A BANKNAK NINCS KEGYELEM!

A BANKNAK NINCS KEGYELEM!

A BANKNAK NINCS KEGYELEM!

És…ismét a valós árfolyamkockázati-tájékoztatás elmaradása miatt bukik a bank!


 

Előbb vagy utóbb csak sor kerül az összes bankra! Ismét a HitelSikerek közölte a friss hírt, miszerint:

Újabb ügyben utasította el a Lombard követelését a bíróság az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hiánya miatt.

A Lombard Lízing szerződései esetében egyre-másra érkeznek hozzánk a pénzintézetet elmarasztaló ítéletek, úgy látszik a bíróságok végre meglátták, hogy nagyítóval sem lehet találni olyan szerződést, amely megfelelne a szabályozásoknak, ezért éppen itt az ideje ezt ki is mondani.



A hazai bíróságok a polgári jogegységi határozatokat (PJE) devizás ügyekben szentírásnak tekintik és kirívó esetekben még az Európai Bíróságok által hozott végzések fölé is helyezik.

Ezért fordulhat elő, hogy például a 6/2013 PJE-re hivatkozva a szerződésből hiányzó kamatot utólag, hosszú évekkel később pótolják a pénzintézet kérésére. Persze ez csak egy csavar a sok közül, amit az utóbbi években a jogrendszerünk kitalált a bankok megmentésére, ám szerencsére az adósokat képviselő jogászok és maguk az adósok is kiharcoltak újabb “jogokat” magasabb pódiumokról, melyeket már nem lehet csak úgy fölülírni egy jogegységivel és talán a bírók is szeretnék eltüntetni a függetlenségükön esett foltot. Ennek a helyzetnek az eredménye, hogy ilyen felemás ítéletek is születhetnek.

Mitől lett az ítélet felemás? Attól, hogy az ítélet egyik részében a bíróság , a 6/2013 szentírásPJE iránymutatásai alapján pótolta a szerződésből hiányzó kamatot és e tekintetben érvényesnek nyilvánította a szerződést, viszont a 2/2014 szentírásPJE-re valamint a 93/13 EGK irányelvre hivatkozva az árfolyamkockázatról szóló, megfelelő tájékoztatás hiánya miatt végül elutasította a Lombard keresetét.

Tehát az ítélet kedvezően alakult az adós számára, és csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a 2/2014 szentírás PJE ugye már 2014-ben ismert volt, vagyis már azóta is felismerhető lett volna, hogy a tájékoztatás nem volt kielégítő, de ehhez kellett még néhány előzetes döntéshozatali eljárás is az Európai Bíróságtól, hogy a szentírás PJE-t összeolvassák végre már egy magasabb szintű szabályozással (93/13 EGK irányelv) és így kiderüljön a bíróságok számára, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatásnak picit részletesebbnek kellett volna lennie ahhoz, hogy a hitelezők az ebből származó kockázatot korlátlanul az adósra terhelhessék.

Mindenesetre most úgy tűnik, hogy a bíráink az eléjük kerülő ügyekben bátrabban mernek az adósnak igazat adni, de az is lehet, hogy a Kúriának kellett a hátsó vágányokon a lámpákat zöldre állítani ehhez.

Az ítélet indokolásából látható, hogy a tájékoztatásnak mit és hogyan kellett volna tartalmaznia:

A 2/2014 PJE 1. pontja szerint, ha a fogyasztó árfolyamkockázat valós tartalmáról nem kapott világos és érthető tájékoztatást, vagy olyan tartalmú tájékoztatást kapott, amelyből nem volt világos a kockázat korlátlansága és realitása, az árfolyamkockázat teljes egészében tisztességtelen, vagyis a fogyasztó – a 93/13 EGK irányelv 6. cikkének első bekezdése alapján – egyáltalán nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére.

A tájékoztatásból ki kell tűnnie,
1. az árfolyamváltozás hatására a törlesztőrészlet összege korlátozás nélkül (akár többszörösére is) megemelkedhet;
2. az árfolyamváltozás iránya és mértéke előre nem állapítható meg, annak nincs felső határa;
3. a fenti árfolyamváltozás lehetősége valós, vagyis a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet;

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A fentiekre tekintettel a tisztességtelenség megállapításának alapja az, hogy az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó a kapott tájékoztatás alapján nem láthatta át azt reális lehetősége áll fenn annak, hogy az árfolyamváltozásának hatására az általa teljesítendő szolgáltatás mértéke a hitel futamideje alatt akár korlátlanul is megnövekedhet, vagyis úgy vállalta az ügylet jellegéből eredő árfolyamkockázatot, hogy nem volt tisztában annak valós tartalmával.

Az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezés a szerződéses főszolgáltatást meghatározó szerződéses kikötés, ezért annak érvénytelensége esetén a szerződés egészének érvénytelenségét eredményezi, ebben az esetben lényegében azt állapítja meg, hogy a fogyasztó az árfolyamkockázat viselésére egyáltalán nem kötelezhető.“

Az adóst dr. Csitos Eszter ügyvéd képviselte az eljárás során. Az ítéáletet IDE KATTINTVA töltheted le!

loading…


Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM