DEVIZAHITELEK-AVAGY A KÜLÖNLEGES FOREX PÉNZÜGYI TERMÉK.

[good_old_share]

"A Bank egy FOREX-trade devizapáros fogadásba vonta be a kölcsönbe vevőt. Nem külön a tőzsdén folyik a kereskedelem, hanem a bank közvetlen devizapáros tőzsdei játékot folytat a kölcsön felvevővel, úgy, hogy ő a trend irányába, míg az a trend ellenébe fogad. (Vajon ki nyer?)"

SOLTÉSZ SÁNDOR – Kiegészítés a Forex-trade devizapáros fogadás számításához

Jogalapok: Ptk

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

207. §

(1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

(2) Ha a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

1, Míg a kölcsönkötelem fogalmilag se pénznemet, se árfolyamot nem tartalmaz és létrehozásához elegendő egy pénznem, esetünkben a szerződéses jogviszony meghatározó eleme két pénznem: forint és deviza (egy deviza páros), ezért szükségszerű a

2, kettőjüket összekapcsoló árfolyam. Kevesen tudják, hogy devizaárfolyamból kettő is van: banki váltóárfolyam, HUF/CHF, és a devizapáros árfolyam a CHF/HUF. Mivel a devizaárfolyam két devizát feltételez, így a deviza törvénybeli fogalmától eltérően, tudniillik, hogy külföldi pénznem, vagy külföldi pénzre szóló követelés vagy külföldi pénzben nyilvántartott követelés, (KÚRIA: nem belföldi pénznem) a forint is devizának minősül.

3, Mivel a kölcsönviszonyban (aláhúzom: a kötelmen belül, ami pedig azon kívül van, az irreleváns) devizaváltás nem történik, így csak devizapáros árfolyamról beszélhetünk, mely már elvezet bennünket egy, a Polgári Törvénykönyben részletesen szabályozott reálpiaci területről egy sajátos, ott nem szabályozott, a bankközi, pénzpiaci, azon belül is a devizapiaci térbe, valamiféle, a kölcsönkötelemre hasonlító, de attól lényegesen különböző kötelmi viszonyba, első látásra még csak feltételezetten egy devizapáros fogadásba.

4, A devizapáros árfolyamot nem annak mértékegysége, dimenziója, hanem bázisdevizája és bázisértéke jellemzi. A bázisdeviza az első, vagy felső deviza, a második vagy alsó deviza pedig a jegyzett deviza, (amelyen realizálódik az ügylet). A bázisárfolyam a fogadás kezdetekor rögzített árfolyam, melynek nem az adott mértéke a fontos, hanem a rögzített értéktől számított változási irány, – a hozzá kapcsolódó növekedés vagy csökkenés trendje. A jogviszony tartalma ezen érték változási irányára történő fogadás, amelyet a fogadó fél ha eltalált nyer, ha nem veszít. Mind árfolyamemelkedés, mind árfolyamesés esetén is lehet nyerni vagy veszíteni. Az árfolyam esésére fogadó fél SHORT pozíciót nyit, az árfolyam növekedésére fogadó pedig LONG pozíciót. Esetünkben két fél van, a bank és az adós, ezért az egyik fél pozíciója a másik fél azzal ellentétes pozíciójával párosul.

5, A Fogadásba belépő fél pozícióját az határozza meg, hogy vesz vagy elad. Esetünkben a „kölcsönbe vevő” fél folyósítás címszó alatt a nyilvántartásban fedezetként rendelkezésre álló deviza limit (szerződéses devizaösszeg) mértékéig forintot vesz, vételi árfolyamon belép a fogadásba, arra fogadva, hogy az árfolyam csökkenni fog, ezzel tehát SHORt pozíciót nyit. (a Bank Long pozícióba kerül)

6, A fogadás a szerződéses futamidőig tart, a „kölcsönbe vevőnek” havonta fizetési kötelezettsége keletkezik, ezért, annak teljesítéséhez havonta, részben, a teljesítés mértékéig zárnia kell pozícióját, forintot vett, tehát azt kell eladnia. Ezt deviza eladási árfolyamon teheti meg, ezért, a „törlesztési kötelezettség teljesítésekor” az esedékes forintérték deviza eladási árfolyamon kerül kiszámításra, majd a nyilvántartásban a kötelezettség teljesítésére átszámításra és beszámításra.

7, A Deviza eladási árfolyam és a Deviza vételi árfolyam különbsége, az árfolyamrés, – szakmai nyelven a Spread-, tehát nem különös banki előírás, hanem a devizapáros fogadási ügylet szerves része, annak fogalmi eleme.

8, Míg egy kölcsönnél nem, itt a műveletek időpontjának meghatározó jelentősége van: mind az összeg folyósításának, mind a fizetési kötelezettség teljesítésének meghatározott napon (időpontban) kell teljesülnie, hiszen ezeken a napokon érvényes árfolyamon és pozíciónak megfelelően történik az ügylet realizálása.

9, Az irányadó pénznem deviza, hiszen az ügylet értéke bázisdevizában mérődik.

10, Az elszámolás forintban kell, hogy történjen, hiszen az kerül mind vételre mind eladásra. (itt a forint az a deviza ellenértéke, amelyben az ügyletet fedezik és hasznát realizálják.)

11, Nem szükséges kamatot és THM-et meghatározni, hiszen az nem lényeges feltétel, ugyanúgy, ahogy annak változása sem. A kamat itt a szolgáltatás és annak kockázati ellenértékét is magába foglaló költségelem, melynek kamatbeli fogalma arra jó, hogy meghatározható számítási alapeleme lehessen a pozíció záró összegeknek. Azon túlmenően, nem a kamatnak, hanem a kamatváltozásnak van jelentős szerepe, hiszen a devizapiacon létező és ismert árfolyam és kamatparitás összefüggése miatt a kamatváltozásból az esetleges negatív hatású árfolyamváltozást kompenzálni lehet. Nem véletlenül került a szerződésekbe az egyoldalú kamatváltoztatás lehetősége, hiszen az a fogadás bankoldali kockázatának a kezelését hivatott szükség esetén elvégezni.

12, Míg a kölcsönviszony esetében a kockázat a valóságban és jogilag is csak a kölcsönnyújtó oldalán van, („Kockázat” jogi fogalma: „kölcsön nyújtása”)- mivel a kölcsönbe vevő nem nyújthat és nem nyújtott kölcsönt, fogalmilag kizárt annak kétoldalúsága, áthárítási lehetősége- itt mindkét oldalon megjelenik, tehát nem a kölcsön, hanem a fogadási ügylet szerves része. Ezért (figyelem elterelés miatt) kell rá felhívni a figyelmet. De ez a szabályozott kölcsönfeltételektől való eltérésre történő felhívás mellett egy teljesen más kötelem megjelenésének bizonyítéka is. Mivel a kockázat itt nem az árfolyam mértékéhez, hanem trendjéhez tartozik, így érthetővé válik, hogy nem kerül a szerződésben se becslésre, se meghatározásra. Különösen, hogy az vélelmezhető, hogy a bankok a trendet statisztikailag ismerték így tudhatták, hogy hosszú távon, amelyre a kötelem szól, a trend árfolyamnövekedést jelez. Növekvő trend esetében viszont Long pozíció a nyerő ezért az ügyletre rá nem ismerő felet SHORT pozícióba kell beléptetni és mivel az a kölcsönbeadóval szemben fogad, az így,-úgyszintén láthatatlanul,- Long pozícióba kerül, így az ügyletnek igazából számára nincs is szükségszerűen meghatározandó kockázata. Nem volt szükség tehát részéről megbecsülni sem azt.

13, Milyen kötelmet írt alá a másik fél, ha a szerződésben nincs szinte egy érvényes polgárjogi kölcsönszerződési feltétel sem. Akkor mit is tartalmaz ez a devizaszerződés? Devizapárosra vonatkozó fogadást, szerencsejátékot! Egy a pénzpiacon ma már jól ismert és folytatott Forex trade devizapáros tőzsdén kívüli fogadási ügyletet.

A Bank egy FOREX-trade devizapáros fogadásba vonta be a kölcsönbe vevőt. Nem külön a tőzsdén folyik a kereskedelem, hanem a bank közvetlen devizapáros tőzsdei játékot folytat a kölcsön felvevővel, úgy, hogy ő a trend irányába, míg az a trend ellenébe fogad. (Vajon ki nyer?)

14, A fogyasztói kölcsönszerződésnek minősített szerződés sem tartalmában sem fogalmi kereteiben nem felel meg a kölcsönkötelem jogi feltételeinek, ugyanakkor teljes körűen és minden részében megfelel a FOREX-trade devizapáros fogadás fogalmi elemeinek és tartalmának.

15, A Ptk 204. § (1) bekezdés a) pontja szerint: „Bírósági úton nem lehet érvényesíteni

a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le;”

A fogadási engedélyek kiadására illetékes Szerencsejáték-felügyeletnél nincs nyoma alperes fogadási engedélyének.

A természetes kötelmek (obligatio naturalis) esetében ezt a körülményt a Ptk 204. § (3) bekezdésére[10] tekintettel az eljáró bíróságoknak hivatalból kötelességük figyelembe venni.

Erre tekintettel a bíróságnak

• az ilyen követelést érvényesítő keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja[11]alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania;

• ha a bíróság már tárgyalást tartott, a pert a Pp. 157. §-ának a) pontjára[12] tekintettel meg kell szüntetnie még akkor is, ha az alperes a tartozását a perben esetleg elismerte;

• az ilyen követelés tárgyában kötött egyezség jóváhagyását a Pp. 148. §-ának (3) bekezdése[13] alapján meg kell tagadni.

• folyamatban levő végrehajtás esetén pedig a Pp. 369. § a) pontja[14] alapján indult végrehajtás megszüntetési perben van módja intézkedni.

16, Az esetleges szerződésbeli jogvitát a teljesítéshez kapcsolódó számítások dönthetik el, hiszen egy kötelmi viszonyt annak létrejöttétől annak lezárásáig, – vagyis a szerződésen túlmenően annak teljesítését és nem teljesítését magába foglalóan kell és lehet egyértelműen megítélni.

A jelen számítás során az Bank által megadott tényadatok figyelembe vételével egy Forex-trade devizapáros fogadás elszámolását végeztünk el és kétség nélkül megállapítható, hogy a Bank egy FOREX-trade devizapáros fogadást számolt el kölcsönviszonybéli elszámolás helyett. Részletesen, képletekkel, – az adatokat, azok tartalmát, összefüggéseit és a számításokat értelmező leírással-, alátámasztásra került az elszámolás, annak eredménye és meg állapításai. Idézem:

Megállapítás 1: A Banki tényadatok szerint a "Záró követelés régi CHF" és a Forex-trade modell alapján számított "Fennálló tartozás záró" különbsége 242,46 CHF, mely a számítás értékvolumenének 0,64 %-a, vagyis a számítás 99,36 % pontossággal bizonyítja, hogy a banki elszámolás Forex-trade devizapáros fogadást tartalmaz.

Megállapítás 2: A forintosítás után a jogviszony kölcsönviszonnyá változott és a számok az annuitásos törlesztésnek megfelelő jellemzőket mutatják: a kamatrész a befizetéssel arányosan folyamatosan csökken, míg a tőkerész a befizetéssel arányosan folyamatosan növekszik, míg a Forex-trade időszakban a kölcsönviszonyra jellemző ilyen tendencia egyáltalán nem állapítható meg.

Mi az a forex (FX), CFD piac? A devizakereskedési (más néven foreign exchange vagy forex) piac egy globális méretű tőkepiac, ahol a világhálón keresztül a kereskedés a világ minden devizájában devizapárokkal történik általában magas tőkeáttétellel. Az online kereskedési platformokon az ügyfél megbízást közvetlenül adhat, a befektetési szolgáltató rendszerein keresztül automatikusan is végrehajthatja. A forex ügyletek lehetnek azonnaliak (spot, rolling spot) (pl. euróvétel aktuális árfolyamon), vagy jövőbeni teljesítésűek (határidős ügylet) (pl. euróvétel következő év februárjában).

Szerencsejáték vagy befektetés? A kérdés bizony joggal merül fel, hiszen a magas tőkeáttételes tőkepiaci ügyletek sokban hasonlatosak a szerencsejátékhoz sajátos közgazdasági jellemzőik miatt. Ezen ügyleteknek ugyanis alapvetően két kimenetele lehetséges: vagy a teljes befektetett összegnek megfelelő (alkalmasint azt is meghaladó) veszteség, vagy a befektetett összeghez képest nagy arányú nyereség. Ez tartalmilag megfeleltethető a szerencsejáték definíciójának: az ügyletet megkötő személy pénz fizetése ellenében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetében (az árfolyam elmozdulás megfelelő iránya), pénznyereményre (árfolyamnyereség) válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés valójában a véletlentől függ, mivel az árfolyamok napi vagy napon belüli ingadozása teljesen kiszámíthatatlan.

Az 1991 évi XXXIV. Törvény a szerencsejáték szervezéséről a következőképpen határozza meg a szerencsejáték fogalmát:

„1§ Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.

14. §123 A szerencsejátékok fajtái:

e) fogadás,

4. cím

Fogadás

28/A. §187 (1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Országgyűlési Bizottság – Járai Zsigmond "forex-trade nyilatkozata". Az MNB volt elnöke – Járai Zsigmond az AIB-DEV-4/2011. – AIB-DEV-4/2010-2014 számú az Országgyűlés vizsgáló albizottságának 2011. november 3-án, csütörtökön 8 óra 3 perckor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott ülésén a következő jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot tette: – jegyzőkönyv 7. oldal közepe -: „Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat.” A jegyzőkönyv tanúsága szerint a későbbiekben szintén nyilatkozó Simor András – ugyancsak az MNB volt elnöke – nem jelezte, hogy bármiben is vitatná a fentiekben idézetteket, illetve nem értene egyet az előtte szólóval.

A kölcsönszámítás esetében jelentős eltérést állapíthattunk meg: a bank által számított fennálló tartozás jelentősen, többségében két, – háromszoros mértékben meghaladták az általunk – egyébként a banki és pénzügyi gyakorlatból vett módszer alapján- végzett kölcsönszámításbeli tartozási eredményeket.

A számítások alapján kétségkívül megállapítható, hogy a bankok FOREX-trade devizapáros fogadást számoltak el kölcsönviszonybéli elszámolás helyett.

Forex fogalmak

Bázis deviza

Devizaárfolyam jegyzésénél az első deviza, amelynek adott egységében a másik (jegyzett) devizát kifejezik. Egy egyszerű példán keresztül bemutatva: az EUR/HUF devizapár esetén az euró a bázisdeviza, ami azt fejezi ki, hogy adott esetben 1 euróért hány forintot kell adni.

Bika

Gyakran utalnak bikaként a longosokra, vagyis az árfolyam-emelkedésre játszó piaci szereplőkre. A képi hasonlat onnan ered, hogy a bika a szarvaival nyomja felfelé az árfolyamokat.

Deviza keresztárfolyam

A devizák árfolyamai minden esetben párokban vannak megállapítva. Minden ügylet két külön deviza között zajlik, egyidejűleg vásároljuk az egyik devizát és adjuk el a másikat. Például ha EUR/HUF-al kereskedsz, a deviza keresztárfolyama az euró ára a magyar forinttal szemben és abban kifejezve. Az egyik devizát meg fogja vásárolni (long pozíció) mig a másik devizát el fogja adni (short pozíció).

