A LENGYEL DEVIZAKÁROSULTAKAT VALÓBAN MEGMENTETTÉK. ÉS A MAGYAROKAT? ITT VANNAK AZ EREDMÉNYEK!

A LENGYEL DEVIZAKÁROSULTAKAT VALÓBAN MEGMENTETTÉK. ÉS A MAGYAROKAT? ITT VANNAK AZ EREDMÉNYEK!

A LENGYEL DEVIZAKÁROSULTAKAT VALÓBAN MEGMENTETTÉK. ÉS A MAGYAROKAT? ITT VANNAK AZ EREDMÉNYEK! [cn-social-icon]

Kegyetlenül földbe döngölték a magyar devizahiteleseket a lengyelek -írja a Portfolio.

 

Mintha mi átlag 170 forintos árfolyamon forintosítottuk volna a devizahiteleket, nagyjából olyan mentőcsomagot kaptak most a nem túl jómódú lengyel frankhitelesek. Pedig eddig is sokkal jobban álltak, mint a magyarok.

Alaposan áttanulmányozta Varsó a magyar elszámolást is, náluk azonban nem lett volna értelme hasonlónak, ugyanis egyoldalú kamatemelések helyett inkább csökkentek a hitelkamataik a válság alatt. Sokkoló ábrákkal és számokkal illusztráljuk, mennyivel járt jobban, aki nem Magyarországon, hanem néhány száz kilométerrel északabbra vett fel frankhitelt.

Csakúgy, mint lélekszám és GDP alapján, a bankszektor mérete alapján is nagyjából négyszer akkora Lengyelország, mint Magyarország. A lengyel lakosság banki tartozása viszont 7,5-szer akkora, mint a magyaré, a frankalapú lakáshitelek állománya pedig 2014 végén több mint 6-szorosára rúgott a magyarnak. A lakáshitelek 46%-a frankhitel ma Lengyelországban, tehát alacsonyabb azért az arányuk a lakáshiteleken belül, mint korábban Magyarországon. 

Mivel a lengyeleknél nem volt "jelzáloghitel-zlotysítás", ők a magyar autóhitelesekhez hasonlóan nem úszták meg a svájci árfolyamküszöb januári elengedését sem: elszálltak a törlesztőrészletek, de főleg a tőketartozások.

A lengyel frankhitelesek törlesztőrészlete még ezzel a frankerősödéssel együtt is alacsonyabb, mint a magyar frankhiteleseké volt az utóbbi években. A különbség oka elsősorban a kamatokban rejlik: míg a lengyel frankalapú lakáshitelek kamatszintje az alábbi ábrán látható módon jellemzően a CHF-Libort követte, vagyis a hitelek referencia-kamatozásúak voltak, a magyar bankok egyoldalú kamatemeléseket hajtottak végre, majd a magasabb kamatokat fent is tartották.

A két bankszektor ellentétes viselkedése mögött tudomásunk szerint jogi és közgazdasági okok egyaránt állnak: 
míg a lengyel bíróságok már a kétezres évek elején elmeszelték a nem kellően szabályozott egyoldalú kamatemeléseket, Magyarországon a Kúria csak utólag, 2014 júniusában mondta ki a tisztességtelenségüket,
a magyar bankok magasabb országkockázati felárral és forrásköltséggel, jóval magasabb különadóval és szabályozói terhekkel, illetve hitelezési veszteségekkel küszködtek a válság alatt, amit legkönnyebben a lakossági devizahitelek kamatmarzsának tágításával tudtak kompenzálni pénzügyi teljesítményükben.

Tisztelt Olvasóink!
A Facebook egy ideje korlátozza a nem fizetős postok láthatóságát. Ami azt jelenti, hogy a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnének az oldalunk frissítéseiről húzzák az egeret a Facebook oldalunkon a "Tetszik/Liked" gombra és pipálják ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. FACEBOOK: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979




Miközben a lengyel bankok egészségesnek és stabilnak mondható, 11-12%-os tőkearányos megtérüléssel működtek az elmúlt években, a magyar bankszektor a devizahitelesek megterhelésével együtt is örülhetett, ha elérte a nullszaldót.

A másik nagy befolyásoló tényezőként a zloty is kissé kevésbé gyengült az elmúlt években, mint a forint (2007 elejétől 2014 végéig a zlotyval szemben 46%-ot, a forinttal szemben 65%-ot erősödött a frank), így a két hatása eredőjeként a törlesztőrészlet sokkal kedvezőbben alakult, mint nálunk.

Részben a fentiek egyik következménye, hogy a nem teljesítő lakáshitelek aránya Lengyelországban mindössze 3,4% a magyar piaci lakáshitelek (elszámolások utáni) 11,8%-os arányával szemben. A lengyel jegybank friss stabilitási jelentése szerint a lakossági frankhitelek Magyarországon összehasonlíthatatlanul nagyobb stabilitási problémát jelentettek, mint Lengyelországban. 

Az alábbi ábrán szereplő átlagkamatozású frankhiteles törlesztőrészlete a magyar 95%-kal szemben Lengyelországban csak 19%-kal emelkedett 2007 eleje és 2014 vége között. A svájci jegybank döntése miatt ez utóbbiból lett volna mára 35%-os törlesztőrészlet-emelkedés, ami ott már mentőcsomagért "kiáltott." Azt szeretik figyelmen kívül hagyni a politikusok, hogy a Libor első félévi csökkenése ezt kis részben azért kompenzálta.

Az eddig törlesztett teljes összeget mutató alábbi ábra talán már magáért beszél.

Az alábbi szavazásból látható a Magyar devizakárosultak véleménye a forint "forintosításáról". Kattints a "megnézem az eredmények"-re:

FORINTOSÍTÁS - ELÉGEDETT VAGY A VISSZAJÁRÓ ÖSSZEGGEL?

Megnézem a szavazási eredményeket

Betöltés ... Betöltés ...



Ezzel az egyébként sokkal kedvezőbb előtörténettel jelentette be most a lengyel kormány, hogy devizahiteles csomaggal kedveskedik a több mint félmillió frankhitelesnek. A csomag lényege: 
aki igényli, annak zlotyra váltják a hitelét, és a lengyel bankközi kamatláb felett akkora kamatfelárat kell fizetnie ezentúl, mint eddig a CHF-Libor felett,
ezzel ugyan több mint 2 százalékponttal megemelkedik a kamatszint az eddigihez képest, az ügyfélnek azonban csak 10%-ot kell állnia abból a többlet-törlesztőrészletből, ami abból fakadt, hogy nem zlotyban, hanem frankban adósodott el, és elszállt az árfolyam,
a maradék 90%-ot a bankszektor viseli, ami a becslések szerint közel 19 milliárd zloty veszteséget okoz neki,
az első évben csak a 120%-nál magasabb hitelfedezeti aránnyal (hiteltartozás/lakásérték, LTV) rendelkezők, később fokozatosan mindenki más igényelheti, aki 80%-nál nagyobb LTV-vel rendelkezik (ide tartozhat az ügyfelek közel 70%-a a friss lengyel stabilitási jelentés alapján),
csak a 100 négyzetméternél kisebb lakásban és 150 négyzetméternél kisebb családi házban lakó és/vagy legalább háromgyermekes családok igényelhetik.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Mindez az ügyfelek szempontjából olyan, mintha Magyarországon átlagosan valamivel 170 forint fölött forintosították volna a devizahiteleket (figyelembe véve, hogy a mostani lakáshitelkamatok az eddigi frankhitelkamatok környékén alakulnak, és hogy a folyósítás nálunk átlagosan 158-160 forinton történt), a bankok szempontjából pedig: 
a magyar elszámolási veszteség dupláját kell lenyelniük a lengyel bankoknak, igaz, nem egy összegben. Ez így is komoly pénzügyi stabilitási kockázat Lengyelország számára, amit jól tükröz a bankrészvények elmúlt napokban bekövetkezett árfolyamesése.

Ahogy a fenti ábra mutatja, a példánkban szereplő lengyel frankhitelesnek még a 10%-nyi lenyelt árfolyamveszteséggel együtt is alacsonyabb lesz a törlesztőrészlete, mint a hitel felvételekor. Ennek oka az, hogy a lengyel bankközi kamat most alacsonyabb, mint a hitelfelvételkori CHF-Libor, így nem csupán az árfolyamkockázattól szabadítják meg az ügyfeleket, de a kezdetihez képest még kamatcsökkentést is kapnak a válság előtt eladósodott lengyel devizahitelesek.

Méretében tehát a magyar elszámolással vethető össze, jellegében azonban inkább a végtörlesztés és a forintosítás egyfajta kombinációjának tekinthető a friss lengyel devizahiteles csomag. A végtörlesztéssel szemben azonban a kevésbé jómódú banki ügyfeleket jutalmazza.

Jelenleg a felsőházi szavazásra és a most még ellenzékben lévő új köztársági elnök aláírására vár a lengyel devizahiteles csomag. Ha el is akad valamelyiken, ennél kedvezőbb a politikai erőviszonyok miatt valószínűleg nem lesz a bankszektor számára. [cn-social-icon]

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM