja, hogy az eltartott a súlyos betegsége miatt pár hónapon belül meghal és ezt nem tudja az eltartott és jelentős értékű ingatlan vagyontárgyát átruházza az eltartóra, úgy ez az állandó bírói gyakorlat szerint jó erkölcsbe ütköző szerződés.

A bankok szerződéskötéskori egyoldalú kizárólagos árfolyamismeretének jogi leképezése a jó erkölcsbe ütközés lenne, ha ezt nem hallgatná el a Kúria. Az ugyanis, hogy a bankok 1-5 éves futamidejű devizaswapokkal (pl. névleges devizacsere) biztosították a devizaalapú jogviszonyuk forrását vagy fedezetét, nos ez olyan egyoldalú árfolyampiaci ismereteket feltételez, ami a kölcsönök 10-20 éves lefutására devizapiaci előnyt biztosított. Ez pedig azt jelenti, hogy ismerték a forint túlértékelt árfolyamát és a svájci frank forint árfolyam trendet, mi több a bankok tőzsdetagságuk révén rendelkeztek az árfolyamszámítás BÉT 2004-es elemzésben bemutatott ÁKK záró kupon görbe és enyhén emelkedő CHF/HUF hozamgörbe módszerével, de ugyanezekkel a fogyasztó nem.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Az egyoldalú banki árfolyamismeret folytán az árfolyam mint szerencselem adósokra kiterhelt kötelezettségével, mint a bank hozamával a bankok tisztában voltak, míg az adós nem. Ezért ez az egyoldalú banki árfolyamismeret olyan a "Treu und Glauben" (jóhiszeműség és tisztesség) magánjogi alaplevét és a társadalom értékítéletét sértő feltétel, amely miatt valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés jó erkölcsbe ütközik. Ha jó erkölcsbe ütközik a tartási szerződésnél, úgy az uniós jogelvek értelmében azonos helyzeteket nem lehet kétféleképpen szabályozni, ezért az eltartott halásos betegsége és halála közeli bekövetkezésének egyoldalú ismerete ugyanúgy jó erkölcsbe ütköző előny, mint az egyoldalú árfolyamismeret előnye.

HULLARABLÓK KERESZTÉNY KÖNTÖSBEN (a videó után a cikk tovább folytatódik!)



Sem a kereszténységet csak külföldön védelmező kormányzatunk, sem a Kúria jó erkölcsöt nem ismer, úgy ítéli meg, hogy minden állampolgára, így a társadalom értékítélete az Ő erkölcstelen színvonalukon áll. A büntetőjog a hulla értéktárgyai eltulajdonítását kifosztásként bünteti. Kérdezem, mi a különbség a jogaiktól, jövedelmüktől és vagyontárgyaiktól, családjuktól, maguk és gyermekeik jövőjétől megfosztott, ezért sem fizikai, sem erkölcsi ellenállásra már nem képes társadalom devizakárosult tagjainak kifosztása és az ellenállásra emberi mivoltában már nem képes halottak kifosztása között? Mert itt tartunk.

Megtört, kifosztott emberek halálra ítélésében segédkező kormányzattal és bíráival áll szembe a társadalom jó erkölcsű értékítélete. És mit érünk vele. Hiába van jogba vésve, ha az igazságosztók a hullarablók színvonalára süllyedtek és rezzenéstelen arccal küldenek embereket a halálba. Mert kimutatták, hogy akik elvesztik munkájukat, jövedelmüket, lakásukat, azok néhány éven belül ki előbb, ki később eltávoznak közülünk.

ALÁVALÓ NEMZET LETTÜNK

Alávaló nemzet lettünk, mert hagytuk hogy így legyen. És még most is egyetlen falat kenyeréért sokan imádnák a cionista kalapos királyunkat vagy választanák a szintén cionista szemkilövető ellenzékét. Igazak és hazafiak külföldre emigráltak, míg az itthon maradóknak tilos az utcán életvitelszerűen lakni.

"PÁRTUNK ÉS KORMÁNYUNK" KARMELITA VÉDŐSZENTÉLYE

Talán költözzünk a Várba, kopogjunk be a Karmelita Kolostorba, elvileg az egy keresztény védőszentély (!?) «Íme, az ajtónál állok és zörgetek. Ha valaki meghallja az én hangomat és kinyitja nekem az ajtót, ahhoz bemegyek, vele étkezem, ő meg énvelem» (Jel 3,20).

Dr. Kriston István, civil jogvédő állampolgár. (európajogi pénzügyi szakjogász. szerk.)

loading…


Read previous post:
Kezdődik? Sorsdöntő fordulat! Jogerősen érvénytelenné nyilvánított egy devizahiteles szerződést a Fővárosi Ítélőtábla
Kezdődik? Sorsdöntő fordulat! Jogerősen érvénytelenné nyilvánított egy devizahiteles szerződést a Fővárosi Ítélőtábla

Kezdődik? Sorsdöntő fordulat! Jogerősen érvénytelenné nyilvánított egy devizahiteles szerződést a Fővárosi Ítélőtábla Jogerősen érvénytelenné nyilvánított egy devizahitel-szerződést hétfőn a Fővárosi...

A bank követelése mostantól jóval kevesebb is lehet, mint korábban volt!
A bank követelése mostantól jóval kevesebb is lehet, mint korábban volt!

A bank követelése mostantól jóval kevesebb is lehet, mint korábban volt! „…Összességében tehát a küzdelem sajnos még nem ért véget,...

Close