Forex (FX)

Azt a piacot, tőzsdét jelenti, ahol devizákkal kereskednek. A számítógépes devizakereskedelem magába foglalja a világ legnagyobb, legdinamikusabb tőkepiacát, ahol a napi forgalom az 1,9 triliárd US dollárt is meghaladja. A kereskedésnek nincs egy központi helye, mint például a részvénypiacoknál. Mindenki ugyanoda kapcsolódik be, beleértve a világ pénzügyi központjait is (London, New York, Tokió , Zürich, Frankfurt, Hong Kong, Singapore, Párizs és Sydney) és a kereskedés folyamatos, 5 napon keresztül, napi 24 órában, vasárnap délutántól az amerikai piacok zárásáig pénteken.

Jegyzett deviza

Árfolyamjegyzéseknél a második deviza, amelynek adott egységében a másik devizát kifejezik. Egy egyszerű példán keresztül bemutatva: az EUR/HUF devizapár esetén a forint a jegyzett deviza, mivel az árfolyama azt mutatja, hogy 1 euróért hány forintot kell adni.

Long

Hosszú pozíció, vagyis árfolyam-emelkedésben való érdekeltség. Egy egyszerű példán keresztül bemutatva: az EUR/HUF devizapár esetében 290 az árfolyam, mi arra számítunk, hogy az árfolyam tovább fog emelkedni, ezért eurót veszünk és forintot adunk.

Medve

Gyakran utalnak medveként a shortosokra, vagyis az árfolyam-csökkenésre játszó piaci szereplőkre. A képi hasonlat onnan ered, hogy a medvék állóhelyzetből fentről lefelé nyomják az árfolyamokat.

Short

Short pozíció, vagyis árfolyam-csökkenésben való érdekeltség. Egy egyszerű példán keresztül bemutatva: az EUR/HUF devizapár esetében 290 az árfolyam, mi arra számítunk, hogy az árfolyam csökkeni fog, ezért eurót adunk és forintot veszünk.

Spread

A spread, ami a pontokban számított különbséget jelenti egy devizapár vételi és eladási oldala között. A forex brókerek nem számítanak fel külön költségeket, számukra a bevételt ez a különbség jelenti.

Részlet a horvát devizahiteleket semmisítő ítélet indokolásából:

"A CHF-hitelek nem szokványos hitelek, hanem magas kockázatokkal rendelkező pénzügyi termékek, és hogy a bankok nem adtak elegendő információt a fogyasztóknak a hitelszerződésekkel kapcsolatban. Az ítélet megerősítette, hogy az Európai Unió Bírósága C-186/16. sz. döntése által megfogalmazott követelmények nem teljesültek, vagyis a Bíróság kimondta, hogy:

A CHF-re vonatkozó szerződéses kikötés ugyan nyelvtanilag pontos, de nem volt világosan és érthetően elmagyarázva, hogy milyen tényezők hogyan fejtenek ki hatást a mechanizmusra és így milyen események eredeményezhetnek változást a CHF valuta átváltási kurzusára a jövőben, amit a fogyasztó nem tudhatott.

A CHF hitelek nem szokványos kölcsönök, hanem olyan kölcsönök, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a FOREX piacához, így a fogyasztókat erről is külön tájékoztatni kell.

A banknak tájékoztatást kellett adnia arról, hogy hogyan hat ki pontosan az euró nagymértékű értékcsökkenése a fennmaradó adósságára, valamint hogyan fogja növelni a törlesztőrészletet.

Egy ilyen különleges termék esetén, amely nem szokványos jelzáloghitel, hanem összetett pénzügyi termék, a banknak fel kell világosítania a fogyasztókat olyan különleges tanácsadókon keresztül, akiknek különleges képesítésük van ilyen munkára.

A bank nem kínált fel a fogyasztók számára terméket az árfolyam-ingadozások kockázatának fedezésre, míg ő maga az ilyen kockázatokkal szemben teljesen védett.

A bank tudta, hogy a fogyasztóknak nincs CHF-jövedelme, és nem kívántak befektetőként spekulálni, hanem a kölcsönt kizárólag az alacsonyabb kamatlábakért vették igénybe.

Végül a bank tudta, hogy az euró leértékelődése, és ennek következtében a fogyasztó hitelképességének romlása túlmutat a fogyasztó képességein." – SOLTÉSZ SÁNDOR.

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

[good_old_share]